Közlekedésbiztonságról másképpen – Vádlott, álljon fel!
Az Autós Nagykoalíció szokásos keddi (2012. október 30.) sajtótájékoztatóján folytatódott a közlekedésbiztonsági téma taglalása, amelynek keretében ezúttal dr. Buzási Gábor ügyvéd, közlekedés jogi szakértő, a Vision Zero Egyesület alapító főtitkára tartott előadást.
Elkövető, gyanúsított, terhelt, vádlott, elítélt. Ezek a fogalmak mindenki számára ismerősek. Hozzájuk azonban általában valamilyen nagyon súlyos bűncselekményt társítunk. Emberölést, rablást, valamilyen más élet elleni cselekményt. Olyat, amilyet a híradásokból megszoktunk. Nem gondolunk arra, hogy ezek a kifejezések jelen vannak a büntetőjog, talán minden tekintetében speciális területén a közlekedési büntetőjogban is. A nagyközönség meghatározóan azokkal a közlekedési bűnesetekkel, balesetekkel találkozik, amelyek valamiért szenzációsak, tragikusak vagy leginkább mindkét fogalmat teljesítik. Ilyenkor néha látunk egy elkövetőt, egy gyanúsítottat, aki általában azt sem tudja, hogy mi történt, illetve, hogy vele mi történt. A klasszikusnak tekinthető közlekedési bűncselekmények elkövetésére bármilyen furcsa meghatározóan senki nem készül, sem az áldozat, sem a tettes. Senkinek nincs szándékában – néhány kivételes esetet ide nem számítva – balesetet okozni, másnak az életét kioltani, valakinek maradandó egészségkárosodást, vagy fogyatékosságot okozni. Amennyiben viszont igen, akkor cselekménye nem a közlekedésbiztonságát fogja sérteni. Így a felelősségét is egészen más büntetőjogi szabályok alapján bírálják el, és a jármű ezekben az esetekben csak az elkövetés eszközeként vehető figyelembe. Közlekedési bűncselekmény szenvedő alanya, de elkövetője is lehet minden járművezető. Ez igen csak megdöbbentő, de cáfolhatatlan tény. Én, bűnelkövető!? Na ne! Mondjuk erre. Jól tudjuk a közlekedés egy rendszer. Bármilyen hiba magával hozza annak következményét. Vizsgálódásunk szempontjából ez a legsúlyosabb esetben a közlekedési bűncselekmény annak sértettjével, és elkövetőjével együtt.
A közlekedésbiztonság alapvető tétele a megelőzés. Álláspontom szerint, nem a fenyegetés, az elrettentés szándékával, de pontosan a megelőzés, a felelős járművezetői magatartás érdekében tudatosítani kell, hogy a közúti közlekedés valóban veszélyes üzem. A közúti közlekedés nem a bűnelkövetés klasszikus területe. Azonban itt is megvalósulnak olyan, súlyos következményekkel járó jogsértések, amelyek az állam bűntető igényének érvényesülését jelentik. A közlekedési büntetőjogon keresztül, a történeti tényállásokból, az egyes balesetekből sokszor tökéletes pontossággal kiolvasható, hogy mi volt az a rendszerhiba, amely a konkrét helyzet bekövetkezéséhez vezetett. Érdemes bemutatni, hogy melyek azok a cselekmények, kiemelkedően veszélyeztető magatartások, amelyek a büntető jog által védet jogtárgyat, a közlekedés biztonságát sértik vagy veszélyeztetik.
Ez a bevezetés így nagyon komolynak hat. Nincs azonban itt másról szó, mint arról, hogy évekig, évtizedekig közlekedünk, hajtunk gyorsan, előzünk „neccesen”, megyünk vakon a ködben, mert sietünk, mert oda kell érni és nem történik semmi baj. Bízunk magunkban, úgy hisszük, jól vezetünk. Azután egy pillanat, mi ugyan azt tesszük, mint máskor, évtizedeken keresztül, de most nem sikerül és magunk sem értjük hogyan, egy balesetnek vagyunk részesei, okozói, majd tettesei, elítéltjei. Meggyőződésem, hogy az ezen a területen végzett felvilágosító munka jelentősen hozzájárulhat a biztonságos közlekedésre neveléshez. Természetesen ez nem pótolja, nem is ez a szerepe, a professzionális jogi képviseletet egy-egy közlekedési baleset kapcsán indult eljárásban. Rá kell mutatni azonban arra a tényre, hogy a büntetőjogi következményekkel is járható közlekedési bűncselekmények egy pillanat művei. A járművezetőnek jó esetben másodpercek állnak csak rendelkezésre egy közlekedési helyzet megoldására. Amennyiben ez sikertelen, akkor viszont ennek a néhány másodpercnek az eseményeit akár több száz munkaórában hozzáértők – helyszínelők, nyomozók, szakértők, ügyészek, ügyvédek, bírák − fogják tudományosan, magas szakmai színvonalon kielemezni és mondják ki az ítéletet. Baleseti ok kutatók is egybehangzóan megállapítják, hogy a balesetek nagy részében, mint eredőt, nem kizárólagosan egyetlen okot lehet csak meghatározni. Sokszor események, kisebb-nagyobb szabálytalanságok egész láncolata vezet egy-egy tragédiához. Az esetek egy részében ezek az egyéb hatások rejtve maradnak, illetve nem érik el a hatóságok, bíróságok által értelmezhető szintet.
Könyvtárnyi irodalma van a közúti közlekedési balesetekben fellehető út, azaz pálya hibáknak, valamint a járművek elégtelen, közlekedésre alkalmatlan műszaki állapotának. Egyszerű a válasz, ez pénzkérdés. Részben igen, de nem feltétlenül. A számla nélküli járműjavíttatás, a műszaki vizsgán átsegített gépkocsi reálisan magában rejti annak a veszélyét, hogy a vezetés során elkövetett hibát nem tudjuk korrigálni, mert arra a jármű csak elvben képes, a valóságban már nem. A vizsgálat, ha meg is állapítja a műszaki elégtelenséget és annak a balesetben való közrehatását a felelősség ezért is meghatározóan bennünket fog terhelni. Érdemes?
Egy súlyos közlekedési büntető ügyben az elkövető, a terhelt, az elítélt igen csak komoly vesztese az ügynek. Nagyon komoly jogkövetkezményekkel kell számolnia. Elvesztheti a személyes szabadságát, eltilthatják a járművezetéstől, viselnie kell a sokszor több százezer forintra emelkedő bűnügyi költségeket és helyt kell állni a sértett felé annak a balesettel összefüggésben okozott vagyoni és nem vagyoni kárainak a megtérítésében. Nem kivételes, hogy milliós a végösszeg. Tudjuk, hogy mindez csak egy pillanat műve volt. Az ár nagyon súlyos. Nem beszélve arról az esetről, ha valakinek azzal a tudattal kell élnie a társadalomban, majd ismét részt venni a közlekedésben, hogy magatartása baleseti halált okozott.
A közlekedési büntetőjog egy speciális jogterület abban a vonatkozásban is, hogy a Büntetőtörvénykönyvben foglalt tényállások (amelyeket a sajtóbeszélgetés keretében röviden ismertetünk) egy része tekintetében, amelyek keret szabályok, a belső tartalmat, azt a normát, aminek megsértésével a bűncselekmény megvalósul a KRESZ egy vagy több szabálya alkotja. Tehát tulajdonképpen a KRESZ szabályainak olyan megsértéséről van szó, amelyek súlyosabb következményekkel jártak. Tudjuk, a jog nem tudása nem mentesít a felelősségre vonás alól. Tehát a KRESZ-t tudni kell. Itt tehetjük fel a kérdést, milyen a jó, tehát betartható és számon is kérhető közlekedési szabályrendszer? A válasz kézenfekvő. Egyszerű, átlátható, logikus és viszonylagosan állandó. Tudjuk és ismerjük a KRESZ-t? Hogyan kellene közlekedési jogszabályt alkotni és azt a társadalom legszélesebb rétegeivel megismertetni. A KRESZ felöleli a közúti közlekedés szabályait. A nehéz tehergépjárművek ugyanúgy a hatálya alá tartoznak, mint a kerékpárok. Rendkívül, sőt szélsőségesen eltérő tulajdonságokkal rendelkező járművek együttes mozgásával kapcsolatos szabálybetartást kellene megkövetelni. A közlekedési szabadság nem szabadosság. Látjuk a kétkerekű járművek reális közlekedési előnyeit és korlátait egyaránt. A vonatkozó szabálymódosítások során gondolunk-e arra, hogy bizonyos konjunktúrák hatására születet, rosszul kommunikált szabályok kétszeresen szedik az áldozataikat. A közlekedési bűncselekmények tekintetében nem eretnek a gondolat, hogy a tettes is áldozat. Figyelemmel az augusztusi KRESZ módosításra talán érdemes lenne ismételten figyelmet szentelni a kerékpárosok közlekedésre és az ittas járművezetésre.
Jogról beszélünk. Nem felejthetjük el azonban, hogy a közlekedésbiztonságunk javulását nem elsődlegesen a jogtól, hanem a közlekedési morál javulásától várhatjuk. Nem azért kell a szabályok betartásával defenzív módon vezetni, mert megbüntetnek, hanem mert nem szeretnék sem alanya, de elkövetője sem lenni egy közlekedési eseménynek, súlyosabb esetben bűncselekménynek, és viselni annak jogi és lelki terhét egy életen át.
Érdemes áttekinteni milyen a hazai gépjárművezető képzés rendszere és színvonala, figyelemmel a piacra és a közlekedésbiztonság helyzetére. A képzés közvetlen befolyással van a járművezetők szemléletére, magatartására. Rendben van itt minden? Ezek akár egy következő sajtóbeszélgetésnek is a témái lehet.
A közlekedési bűncselekményeket, ahogy megállapítottuk, nem bűnelkövetők követik el, sok esetben a konkrét KRESZ szabályt ugyan tudatosan szegik meg, de annak az eredményét, a balesetet, a sérülést, vagy a halál bekövetkezését nem kívánják, sőt fel sem merül bennük, hogy a kockázatos manőver ezúttal nem sikerül úgy, mint már sok-sok alkalommal. Nem árt világosan látni, hogy egy-egy szabályszegés milyen következményekhez is vezethet. A közlekedési balesetek „eredménye” a tetemes anyagi kár mellett a súlyos sérülés, a baleseti halál, akár több ember halála, a fogyatékosság, a maradandó egészségkárosodás. Egyszerűen belátható, hogy ez nem az elkövetőn múlik. A büntetőjog megismertetésének eszközével is rá kell irányítani a közlekedők figyelmét, hogy a motor beindítása minden alkalommal reális kockázatát jelenti annak, hogy valamilyen ok, vagy oksági láncolat eredményeként baleset okozói leszünk.
A mai korban része a közlekedési és a közlekedési jogi kultúrának, hogy tisztában legyünk a baleset helyszínén történő cselekményekkel. A közlekedési büntetőjog hatálya alá tartózó cselekményre vonatkozó eljárással, a büntetőjogi szankciók, joghátrányok rendszerével. Ezek ismerete, nem fenyegetést jelent, hanem elősegíti a járművezetők reális kockázatvállalása határainak a felismerését és betartását.
Kommunikáció, közlekedésre nevelés, a szabályok aktuális ismerete. Ezek nélkül sincs közlekedésbiztonság. A közúti közlekedési balesetek által okozott, a nemzetgazdaságot ért éves kár mértékének kiszámítására több módszert is alkalmaznak. Bármelyik végeredményét is nézzük elképesztő számot kapunk, 500-700 milliárd Ft. Vessük ezt össze a megelőzésre, közlekedésnevelésre fordított éves előirányzatokkal. A közlekedésbiztonság össztársadalmi ügy és közös felelősség. Már feltettük a kérdést, ismerjük-e a hatályos közlekedési szabályokat? Ha őszintén válaszolunk, akkor azt mondjuk: a fontosabbakat igen. Magam is nagy kedvelője vagyok a média autós műsorainak. Ezekben hellyel-közzel foglakoznak a közlekedésbiztonság kérdésével, de jó lenne, ha az aktuális szabályváltozásokról is tájékoztatást adnának, és bocsánat, helyesen. Amikor a KRESZ módosítása a kerékpárosok részére ott ahol azt a kiegészítő tábla megengedi, lehetővé tette az egyirányú utcában a forgalommal szemben való haladást, a kommunikációból a kiegészítő tábla már kimaradt. Vigyázat ez balestekhez, áldozatokhoz és elítéltekhez vezet, mert rossz információt terjesztünk. A média hatalom. Államjogászok is a negyedik hatalmi ágként definiálják. Javasolom, hogy az autós magazinokban induljon egy kommunikációs kampány „Egy perc – egy élet” mottóval. Ebben az egy percben adjunk szabályismertetést helyesen, hívjuk fel a figyelmet a szabályok pontos tartalmára az aktuális közlekedési szabályváltoztatásokkal együtt. Gyakorlati tapasztalat alapján állíthatom, nem ismerjük a szabályokat. Tegyünk a változásért.
Őszintén remélem, hogy dr. Buzási Gábor ügyvéd úr előadása a szokásosnál is jobban és plasztikusabban hívta fel a figyelmet arra a felelősségre, amelyet minden közlekedő visel azért, hogy ő maga és a többiek is minden nap épségben hazaérjenek.
Knezsik István
elnök – Autós Nagykoalíció
Forrás: Autós Nagykoalíció
.
(Ezt a cikket 441 alkalommal tekintették meg.)