Ellenőrzések Hírek Jogszabályok, rendeletek Tudnivalók

Közlekedési szabályszegések következményei I.

Sok közlekedő nincs tisztában azzal, hogy a különböző közlekedési szabályszegések elkövetése milyen szankciókat vonhat maga után. Az ORFK-OBB cikksorozata erről kíván tájékoztatást adni. Az első részben a figyelmeztetés és a helyszíni bírságolás szabályait ismertetjük.

Forrás: TISPOL

Közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza. Az egyes közlekedési szabályok megszegése szankciót von maga után, mely az elkövetett cselekmény tárgyi súlyától, veszélyességétől, ill. eredményétől függően a büntető, vagy a szabálysértési jog hatálya alá tartozik.

Az előzőeken túl létezik egy olyan speciális jogintézmény is, amely nem konkrét szankciókkal (pénzbírság stb.), hanem egészen más módon, a járművezetők magatartásának befolyásolása útján törekszik közúti közlekedésünket biztonságosabbá tenni. Ez az intézmény a hazánkban 2001. óta működő közúti közlekedési előéleti pontrendszer.

Közúti közlekedési szabályszegés észlelése esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az intézkedés során a rendőr az alábbiakat foganatosíthatja:

  • az elkövetőt figyelmeztetésben részesítheti,
  • vele szemben helyszíni bírságot szabhat ki,
  • szabálysértési, vagy büntető feljelentéssel élhet,
  • közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárást kezdeményezhet.

A figyelmeztetés

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: szabálysértési törvény) alapján a figyelmeztetés a szabálysértés elkövetése esetén alkalmazható intézkedések egyike.

Büntetés helyett figyelmeztetés csak akkor alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és az eljárás alá vont személy körülményeit is figyelembe véve ettől az intézkedéstől már kellő visszatartó hatás várható.

Figyelmeztetés soha „nem kérhető”, annak alkalmazásáról minden esetben a rendőr dönt, a körülmények egyedi mérlegelését, és értékelését követően.

Közúti ellenőrzés során a rendőr általában olyan szabálysértések esetén alkalmaz figyelmeztetést, melyek veszélyességi foka, ill. közlekedésbiztonsági kockázata csekély (pl. várakozási szabályok megsértése), továbbá a járművezető a szabálysértés elkövetését nem vitatja.

Nincs lehetőség figyelmeztetés alkalmazására súlyos, ill. kiemelt szabályszegés (pl. megengedett sebesség jelentős túllépése, ittas vezetés) elkövetése, valamint szándékos és agresszív magatartással elkövetett szabálysértés esetén, továbbá – az elkövetett cselekmény súlyosságától függetlenül – ha a figyelmeztetés által kellő visszatartó hatás nem érhető el.

Figyelmeztetés alkalmazásakor közúti közlekedési előéleti pont adására nem kerülhet sor.

A helyszíni bírság

A szabálysértési törvény értelmében helyszíni bírsággal a szabálysértés tetten ért elkövetője sújtható.

Helyszíni bírság kiszabására csak meghatározott közlekedési szabálysértések esetén van lehetőség, amennyiben az intézkedésre jogosult személy ezen intézkedés mellett dönt, s a szabálysértés elkövetője a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi.

A jogszabály által meghatározott 12 közúti szabálysértési tényállás túlnyomó részében helyszíni bírság alkalmazható. Nincs lehetőség ugyanakkor helyszíni bírság kiszabására pl. közlekedési baleset okozása esetén, még akkor sem, ha az személyi sérüléssel nem járt.

Helyszíni bírság kiszabására több hatóság is jogosult, ugyanakkor a közlekedési szabálysértések esetén gyakorlatilag a rendőr, a közlekedési hatóság ellenőre és a közterület-felügyelő élhet ennek a szankciónak a lehetőségével. Amennyiben a szabálysértés elkövetője nem fogadja el a helyszíni bírságolást, a szabályszegés elkövetését, vagy a bírság összegét vitatja, abban az esetben feljelentésre kerül sor, s a cselekmény körülményeit szabálysértési eljárás keretében tisztázzák.

A helyszíni bírság összege 3.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet.

A tudomásul vett helyszíni bírság összegét a helyszínen bankkártyával is meg lehet fizetni, amennyiben erre a feltételek adottak. Minden egyéb esetben az intézkedő személy készpénz-átutalási megbízást (postautalványt) ad át az elkövetőnek a helyszíni bírságolást tartalmazó nyomtatvány másolati példányával együtt. A postautalvány befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, ellenkező esetben a bírság adók módjára történő behajtására az illetékes települési önkormányzat jegyzője intézkedik.

Nagyon fontos, hogy a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást követően a tudomásul vett helyszíni bírság ellen további jogorvoslattal élni nem lehet.

A jogszabály továbbra is lehetővé teszi, hogy gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehessen szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére küldik meg a készpénz-átutalási megbízást, s a kiszabott bírság megfizetésére ugyancsak 30 nap áll rendelkezésre. Ennek elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után, mely részleteit a későbbiekben ismertetjük.

 

Forrás: ORFK-OBB
.

(Ezt a cikket 380 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .