Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon
Baleset helyszíne a 4-es úton Törökszentmiklósnál, ahol két kamion közé beszorult egy személyautó és egy kisteherautó 2014. február 27-én. A balesetben egy embert sérült meg, őt a mentők kórházba vitték. MTI Fotó: Bugány János
A Európai Bizottság által közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés.
A közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc így nyilatkozott a helyzetről: „Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ami aggodalomra ad okot. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig Európában a felére csökkenti a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, ezért nagyon sok még a tennivaló. Arra biztatom a tagállamokat, hogy mind a szabályok betartatása, mind a figyelemfelhívás terén fokozzák eddigi erőfeszítéseiket. Természetesen ennek is megvan a költségvonzata, de ezek a költségek korántsem jelentenek akkora terhet, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. A Bizottság a maga részéről a jövőben is a tettek mezejére lép, ha azzal európai szinten egyértelműen és érdemben hozzá tud járulni a tagállami erőfeszítésekhez. Az új technológiák és a technológiai újítások egyre meghatározóbbak abból a szempontból, hogyan alakul majd a jövőben a közúti közlekedés biztonsága. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldást jelenthet az ütközések elkerülésére az ún. „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés.
Mi, jogalkotók is mindent megteszünk azért, hogy meglegyen a változásokhoz szükséges jogszabályi háttér.”2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8%-os csökkenést sikerült ezen a fronton elérni. Ebben több tényezőnek is szerepe lehet: a városokban manapság például egyre nagyobb a találkozási felület a védtelen közlekedők és a motorizált úthasználók között. A 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a Bizottság becslései szerint[1] az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok stb. közül) került ki. A Bizottság most először tett közzé statisztikai adatokat erre vonatkozóan. Ez annak köszönhető, hogy a tagállamok elkezdtek összehasonlítható és megbízható adatokkal szolgálni a közúti közlekedési balesetek súlyos sérültjeiről. Megtettük tehát az első lépést abba az irányba, hogy európai szintű koncepciót dolgozzunk ki a súlyos sérülésekkel járó balesetek kapcsán.
Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a lenti táblázatot) kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken. Egyes, a közúti közlekedésbiztonság terén hagyományosan jól teljesítő tagállamok nem számoltak be látványos eredményekről, ugyanakkor három, korábban kiemelkedően sok halálesetet bejelentő tagországban számottevően javult a helyzet.
Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma – 2015-re vonatkozó előzetes statisztikák tagállamok szerinti bontásban
| 2010 | 2014 | 2015 | 2014–2015 | 2010–2015 | |
| Belgium | 77 | 65 | 67 | 4 % | -10 % |
| Bulgária | 105 | 91 | 95 | 4 % | -12 % |
| Cseh Köztársaság | 77 | 65 | 70 | 7 % | -8 % |
| Dánia | 46 | 32 | 30 | -8 % | -35 % |
| Németország | 45 | 42 | 43 | 3 % | -5 % |
| Észtország | 59 | 59 | 50 | -15 % | -16 % |
| Írország | 47 | 42 | 36 | -15 % | -22 % |
| Görögország | 112 | 73 | 74 | 2 % | -36 % |
| Spanyolország | 53 | 36 | 36 | 0 % | -32 % |
| Franciaország | 64 | 53 | 54 | 2 % | -13 % |
| Horvátország | 99 | 73 | 82 | 13 % | -18 % |
| Olaszország | 70 | 56 | 56 | 1 % | -17 % |
| Ciprus | 73 | 52 | 66 | 27 % | -5 % |
| Lettország | 103 | 106 | 94 | -11 % | -14 % |
| Litvánia | 95 | 91 | 82 | -10 % | -19 % |
| Luxemburg | 64 | 64 | 58 | -9 % | 0 % |
| Magyarország | 74 | 63 | 66 | 3 % | -13 % |
| Málta | 36 | 24 | 26 | 10 % | -27 % |
| Hollandia | 32 | 28 | 28 | 0 % | -12 % |
| Ausztria | 66 | 51 | 56 | 10 % | -14 % |
| Lengyelország | 102 | 84 | 77 | -8 % | -25 % |
| Portugália | 80 | 61 | 60 | -2 % | -33 % |
| Románia | 117 | 91 | 95 | 4 % | -21 % |
| Szlovénia | 67 | 52 | 58 | 11 % | -13 % |
| Szlovákia | 65 | 48 | 51 | 6 % | -22 % |
| Finnország | 51 | 42 | 48 | 15 % | -3 % |
| Svédország | 28 | 28 | 27 | -2 % | 0 % |
| Egyesült Királyság | 30 | 29 | 29 | -1 % | -4 % |
| EU | 63 | 51 | 51,5 | 1 % | -17 % |
A közúti közlekedés biztonságának javítása az EU-ban
További erőfeszítésekre van szükség annak az uniós stratégiai célnak az eléréséhez, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. Ebben a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten, napi alapon kell megtenni: betartatni a közlekedési szabályokat, fejleszteni és karbantartani a közlekedési infrastruktúrát, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az Európai Bizottság ott lép közbe, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van: például megteremti a jogalapot a több tagországot érintő közlekedési szabálysértések szankcionálásához, illetve műszaki biztonsági szabványokat határoz meg a közlekedési infrastruktúrára és a járművekre vonatkozóan. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, továbbá ösztönzi és elősegíti, hogy a tagállamok az adatok, ismeretek, tapasztalatok és bevált gyakorlati módszerek megosztása révén javítsák teljesítményüket.
Az elmúlt évtizedben számos olyan technológiai vívmány látott napvilágot, amely nagymértékben javított a gépjárművek biztonságán. A gyors ütemben fejlődő innovatív, új technológiákban jelentős potenciál rejlik a közlekedésbiztonság növelésére, különösen ami a gépjárművek automatizálását és informatikai összekapcsolását illeti. A közlekedés automatizálását és a forgalomirányítás javítását szem előtt tartva a Bizottság arra törekszik, hogy főtervet dolgozzon ki a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (ITS) – 2016 második felétől induló – bevezetésére. Az ilyen rendszerek lényege, hogy módot nyújtanak a gépjárművek közötti, valamint a közúti infrastruktúrákkal folytatott és az azok közötti kétirányú kommunikációra. Lehetővé válna például, hogy a gépjárművek közvetlenül figyelmeztessék egymást (pl. vészfékezéskor) vagy az infrastruktúra jelzést küldjön a számukra (pl. a jármű útvonalán folyó útépítési, útjavítási munkálatokról).
További információk
[1] 2014-es adat
Forrás: europa.eu
Kiemelt illusztrációs kép: MTI Fotó – Bugány János
(Ezt a cikket 123 alkalommal tekintették meg.)
