A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról
A JogIQ blogon már többször volt szó a jótállásról, már írtam arról, hogy a tartós fogyasztási cikkekre, vagy éppen az újonnan épített lakásokra milyen jótállási szabályok, kötelezettségek vannak érvényben. Azonban arról még nem írtam, hogy az egyes javító-karbantartó szolgáltatások esetén is a javítást-karbantartást végző személynek vállalnia kell kötelező jótállást.
A jótállás (köznapi elnevezéssel a garancia) a szerződésben vállalt, a szerződésszegésért való objektív, kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség.¹
Amikor egy vállalkozót felkérünk, hogy javítson meg nekünk valamit, akkor a vállalkozóval szerződéses jogviszonyba kerülünk, még akkor is, ha csak szóban állapodtunk meg, ugyanis a szerződési szabadságnak köszönhetően a szerződés létrejöhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással. Természetesen vannak olyan, törvényben meghatározott esetek, amikor a szerződést írásba kell foglalni. Tehát ha egy szóbeli szerződés alapján megkérünk egy vállalkozót, hogy javítsa meg nekünk az elromlott gépet, akkor a vállalkozót a javítást-karbantartást követően jótállási kötelezettség terheli.
Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállási szabályokat nem a polgári törvénykönyvben (Ptk.) találjuk, hanem egy kormányrendeletben. A rendeletben a jogalkotó a fogyasztót említi, mint a szerződés egyik alanya (másik alanya a vállalkozó). A fogyasztó a Ptk. szerint nem más, mint a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy.
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyeknél alkalmazni kell a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállást. A megrendelt szolgáltatás esetében amennyiben a szolgáltatások az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a 20.000 forintot meghaladja, akkor a vállalkozót a kormányrendelet mellékletében meghatározott szolgáltatások elvégzése esetén kötelező jótállás terheli. A rendelet szerint a kötelező jótállás időtartama hat hónap.
A vállalkozónak az alábbi szolgáltatások esetén terheli jótállási kötelezettség:
- lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások
- háztartási gépek és készülékek javítása
- barkács- és kerti szerszámok javítása
- személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása
- audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása
- gyógyászati segédeszközök javítása
- telefon- és telefax-berendezések javítása
- hangszerek javítása
- órák javítása.
A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell:
- a vállalkozó nevét, címét
- az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat
- a szolgáltatás díját
- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét
- a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.
A jótállási jegyet közérthetően, magyar nyelven kell megfogalmazni. Amennyiben a fogyasztó a jótállási igényét érvényesíteni szeretné, úgy azt a jótállási jeggyel teheti meg. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.
Ha a fogyasztó a jótállási igényét érvényesíti, akkor a javító-karbantartó szolgáltatást végző vállalkozó jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíteni kell:
- a fogyasztó nevét és címét
- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt
- az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját
- a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját
- a hiba bejelentésének időpontját
- a hiba leírását
- a kifogás rendezésének módját.
A jegyzőkönyv másolatát a jótállási igényt érvényesítő fogyasztónak át kell adnia. Ha a vállalkozó a jegyzőkönyv felvételekor (átadásakor) a fogyasztói igény teljesíthetőségéről nem tud nyilatkozni, akkor álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni.
Felhasznált irodalom:
¹ Bíró György: Kötelmi jog, Novotni Kiadó, 2006., Miskolc, 449. oldal
Forrás: JogIQ blog
.
(Ezt a cikket 448 alkalommal tekintették meg.)
