Az Európai Tanács az elmúlt héten elfogadta – az Európai Parlament által második olvasatban már jóváhagyott – a közlekedési szabálysértések határokon átnyúló információcseréjéről szóló irányelvet (44/11, 14251/11 ADD 1 + ADD 2). Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenést követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy ezt az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe illesszék.

Az irányelv célja, hogy a határokon átnyúló információcsere felgyorsításával felvegye a harcot a közúti biztonságot jelentősen veszélyeztető közlekedési szabálysértésekkel. Az a tagállam, amelyben egy másik tagállamban regisztrált járművel követnek el szabálysértést, képes lesz azonosítani a gépjármű üzembentartóját és kivizsgálni, hogy személy szerint ki a felelős ezért, így a büntetés végrehajthatóvá válik. Ez a járművezetőkkel szembeni egyenlő bánásmódot is biztosítja, tekintet nélkül arra, hogy melyik tagállamban van a lakóhelyük. A Bizottság hatástanulmánya alapján egy ilyen intézkedés alkalmazásával akár évi 5000 emberélet is megmenthető.

Az irányelv a balesetek többségét okozó négy közlekedési szabálysértésre vonatkozik, amelyek: a gyorshajtás, az alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt történő járművezetés, a biztonsági öv használatának elmulasztása, valamint a közlekedési lámpa tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása. A Bizottság 2007-es tanulmánya szerint a közlekedési halálesetek 30%-át gyorshajtás, 25%-át az ittas vezetés, 17%-át a biztonsági öv mellőzése, 4%-át piros lámpán áthajtás okozza. Másként megfogalmazva: a végzetes balesetek hozzávetőleg 75%-át okozza a fenti négy szabálysértés valamelyike (vagy több egyszerre). További három szabálysértésre is vonatkozik az irányelv: bukósisak viselésének elmulasztása, tiltott sáv használata (pl. buszsáv, leállósáv) és vezetés közbeni mobiltelefon használat. A irányelv felülvizsgálata során a lista tovább bővülhet.

Az új szabályozás értelmében a szabálysértést elkövető jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának azonosítása céljából a tagállamok egymás számára engedélyezik a gépjárműnyilvántartáshoz való hozzáférést. Az elkövetőt – azonosítása után – a tagállam levélben értesíti a szabálysértés pontos részleteiről, valamint a kiszabott bírságról. Minden esetben azon ország jogrendje szerint kell eljárni, ahol a szabálysértést elkövették.

Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia a Lisszaboni Szerződésben számukra biztosított speciális jogok miatt egyelőre nem vesz részt, de később csatlakozhat az irányelvhez.

Jelenleg az idegen felségjelzésű járművek által elkövetett szabálysértések gyakran büntetlenek maradnak, különösen olyan esetekben, mikor a rendőrség a közvetlen bírságolás helyett közlekedési kamerákat alkalmaz. Az áldozatok számának csökkentéséhez alapvetően fontos a jogi végrehajtás társadalmi támogatottsága. Ezt a támogatottságot azonban alááshatja az az általános érzület, hogy a nem helyi sofőrök kihágásai büntetlenek maradnak. Azon országokban, ahol erre vonatkozó statisztika rendelkezésre áll, a forgalomban résztvevőknek mindössze 5%-a a nem helyi jármű, a gyorshajtások 2,5-30%-áért mégis ők felelősek. Ezek a számok azt sugallják, hogy a nem helyi járművezetők nagyobb részben felelősek a gyorshajtásos szabálysértésekért.[1].

(Ezt a cikket 551 alkalommal tekintették meg.)