Tájékoztató a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésével kapcsolatos szabályainak 2012. augusztus 7-én hatályba lépő egyes módosításairól

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. §-a 2012. augusztus 7-i hatállyal az alábbi (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki, illetve (1) és (5) bekezdése módosul az alábbiak szerint:

„25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:

a)        az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy

b)        vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

(4a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 30 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó

a)        magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve

b)        az Európai Unió intézményeinél – vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja – tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban – a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén – élő közeli hozzátartozója.

(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló – eredeti nyelven kiállított – közokirattal igazolható.

(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.”

 

Ugyancsak módosul a belföldi üzembentartó Kkt. 47. § 18. pontja által meghatározott fogalma:

„18. belföldi üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek

            18.1. természetes személy üzemben tartó esetében – állampolgárságára tekintet nélkül – a lakóhelye és szokásos tartózkodási helye is, vagy

            18.2. nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van;”

I.

A Kkt. 25/B. § (1) bekezdés módosítása szűkíti a rendelkezés hatálya alá tartozó járművek körét. Ezt követően a rendelkezést csak a gépkocsikra és a motorkerékpárokra – ide értve a négykerekű motorkerékpárokat is – kell alkalmazni.

II.

Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a járművezető, üzembentartó igazolja, hogy a Magyarországon egyébként lakóhellyel rendelkező üzembentartó tartózkodási helye külföldön van, a jármű belföldi üzemben tartása nem jogsértő.

Mindezektől függetlenül a járművezetőre vonatkozó szabályokat továbbra is meg kell tartani.

 

III.

A Kkt. 25/B. § (4a) bekezdése alapján az ott meghatározott személyi kör mentesül a rendelkezés hatálya alól, feltéve, hogy rendelkezik a (4b) bekezdés szerinti igazolással. A jogszabály nem írja elő az igazolás ellenőrzés során való bemutatásának kötelezettségét.

Ha az ellenőrzés során a (4a) bekezdés szerinti mentesülési körülményre hivatkoznak, de a (4b) bekezdés szerinti igazolást nem mutatják be az ellenőrzés során, akkor közigazgatási eljárás indul, amely során az ügyfélnek lehetősége van az igazolás bemutatására. Bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél az ellenőrzés idejére vonatkozóan a közigazgatási eljárás során sem igazolja a jármű üzemben tartásának, illetve vezetésének jogszerűségét.

A Kkt. 25/B. § (4a) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás kötelező tartalmi elemei

– a magyar költségvetési szerv megnevezése,

– a hivatalos cél megnevezése,

– a kiküldetés teljesítésének helye, időtartama,

– a közös háztartásban élésre, valamint

– a közeli hozzátartozói jogviszony fennállására vonatkozó bejegyzés.

A Kkt. 25/B. § (4a) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolás kötelező tartalmi elemei

– nemzetközi szervezet esetén annak ténye, hogy Magyarország a szervezetnek a tagja,

– a tisztség, a munkaviszony, vagy az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megnevezése,

– a jogviszony fennállásának időtartama,

– a közös háztartásban élésre, valamint

– a közeli hozzátartozói jogviszony fennállására vonatkozó bejegyzés.

Ezeket az iratokat a magyar költségvetési szervek, valamint a nemzetközi szervezetek állítják ki. Az idegen nyelven kiállított igazolás csak hiteles – az OFFI vagy magyar konzuli tisztviselő által készített – fordítással együtt fogadható el. Az igazolásra csak az eredeti irat alkalmas.

A fenti tartalmi elemek hiányában átadott irat nem alkalmas a mentesülési körülmény igazolására, különösen, ha a kiküldetés, illetve a jogviszony időtartama nem állapítható meg egyértelműen (pl. „visszavonásig” érvényesített igazolás).

A fenti tartalommal kiállított irat a mentesülés bármely feltételének megszűnése után további 30 napig alkalmas a mentesülési körülmény igazolására.

IV.

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdése a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak igazolására a továbbiakban olyan egyszerű fordítást is el kell fogadni, amelyet nem az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI), vagy a konzuli képviselet munkatársa állított ki.

Az egyszerű fordítás fogalmát jogszabály nem határozza meg, így annak alakisága sem szabályozott. Emiatt bármilyen, az adott idegen nyelvű iratról készített magyar nyelvű iratot el kell fogadni, ha arról az ellenőrzés alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy az az adott irat fordítása.

Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, közigazgatási eljárás során vizsgálatot folytatnak le. A közigazgatási eljárás során az iratról a hatóság fordítást szerez be. Ennek költsége jogsértés megállapításának hiányában az eljáró hatóságot, jogsértés megállapítása esetén az ügyfelet terheli.

V.

Az ellenőrzés során a jogosultság igazolására alkalmatlan (érvénytelen, lejárt, hiányosan kitöltött, stb.), vagy nem valós adatokat tartalmazó igazolást átvételi elismervény ellenében az intézkedő rendőr elveszi, amelynek tényét jegyzőkönyvben is rögzítik.

Az átvételi elismervényen szerepeltetni kell a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 98. § (3) bekezdésében foglaltakat, amely szerint:

„(3) Amennyiben a jármű üzemben tartója vagy a jármű vezetője a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi hatósági jelzéssel és engedéllyel történő közlekedés jogszerűségét, a külföldi hatósági engedély és jelzés visszaadásával egyidejűleg a bevonásra irányuló eljárást meg kell szüntetni.”

A Kkt. 25/B. §-ának újabb, jelentős módosításai 2012. szeptember 21-én lépnek hatályba, amelyekkel kapcsolatosan ismételt tájékoztató kerül kiadásra.

A tárgyban korábban kiadott és jelenleg is elérhető Tájékoztatót a fenti eltérésekkel együtt kell értelmezni.

Forrás: Police.hu
.

(Ezt a cikket 618 alkalommal tekintették meg.)

Vélemény, hozzászólás?