Európa döntött: kötelező az alternatív üzemanyag infrastruktúra

Az MGKKE üdvözli, hogy az Unió hivatalos lapjában október 28-án megjelent 2014/94/EK irányelv az alternatív üzemanyagok töltőinfrastruktúrájának kiépítésére jó alapot biztosíthat a hazai fejlesztések arányos és célszerű egyensúlyának megtartásához, megfelelő keretet nyújthat például a Jedlik Ányos terv irányainak meghatározásához is.

Bolla Tibor, a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója üzemanyaggal tölt fel egy CNG üzemű Vanhool típusú BKV-autóbuszt az újonnan létesített CNG töltőállomás átadásán Budapesten, a Főgáz Salgótarjáni úti telephelyén 2014. június 25-én. Balról Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatója. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Bolla Tibor, a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója üzemanyaggal tölt fel egy CNG üzemű Vanhool típusú BKV-autóbuszt az újonnan létesített CNG töltőállomás átadásán Budapesten, a Főgáz Salgótarjáni úti telephelyén 2014. június 25-én. Balról Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatója. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület üdvözli a régóta formálódó irányelv megjelenését, mely végre egyértelmű feladat elé állítja mind a szabályozói és jogalkotói oldalt, mind pedig a gazdasági szereplők számára egyértelmű lehetőséget biztosít. Az alternatív üzemanyaggal hajtott járművek számára meg kell teremteni a korlátozások nélküli közlekedés lehetőségét ahhoz, hogy Európa közlekedése lebonthassa a ma még nyomasztó, 94 %-os kőolaj függőségét, amely nem mellesleg az Unió számára napi 1 milliárd euro import költséget eredményez. A bio- és földgáz alapú közlekedés bizonyítottan minden közlekedési eszköz számára gazdaságos és tiszta alternatívát nyújt, mely nem csak az üzemeltetőnek, de tiszta emissziójának köszönhetően a környezet számára is rendkívül előnyös, alacsony széndioxid és károsanyag kibocsátásának, valamint csendes üzemének eredményeként.

A döntésnek köszönhetően a CNG üzemű járművek 2020-ra már gondtalanul tölthetőek lesznek az EU bármely városában, elővárosában és sűrűn lakott területein, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a CNG járművek utazásra is alkalmassá válnak. A fő európai gerinchálózaton, vagyis a legfontosabb európai autópályákon 2025-ig kell megvalósítani egy megfelelő sűrűségű CNG és LNG (CNG-nél sűrűbb, cseppfolyós földgáz) töltőállomás hálózatot is. Eközben biztosítani kell, hogy az üzemanyag árazása a jármű tulajdonosok számára maradjon vonzó, a kőolaj alapú üzemanyagokról megvalósulhasson az áttérés.

Az Európai Unió Parlamentje és Bizottsága döntött a tüzelőanyagcellás járműveket kiszolgáló hidrogén töltőinfrastruktúráról is, habár e döntés értelmében a tagállamok határozhatnak arról, kiépítik-e azt, vagy sem.

Az eddigi vizsgálatok, demonstráló programok beigazolták a környezeti terhelés csökkentésére irányuló elvárásokat, a széles elterjedéshez azonban egységes politikára van szükség. Az irányelv egyértelműen fogalmaz, a tagállamokban meg kell valósítani egy kényelmesen elérhető töltőinfrastruktúra megvalósulását és ennek érdekében olyan nemzeti keretprogram kidolgozására van szükség, mely előmozdítja a töltőállomások létrejöttét.

A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesületről (MGKKE)
Az MGKKE, vagyis Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesületet alapító tagjai azért hozták életre, hogy együttes erővel segítsék elő hazánkban is a gázüzemű járművek elterjedését, amelynek kedvező hatásai mindenki számára tartogatnak előnyöket. Az MGKKE tagjai között olyan szakmailag elismert, nagy cégek szerepelnek, amelyek együttesen a gázüzem elterjedéséhez minden elemet felölelnek; a biogáz kondicionálás technológiáját szolgáltató, töltőállomás infrastruktúrakészítő, járműgyártó és –forgalmazó, továbbá gázszolgáltató mind megtalálható a tagok sorában, így az érdeklődők számára teljes körű tanácsadással szolgálhatnak.

Háttérinformáció:
A CNG 200 barra sűrített metángázt jelent, míg az LNG ugyanannak a gáznak a cseppfolyós halmazállapotig mélyhűtött állaga. Származása szerint lehet kitermelt földgáz, de eredete lehet megújuló forrás, mint biogáz is, melynek fontos alkotó részét értékes metángáz képezi, ez leválasztás után járműhajtására is alkalmas. Ipari előállítás szintén létezik, pl. a biomassza pirolízises feldolgozási folyamatában előállított szintetikus gázból tiszta metángáz is formálható. Az Audi által e-gas-nak nevezett, a megújuló áram transzformálásával előállított gáz is tiszta metánt eredményez. A metán, kémiai képlete szerint CH4, az összes szénhidrogén molekula közül a legkedvezőbb molekula szerkezetet kínálja ahhoz, hogy az égéstérben a legkevesebb károsanyag fejlődjön és a legalacsonyabb üvegházhatású CO2 emissziót bocsássa ki. Számszerűen, mintegy 25 %-kal kisebb kipufogó CO2 emissziót okoz. A megújuló forrásból származó metán esetén, az alapanyag és a technológia függvényében a légkörbe jutó új üvegházhatású gáz mennyisége még sokkal alacsonyabb, akár nullára is csökkenhet. Mindeközben a metángázzal hajtott motorok PM (PM10, PM2,5 egyaránt) szilárd részecske kibocsátása szinte nulla, NOX kibocsátása pedig már régóta az elmúlt és következő években életbe lépett és lépő európai és amerikai előírások által megszabott határértékek alatt marad. Nem utolsó sorban, haszonjárműveknél és buszoknál van komoly jelentősége a jelentős, akár 5-6 dB-lel alacsonyabb üzemi zajszintnek, ami harmad akkora zajterhelést jelent.

Figyelem! Ez az autógáz nem az az Autógáz, amelyet LPG néven széles körben használnak ma Magyarországon is és elsődleges alapanyagául a propán, valamint bután gázok elegye szolgál és főként a kőolaj kitermelés és finomítás egy termékeként kerül a töltőhelyekre. A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesületet alapító tagjai azért hozták életre, hogy együttes erővel segítsék elő hazánkban is a gázüzemű járművek elterjedését, amelynek kedvező hatásai mindenki számára tartogatnak előnyöket.

Forrás: Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület

(Ezt a cikket 405 alkalommal tekintették meg.)

Vélemény, hozzászólás?