Hogyan lett Ignácz József Péter kisfuvarozóból MKFE elnök?

Lemondott tisztségéről Ignácz József Péter (a továbbiakban IJP) az MKFE korábbi elnöke, a magyar fuvarozó társadalom ikonikus alakja. 32 éves MKFE pályafutása során végigjárta a ranglétra minden fokát, míg feljutott a csúcsra, ahol 3 évet töltött. Az elnökség rengeteg munka kevés eredménnyel – állapítja meg most, minden csalódottság nélkül. Úgy érzi ennyi most elég volt. Elnöki munkáját szinte végig nehezítették a vírusos időszak problémái és a nagyvállalkozói körből kikerült vezető társakkal időnként kialakult feszült helyzetek. De a „kevés eredményről” szóló megállapításával nem érthetünk egyet, mert nagyon sok maradandó alkotása jelzi munkásságát.

Névjegy: Egy járművek export-importjával, felújításával foglalkozó magyar-német cég vezetőjeként kezdte igazi pályafutását, mely lehetőséget adott mesterfokú gépjármű technikai tudásának nemzetközi fejlesztéséhez és nyelvtanuláshoz egyaránt. Mellette már  1979-ban kiváltotta az iparengedélyt és járműjavító műhelyt nyitott, kezdetben másodállásban. A mások által nem fogadott Mercedes, Volvo kamionok javítását is elvállalták. 1986-ban nemzetközi fuvarozó is lett. Egy hűtős Mercedes/Blumhardt kamionnal kezdte. Az elsők között volt Magyarországon akik saját hűtős szerelvénnyel fuvaroztak. Első nemzetközi útjai Svájcba és Olaszországba szerveződtek, de igen korán eljutott Ázsiába is.

Akkoriban nem volt könnyű 40 tonnás kamionokra tevékenységi engedélyt szerezni, ezért a nyírbátori Újbarázda TSz. Fuvarozói melléküzemágában helyezkedett el. „Jó kis csapatba kerültem, olyan emberekkel dolgozhattam együtt, mint például Révész Bálint, Kéninger András, a könyvelőnk Veres János, a későbbi pénzügyminiszter volt”. A kisméretű családi vállalkozás kereteit nem akarta kinőni, így 10 kocsinál soha nem volt nagyobb flottája.  Az MKFE-be így 1990-ben lépett be, ahol 2019-ben az egyesület elnökévé választották. Szerteágazó hobbi tevékenységei mellett, előszeretettel végzi, óbudai egyetemi járműrestaurátor barátaival a veterán járművek megmentését. Példaképe dr. Nagyszokolyai Iván tanár, címzetes egyetemi docens akinek igen sokat köszönhet és akivel évtizedek óta jó kapcsolatot ápol.

Hogyan lesz egy kisfuvarozóból elkötelezett érdeképviselő?

Meg kell mondanunk, nem ő akarta, hogy így legyen, hanem a körülmények, a szakma válságos helyzete indították el IJP-t az úton, amelyen végül megtalálta igazi mellék hivatását. IJP cégtulajdonosként esetenként maga is volán mögé ül, de ha kell, autót szerel, vagy irodai munkát végez. Így a fuvarozás minden szegmensét ismeri gyakorlati oldaláról és első kézből való, hiteles információkkal rendelkezik, melyeket szívesen fogadnak a hatósági és minisztériumi tárgyalófelek.

Aki saját bőrén át érzi a fuvarozók életét nehezítő helyzeteket, az nem tud sokáig hallgatni róluk.

Ízelítő egy akarva-akaratlanul alakuló karrier történetéből

2004-ben beléptünk az Európai Unióba, ezzel a kereskedelem és az áruszállítás legnagyobb része nyugatra terelődött. Ettől kezdve a keleti és déli irányba történő fuvarozással senki nem törődött. Főleg az árufuvarozási engedélyek meglétének és használatának vizsgálata került le a napirendről, ami a külföldi jogosulatlan fuvarozók rohamos elszaporodásához vezetett. Mi egyre kevesebb engedélyt igényeltünk keletre, délre. Ukrán, török, belorusz, szerb, moldáv stb. partnereink viszont folyamatosan emelték magyarországi kvótájukat. Sem a keleti, déli sem az uniós fuvarozók nem voltak szemérmesek a kétoldalú vagy a CEMT engedélykötelezett fuvarok kijátszásában. Felborult az addigi egyensúly, elárasztották Magyarországot a jogosulatlan külföldi fuvarozók, bennünket pedig kezdtek kiszorítani a hazai és részben az uniós fuvarpiacról is.

IJP a 2008-ban a gazdasági válság idején figyelt fel rá, hogy a magyar kocsik többsége áll, miközben a külföldiek szinte életvitelszerűen szállítják a magyar árut. Rájött, hogy hiába vannak a kétoldalú egyezmények, ha azokat nem ellenőrzi senki sem. Nagyon érezhető volt a külföldiek tevékenysége. Odáig jutottunk, hogy a hazai árualapnak alig 50 százalékát szállították magyarok, az áruk másik felét külföldiek vitték el. Összehasonlításul csak annyit, hogy ez az arány Lengyelországban ma is 80 százalék, a lengyelek javára. „Védelmi politika hiányában, állva adóznak a magyarok” – ezt és hasonló találó megállapításait szakmai körökben sokszor idézik kollégáink.

„Mezei aktivistából” egyesületi elnök

Ekkor lett IJP kitűzött célja a piacvédelem, a hazai vállalkozások versenyképességének javítása. Ha nem a külföldiek vinnék el előlünk a munkát a magyar fuvarpiacon, javulna a foglalkoztatottság, itthon maradna a munkabér és több adó folyna be az államháztartásba – hangoztatta minden lehetséges fórumon.

2012-től folyamatosan napirenden tartja a magyarok számára hátrányos arányú kétoldalú és CEMT engedélyek egyensúlyba hozását. Javaslatot tett az külföldiek EU-normájának tényleges ellenőrzésére a magyarországi útdíj rendszerben elszaporodott csalások miatt. IJP közreműködésével később megjelentek az új formátumú, nehezen hamisítható kétoldalú fuvarengedélyek. Hatóságokkal közös piacvédelmi ellenőrzéseket szervezett, melyek eredményei alátámasztották állításait. IJP tevékenységének tudható be az is, hogy 2013. augusztustól kezdve állandó kezdő napirendi pontként szerepelt az MKFE közgyűléseken a piacvédelem és a jogosulatlan fuvarozás felszámolása. Nagy szerepe volt kezdeményezőként a 2014-es 261-es kormányrendelet módosításban, mely a fuvarozói engedélyek ellenőrzését kiterjesztette a feladókra és a címzettekre is.  Wáberer György felkérésére részt vett a 2015/1560-as kormányrendelet előkészítésében. Sok más szakmai tevékenysége mellett 2016-ban kivette részét a KÁSZ módosítását végző bizottság munkájából is. Jelentős része volt abban is, hogy 2017- ben az NFM felállított egy különlegesen felkészített, országos hatáskörű Közúti Ellenőri Csoportot a jogosulatlan külföldi fuvarozók ellenőrzésére. A csoport tevékenysége igazolta az érdekképviseletek állítását, mert számos jogosulatlan külföldi fuvarozó akadt fenn az ellenőrzés hálóján. Viszont évekig tartó küzdelem árán sem sikerült elérnie, hogy hatóságaink nyugati példára tegyenek ki a belső határainkra fuvar engedélybélyegző automatákat. Nem rajta múlott, hogy a jogosulatlan fuvarozók ellen máshol bevált készülék nálunk nem üzemel.

Az elmúlt 14 aktív év során újságcikkek, felszólalások, hatóságokkal és minisztériumi illetékesekkel folytatott tárgyalások garmadája jelzi IJP töretlen elkötelezettségét. 2009-től komoly szakmai háttérmunkát végzett. Statisztikai adatokat gyűjtött, szakmai tanulmányokkal támasztotta alá megállapításait. A közjóért végzett tevékenysége során közel 6000 felvetést, jegyzettet, levelet írt, amivel valószínűleg magyar rekordot állított fel. Vallja, hogy „A közjóért végzett munka nem politika, hanem abszolút gazdasági kérdés, de az sem mellékes, hogy ennek a célnak a megvalósításával a magyar államháztartásnak több százmilliárdos megtakarítást szerezhetnek a fuvarozók”.

2008-ban még „mezei aktivistaként”, önkéntesen vállalt érdekképviseleti munkával kezdte, de az MKFE-n belül gyorsan felfigyeltek a tevékenységére. Hamarosan tagja lett a Keletre Fuvarozók Bizottságának, ahol elsősorban a kétoldalú fuvarengedélyekkel folytatott gazdálkodás és az engedély bemutatási kötelezettség kérdésével foglalkozott. Piacvédelmi megállapodást kötött a moszkvai ASMAP-al ahová rá jellemző módon saját kamionjával érkezett. Tagja lett az MKFE TIR-el Fuvarozók Bizottságának, majd a Piacvédelmi Bizottság vezetőjévé választották. Bekerült az Árufuvarozási Tanácsba, utána MKFE elnökségi tag, a későbbiekben elnökhelyettes, végül 2019-ben az MKFE elnöke lett.

Kezdetben nagyon meg kellett küzdenie azért, hogy a magasabb szintű vezetőket is meggyőzhesse a fuvarozói alágazat piacvédelmének hiányosságairól. De IJP, ahogy mondani szokta nem ismeri a „fékezett habzású” tevékenységet, nem hátrált meg az akadályok előtt. Tárgyalásokat folytatott Arnold Mihállyal, a NAV elnökhelyettesével, majd szóban tájékoztatta a jogosulatlan fuvarozással kapcsolatos helyzetről dr. Matolcsy Györgyöt, dr. Czomba Sándort, dr. Völner Pált, dr. Fónagy János államtitkárokat, dr. Seszták Miklós minisztert és más befolyásos politikusokat. Partnerére talált dr. Mező Gábor és Szunyogh Tibor NAV ezredesek személyében is. Ahová nem jutott el személyesen, oda írásos anyagot küldött a témáról. Írásos tájékoztatóját megkapta Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos a Fidesz alelnöke, és Varga Mihály is. Az MKFE vezetők rádiós, televíziós nyilatkozatai is elszaporodtak, úgyhogy sikerült a jogosulatlan fuvarozás okozta piacvesztésre ráirányítani az ország figyelmét.

Az NFM 2013. 10.29.-én miniszteri segítséggel felállított egy Piacvédelmi Munkacsoportot. A munkacsoport alakuló ülésén részt vett a PM, a NAV, KM, a rendőrség, a közlekedési hatóság és a fuvarozói érdekképviseletek szakértői is. Az MKFE-t IJP képviselte. Az ülés első órájában a problémákat felvető IJP-t alaposan megizzasztották kérdéseikkel a minisztérium és a hatóságok szakemberei, akik kezdetben nem éreztek problémát a felvetett témákkal kapcsolatban. A hosszúra nyúlt vitában végül sikerült megalapozni a munkacsoport piacvédelmi politikájának az alapjait.

2018-ban a hungarokamion.hu oldalán elsőként írta meg, hogy „Katasztrófális helyzetet okozhat, ha a TSM rendszert jelenlegi formájában vezetik be”. Írásának sajnos nem lett foganatja. Az IJP által felkért független szakértők által készített TSM tanulmány sem változtatott a helyzeten.

Az NKH elnöke Győri Gyula, 2015. szeptemberében elnöki elismerésben részesítette a szakmáért végzett kimagasló munkájáért (IJP, aki sok kemény csörtét vívott az NKH elnökével, egy békepipát ajándékozott neki). Varga Mihály miniszter 2017-ben az érdekképviseletek ajánlása alapján az év vállalkozója díjjal ismerte el munkáját. Érték kudarcok is de azok soha nem vették el a kedvét.

A Bireg, a legnagyobb szakmai siker

IJP-nek szakmai pályafutását végigkísérte a külföldi fuvarozók fuvarengedély nélküli tevékenységének a megakadályozása. Az külföldi fuvar-engedélyek gyenge hatósági ellenőrzése évente kb. százmilliárd forintra tehető kárt okozott a magyar gazdaságnak, és rengeteg kisfuvarozó vesztette el a munkáját, a helyzetet kihasználó jogosulatlan külföldi fuvarozók miatt. IJP évekig tartó szívós küzdelme az első években nem sok eredménnyel járt. De aztán eljött a várva várt siker! IJP kitartó munkája eredményeképpen 2021-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium elfogadta az MKFE javaslatát egy előzetes elektronikus engedély ellenőrző rendszer (Bireg) felállításáról a fuvarozó vállalkozások védelme érdekében. Talán mondanunk sem kell, hogy a fuvarengedélyek előzetes elektronikus bejelentéséről szóló jogszabály és a Bireg létrejöttében IJP-nek oroszlánrésze volt. 2021-től kezdve valamennyi CEMT és bilaterális engedéllyel fuvarozó gépkocsivezető köteles a fel-és lerakó helyeken bemutatni és láttamoztatni az engedélyét. A rendszer megkerülhetetlen. A hamis vagy engedély nélküli fuvarozókra kiszabható bírság felső határa 800.000 Ft., a fel-, ill. lerakók szabálysértéséért 300.000 Ft. bírságot kell fizetni. A Bireg működésének kezdete óta látványosan visszaszorultak a jogosulatlan külföldi fuvarozók. Talán nem túlzás azt állítani, hogy évek óta, a Bireg a fuvarozói érdekképviseletek leglátványosabb szakmai sikere, amivel gátat szabtunk a magyar fuvarozókat saját honi piacukról kiszorítani akaró konkurenciának. A Bireg megvalósításában IJP-nek elévülhetetlen érdemei vannak.

Árvay Tivadar az MKFE főtitkára az alábbi megjegyzést fűzte a Bireghez:

A Bireghez mérhető hatékonyságú piacvédelmi intézkedés évek óta nem volt a magyar fuvarpiacon. Elvitathatatlan, hogy ezt az egyesület leköszönő elnökének IJP-nek köszönhetően és irányításával vitte sikerre az MKFE.

Érdekképviseleti pályafutását szakmai tudásának és kitartásának köszönhetően sok maradandó siker jellemezte.

Kaibinger Tamás

Kiemelt kép: Ignácz József Péter – Fotó: Karsai Attila hungarokamion.hu

(Ezt a cikket 576 alkalommal tekintették meg.)