Hírek Jogszabályok, rendeletek Szerviz Tudnivalók

A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

A JogIQ blogon már többször volt szó a jótállásról, már írtam arról, hogy a tartós fogyasztási cikkekre, vagy éppen az újonnan épített lakásokra milyen jótállási szabályok, kötelezettségek vannak érvényben. Azonban arról még nem írtam, hogy az egyes javító-karbantartó szolgáltatások esetén is a javítást-karbantartást végző személynek vállalnia kell kötelező jótállást.

forrás: missouridealerblog.com

A jótállás (köznapi elnevezéssel a garancia) a szerződésben vállalt, a szerződésszegésért való objektív, kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség.¹

Amikor egy vállalkozót felkérünk, hogy javítson meg nekünk valamit, akkor a vállalkozóval szerződéses jogviszonyba kerülünk, még akkor is, ha csak szóban állapodtunk meg, ugyanis a szerződési szabadságnak köszönhetően a szerződés létrejöhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással. Természetesen vannak olyan, törvényben meghatározott esetek, amikor a szerződést írásba kell foglalni. Tehát ha egy szóbeli szerződés alapján megkérünk egy vállalkozót, hogy javítsa meg nekünk az elromlott gépet, akkor a vállalkozót a javítást-karbantartást követően jótállási kötelezettség terheli.

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállási szabályokat nem a polgári törvénykönyvben (Ptk.) találjuk, hanem egy kormányrendeletben. A rendeletben a jogalkotó a fogyasztót említi, mint a szerződés egyik alanya (másik alanya a vállalkozó). A fogyasztó a Ptk. szerint nem más, mint a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy.

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyeknél alkalmazni kell a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállást. A megrendelt szolgáltatás esetében amennyiben a szolgáltatások az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a 20.000 forintot meghaladja, akkor a vállalkozót a kormányrendelet mellékletében meghatározott szolgáltatások elvégzése esetén kötelező jótállás terheli. A rendelet szerint a kötelező jótállás időtartama hat hónap.

A vállalkozónak az alábbi szolgáltatások esetén terheli jótállási kötelezettség:

  • lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások
  • háztartási gépek és készülékek javítása
  • barkács- és kerti szerszámok javítása
  • személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása
  • audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása
  • gyógyászati segédeszközök javítása
  • telefon- és telefax-berendezések javítása
  • hangszerek javítása
  • órák javítása.

A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell:

  • a vállalkozó nevét, címét
  • az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat
  • a szolgáltatás díját
  • a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét
  • a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási jegyet közérthetően, magyar nyelven kell megfogalmazni. Amennyiben a fogyasztó a jótállási igényét érvényesíteni szeretné, úgy azt a jótállási jeggyel teheti meg. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

Ha a fogyasztó a jótállási igényét érvényesíti, akkor a javító-karbantartó szolgáltatást végző vállalkozó jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíteni kell:

  • a fogyasztó nevét és címét
  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt
  • az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját
  • a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját
  • a hiba bejelentésének időpontját
  • a hiba leírását
  • a kifogás rendezésének módját.

A jegyzőkönyv másolatát a jótállási igényt érvényesítő fogyasztónak át kell adnia. Ha a vállalkozó a jegyzőkönyv felvételekor (átadásakor) a fogyasztói igény teljesíthetőségéről nem tud nyilatkozni, akkor álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni.

Felhasznált irodalom:
¹ Bíró György: Kötelmi jog, Novotni Kiadó, 2006., Miskolc, 449. oldal

Forrás: JogIQ blog
.

(Ezt a cikket 366 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .