Kötelező haladási irány

A gfb-változások közül a biztosítási évre vonatkozó szabályozás a leglátványosabb. Mondhatni minden gépjármű tulajdonos, üzembetartó álmából felkeltve is tudja, hogy a korábbi szabályozás alapján a biztosítási év január 1. napjától december 31. napjáig tartott. Ez egyben azt is jelentette, hogy mindazok, akik elégedetlenek voltak biztosítójukkal, vagy egyszerűen a váltás mellett döntöttek, a szerződésre vonatkozó felmondási nyilatkozataikat legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig meg kellett tenniük. Így a 30 napos felmondási idővel a biztosításukat felmondhatták és elhárult az akadály, hogy január 1. napjától új biztosítónál lehessenek ügyfelek.

Rugalmasabb évszámítás
A módosított jogszabály rugalmasabban kezeli a biztosítási évet, és immáron nem fogja törvényszerűen a január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időtartamot jelenteni. Az a szerződő ugyanis, aki év közben vásárolja meg gépjárművét, és akkor köti meg rá a kötelező felelősségbiztosítását, arra számíthat, hogy neki a biztosítási év kezdete a vásárlás időpontja lesz, és innen kezdődik a biztosítási év. Ennek a változásnak a gyakorlatbeli indoka az az évről évre ismétlődő felmondási és szerződéskötési roham volt, amely az egész országot egy csapásra mozgásba hozta a biztosítók irányába. A felmondási csúcsidőszak szakértők szerint néhány év elteltével fog eloszolni az év többi részére, kényelmesebbé téve a szerződéskötést mind a szerződők, mind pedig a biztosítottak számára.

A tájékoztatás tájékán
A másik nagyobb horderejű változás a biztosító tájékoztatási kötelezettsége területén keresendő. Az új szabály szerint ugyanis ötven nappal az évforduló előtt a biztosító köteles arról értesíteni ügyfelét, hogy a biztosítási szerződése le fog járni, és közölnie kell majd a következő év új díját is. Ez a szerződő felek számára azért előnyös, mivel a változásról biztosan értesítést kapnak, és így még időben dönthetnek a biztosító váltásról. A biztosítási szerződés felmondásának szabályai egyebekben nem változnak, ami azt jelenti, hogy változatlanul harmincnapos felmondási idővel kell számolni, azaz a biztosítási szerződést a biztosítási év utolsó napjára, azt megelőzően legalább harminc nappal írásban, indoklás nélkül lehet felmondani.

Plusz harminc nap
Továbbra is élő szabályozásként maradt meg a gépjármű felelősségbiztosítsi szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése. Ez azt jelenti, hogy amennyiben például negyedéves díjfizetési kötelezettsége áll fenn a szerződőnek, és annak határidőben nem tesz eleget, akkor a szerződése díjnemfizetés miatt – az esedékességtől számított 30. nap elteltével – automatikusan megszűnik. Az új szabályozás alapján a biztosítóknak a díj esedékességétől számított harminc napon belül fel kell szólítaniuk a szerződőket, hogy díjelmaradásuk van, és mi lesz annak a következménye, ha az esedékességtől számított hatvannapos póthatáridőn belül nem fizeti be az esedékes biztosítási díjat. A következmény azonban egyértelmű: a szerződés a hatvanadik nap eredménytelen elteltével megszűnik. Az új szabályozás alapján azonban a biztosítónak nemcsak előzetes, hanem utólagos értesítési kötelezettsége is fennáll! A felelősségbiztosítási szerződés megszűnésétől számított tizenöt napon belül ugyanis értesíteni kell az üzembentartót, hogy a szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt. A hatvannapos póthatáridő egyben azt is jelenti, hogy az eddigi harminc nap helyett, a biztosító az esedékességtől számított hatvan napig áll még kockázatban. Újdonság a szabályozásban az is, hogy amikor a szerződés az üzembentartó önhibáján kívül szűnik meg, akkor az érintett szerződés megszűnésének tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb két hónapon belül kezdeményezheti a szerződés helyreállítását. (Ehhez azonban bizonyítania kell az önhiba tényét, és figyelemmel kell lennie fenti, kéthónapos objektív határidőre is.)

Kártörténet
Felmerül azonban a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha a károsult olyan gépjárművel ütközik, amelynek a baleset időpontjában nincs érvényes gfb-szerződése. Ekkor változatlanul a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Kártalanítási Számla terhére kell bejelenteni a károkat, és a károsult így nyerhet végső soron kielégítést. Külön újításként értékelhető, hogy bevezette a jogalkotó az úgynevezett kártörténeti nyilvántartás jogintézményét. Ez lehetővé teszi, hogy a károkozók adatait hosszú távon, befolyásmentesen tárolják, és a rendszerből le lehessen kérni őket. A kártörténeti nyilvántartást központilag a MABISZ által működtetett információs központ kezeli. A jogalkotó hosszú távú célja ezzel kapcsolatosan az volt, hogy végső soron kiváltsa a bonus-malus rendszert, és igazságosabb rendszert hozzon létre helyette. Azt azonban a jelenlegi törvényi szabályozás alapján nem lehet megmondani, hogy a bonus-malus szabályozására hogyan fog sor kerülni, mivel a törvény ennek a szabályozását külön rendeletre bízta. Az új jogszabály törvény formájában 2010. január 1. napján lépett hatályban, így a rendelkezéseit az ezt követően történt gépjármű-balesetekre és szerződéskötésekre lehet alkalmazni. Általános szakmai vélemény, hogy mind a biztosítóknak, mind pedig az ügyfeleknek sokkal letisztultabb szabályozási és értelmezési helyzetet teremt, mint a 2009 végéig hatályban lévő kormányrendelet

Dr. Burján Zsuzsanna

Forrás: D.A.S.
.

(Ezt a cikket 361 alkalommal tekintették meg.)