Aktuális Engedélyek, vizsgák Érdekvédelem Hírek KamionStop Kiemelt hírek Sajtószemle Tudnivalók Vezércikk

A GKI vizsga eltörlése, a súlymérés tolerancia és kamionstop zöld utat kapott?

Egy héttel a választások előtt rábólintott a minisztérium a fuvarozószervezetek három legfontosabb javaslatára. A több évig tartó tárgyalások után a tárca ígéretet tett a GKI felújító képzést követő vizsga megszüntetésére, a túlsúly bírságoknál alkalmazott tolerancia emelésére, és a hétvégi és ünnepnapi közlekedési korlátozások szabályainak felülvizsgálatára. 

Illusztráció – H. Szabó Sándor (1953-2017) felvétele

Az ITM szakmailag egyetért a benyújtott javaslatokkal, azokat megalapozottnak tartja, és ígéretet tett arra, hogy megkezdődhet a kért változtatásokhoz szükséges jogszabály-módosítások előkészítése. Erre a tárca szerint már április első hetében sor kerül, és jó esetben akár május közepére elkészülnek a jogszabály-módosítások – mondta el lapunknak Ignácz József Péter, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke. S bár ő és Árvay Tivadar főtitkár-helyettes is visszafogott derűlátással nyilatkoztak a tárgyalások eredményeiről, egyelőre úgy tűnik, zöld utat kapott a három legfontosabb javaslatuk. 

TSM: akár 500 kg fölé emelkedhet a tűréshatár

A súlymérések körüli problémák a TSM-rendszer elindítása óta jelen vannak, de a bírságrendelet módosítása után hatványozottan jelentkeztek. Az ITM-től többször kaptunk ígéretet, hogy közösen megvizsgáljuk a mérőpontok működését, és a gyakorlati tapasztalatok alapján megtörténnek a szükséges helyesbítések – emlékeztet az előzményekre az elnök. 

Érdemi változás azonban nem történt, sem az MKFE által elkészíttetett független szakértői tanulmány, sem a sorozatos bírósági perek ellenére. Most jó esély van arra, hogy közös nevezőre jussunk ebben az ügyben is. 

A tolerancia persze önmagában nem elég. Ha a TSM pontok nem tudják teljesíteni azokat a műszaki elvárásokat, amikre a menet közbeni, nagysebességű méréseknél szükség van, akkor az egész rendszert át kell szabályozni, és a fuvarozókat nem megkülönböztető szabályokra van szükség. Hogy ez a korábbi, 500 kilogrammos tolerancia visszaállításával valósítható-e meg, vagy további beavatkozásra is szükség van, ma még nem tisztázott. Ezért kell folytatnunk a szakmai egyeztetést. Mindenesetre pozitív eredmény, hogy most nyitottnak tűnik a tárca a megoldáskeresésre.

A GKI utánképzési vizsgák eltörlése

A GKI felújító képzést követő vizsga kivezetése azért fontos, mert a könnyítés pozitívan hathat a hazai munkaerőhiányra. A szakma egységes a vizsgakötelezettség eltörlése ügyében. Az a véleményünk, hogy a közlekedésbiztonság és a GKI felújító vizsga eltörlése között nincs összefüggés. Komoly vitáink voltak ebben a tárcával, de most Palkovics miniszter úr is támogatásáról biztosította a javaslatot.

A GKI vizsga kivezetése olyan változásokat hoz, amelyekre fel kell készülnie a hatóságoknak, képzőszerveknek, és összhangba kell hozni az új rendet a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont működésével is – mondja Árvay Tivadar az MKFE megbízott főtitkár-helyettese. 

Felül lehetne vizsgálni a felújító képzések tananyagát is. –  Úgy gondoljuk, az a fontos, hogy a felújító képzés során korszerű, naprakész tudást kapjanak a sofőrök, hiszen ez önmagában garancia arra, hogy a vállalkozások beültessék a tanfolyamokra a gépkocsi-vezetőiket. Ezek továbbra is kötelezőek maradnak 5 évente, hiszen ez EU-s előírás – teszi hozzá Ignácz József Péter.

Ignácz József Péter, az MKFE elnöke – Fotó: MKFE

24 órás kamionstop, 8 órás időablak

– Észszerű, rugalmas, a gépkocsivezetők szociális körülményeit is javító, a nemzetközi gyakorlathoz közelítő közlekedési korlátozási rendet szeretnénk – mondja Ignácz József Péter. Nem lenne többet 24 óránál hosszabb kamionstop, hiszen minden éjszaka megnyílna egy 8 órás időablak. Így 22:00 és 06:00 óra között közlekedhetnének a kamionok. Ez stabilabbá teszi az ellátási lánc működését, tervezhetőbbek lesznek a fuvarfeladatok, s nem utolsó sorban növeli a vállalkozások hatékonyságát is.

Szerepel a javaslatok között, hogy a „hazagurulást”, azaz a telephelyre, lerakóhelyre közlekedés lehetőségét ki kell terjeszteni egész évre és a belföldi fuvarozókra is. Ezek a könnyítések kimondottan a magyar vállalkozásokat és munkavállalóikat támogatják, hiszen a fuvar befejezése után a gépkocsivezetők biztosan hazatérhetnek majd családjukhoz. Az MKFE ezért a 2022. július 1-i hatályba lépést tűzte ki célul, hogy a nyári, majd az őszi menetrend már az új szabályok szerint indulhasson el.

Vannak még bőven megoldandó problémák 

Az MKFE elnöke arra kérte a tárcavezetőt, hogy a három legfontosabb ügy lezárását követően is folytatódjon a szoros szakmai együttműködés, csak így lehet a magyar fuvarozók  versenyképességét növelni. 

Árvay Tivadar MKFE főtitkár-helyettes

„A nagyfelhasználói útdíj-kedvezmény, a belföldi és a külföldi napidíjak emelése, a fuvarozást terhelő áfa csökkentése, az autóbuszos személyszállító vállalkozások újraindulásának támogatása, a sofőrképzés és az orosz-ukrán háború miatti keleti piacvesztés kompenzálása csak néhány a legfontosabb feladatokból, amelyek érdekében hosszú ideje dolgozunk – közölte Árvay Tivadar. Élesedett a Mobilitási csomag, ami helyzetbe hozhatja a harmadik országos fuvarozókat, ezért kiemelten kell foglalkoznunk a BiReg rendszerrel, az ITM Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztályának erősítésével. A jogosulatlan fuvarozási tevékenységet másképp nem lehet felszámolni Magyarországon.

A tárgyaláson mindenesetre abban állapodtak meg a felek, hogy az ITM-ben megkezdődik a jogszabályelőkészítő munka, de néhány részletkérdésben még egyeztetnek a szakmai szervezetekkel. Ezután a tárca felterjeszti a javaslatát a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet elé (ez a kormány döntés előkészítési szerve). Az új szabályok kihirdetésére így legkorábban 1-3 hónapon belül kerülhetne sor.


Az engedélygazdálkodás is megérett a változásra

A BiReg egyre hatékonyabban szűri az engedélyekkel való visszaéléseket, ezért most azt látjuk, hogy a külföldiek sorra fordulnak Magyarországhoz plusz engedélyekért. A szakmai szervezetek szerint azonban nem szabad növelni a kiadott engedélyek számát. 

Ameddig az engedély-felhasználás aránya 5%-90% a magyarok kárára, addig nem indokolt az engedélyszámok növelése. A bilaterális megállapodásoknak éppen az a feladatuk, hogy szabályozottan „torzítsák” a piacot: azaz, amikor elfogy egy ország Magyarországra érvényes engedélye, és ezzel kimerülnek az olcsóbb, külföldi fuvarozók lehetőségei, rá lehet és kell is kényszeríteni a megbízókat arra, hogy az engedélyekkel rendelkező magyar vállalkozásokat bízzák meg. Ez a szemlélet kell, hogy vezérelje a magyar engedélystratégia megalkotóit, és itt van az ideje annak, hogy minden megkötött megállapodásunkat is a magyar érdekek szerint módosítsuk. Ez fontos feladat a következő időszakban –  mondja Ignácz József Péter.


Kaibinger Tamás

Forrás: fuvarlevel.hu   (Újraközlés kizárólag a Fuvarlevél írásos engedélyével!)

Illusztrációs kiemelt kép: Karsai Attila – hungarokamion.hu

(Ezt a cikket 17037 alkalommal tekintették meg.)