Hírek Jogszabályok, rendeletek Munkavállalás

MMOSZ: Reagálás a még nem hatályos Munka Törvénykönyvére

A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve struktúráját tekintve rendben van. Jobb, mint az eddigi… Van viszont négy sarkalatos pont, amely alapjaiban lehetetlenítené el a szféra működését.

Tény, hogy az atipikus foglalkoztatási forma az, ami segít megoldani a termelő cégek gazdasági helyzethez való alkalmazkodását. A Munka Törvénykönyvének 2012. július 1-jén hatályosuló módozata azonban négy konkrétan megfogalmazható és újragondolható ponton teszi lehetetlenné ezt a minden érintett által elvárt rugalmasságot.

1. A 192. § (4) értelmében a határozott idejű munkaszerződés fél éven belül nem hosszabbítható meg.
Ha egy három hónapos szerződés esetén valamilyen – előre nem látható okból – mondjuk két héttel csúszik a kiszállítás, a már betanított embereket el kell küldeni, s helyettük arra a plusz két hétre új munkaerőt kell képezni. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

2. Életszerűen továbbgondolva a fenti példát, megállapítható, hogy 2012. július 1-jét követően a határozatlan idejű szerződések kerülnek majd előtérbe.
A határozatlan idejű szerződések magukkal hozzák a felmondási tilalmak körét. Új elem a csoportos leépítés. Ennek során kalkulálni kell a 30 nappal korábbi kiértesítéssel és a különböző egyeztetési körökkel. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

3. További újdonság a végkielégítés. Eddig nem kellett fizetni, júliustól kell.
Ki fizeti a révészt?Ha egy munkavállaló 10-15 munkahelyen is megfordult – amit az atipikus forma lehetővé tesz – mely kölcsönbevevőt terheli ez az összeg?Ideiglenessé tervezett megoldásnál nem jöhet szóba egy hosszú távú – bő közép távú – elem. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

4. A felmondási idő 15 napról 30 napra duplázódik.
Már csak matematikailag is lassít (időben éppen dupláz) ez a változás. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

Milyen következményekkel kell kalkulálni?
Jelen gazdasági helyzetben egyetlen kölcsönvevő sem képes tolerálni a fentieket. A határozatlan idejű szerződések nagyobb kockázatot jelentenek majd a kölcsönbeadóknak. Várhatóan elmegy a szféra a szürke irányba, túlzott kockázatot vállal, sokak számára elkerülhetetlen lesz a csőd. Ha nem lesz rugalmas foglalkoztatás, odébb állnak a termelő cégek, akik három dolgot néznek egy országba településük előtt: a társasági adó – ez a régióban nálunk a legalacsonyabb – és a minimálbér mértékét – még mindig mi keresünk a legkevesebbet -, s a foglalkoztatás rugalmasságát. Minthogy a termelő cégek nem tervezik felvenni állományba a kölcsönzött munkavállalókat, 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatás. A hazai kölcsönző cégek, akik nagy foglalkoztatókként, s kiemelt, ellenőrzött adózókként jelenleg elősegítik a foglalkoztatás bővítését, elveszítik a létjogosultságukat. Hiszen, ha eltűnik a több mint egy évtizede megszokott rugalmasság, és nem lesz különbség, joggal tehető fel majd a kérdés: mitől atipikus?

Forrás: news4business.hu
.

(Ezt a cikket 272 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .