Izgalmas üzemanyag-megoldás válthatja ki a dízelolajat

Egyre inkább fokozódik az érdeklődés a CO2-kibocsátás és a költségcsökkentés azon formája iránt, amely a hűtött cseppfolyósított gázra üzemanyagként tekint. Az új Volvo FH és Volvo FM teherautók ezért olyan motorokkal rendelkeznek majd, amelyek cseppfolyósított földgázzal és biogázzal üzemelnek – ugyanolyan kiváló teljesítményt nyújtva, mint a dízelmotorok. A biogáz használata lehetővé teszi a szén-dioxid-semleges szállítást és a CO2-kibocsátás akár 100%-os csökkentését.

Az európai zöld megállapodás egyértelműen kijelöli azt az utat, amelyen a közlekedési ágazatnak haladnia kell a tisztább jövő érdekében – azaz várhatóan lesz egy határidő, amellyel lezárul a fosszilis üzemanyagok használata. Így tehát a fuvarozók és a szállítmányozók még inkább keresik a dízelolajat kiváltó lehetőségeket.

„Manapság az LNG-üzemű teherautók jelentik a hagyományos dízelüzemű járművek kereskedelmi szempontból legmegfelelőbb alternatíváját a nehézfuvarozás területén. Ez az üzemanyag kellően nagy mennyiségben és versenyképes áron érhető el. Több gázüzemű teherautó forgalomba állása kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy idővel növekedjen a cseppfolyósított biogázra történő áttérés aránya” – meséli Lars Mårtensson, a Volvo Trucks Environment and Innovation részlegének igazgatója.

A Volvo Trucks cseppfolyósított biogázhoz és földgázhoz készült hajtásláncának energiahatékonysága a dízelüzemű modellekéhez hasonló, CO2-kibocsátása azonban jóval alacsonyabb. A cseppfolyósított biogáz, más néven bio-LNG használata akár 100%-kal csökkenti a nettó kibocsátás mennyiségét a tartálytól a kerékig mérve (TTW), míg a földgáz használata mintegy 20%-os (TTW) csökkenést jelent (TTW) a hagyományos, az európai szabványnak megfelelő dízelolajhoz képest.

A dízelolaj-függőség csökkentése jelentős beruházásokat igényel
A nem fosszilis alapú biogáz előállításához több gyártóüzem szükséges a hulladék anaerob lebontása érdekében, amely azt is lehetővé teszi, hogy a gázt cseppfolyós halmazállapotúra hűtsék. Különböző vizsgálatok által végzett számítások alapján 2030-ra Európában a dízelolaj alig több mint 20%-át helyettesítheti megújuló gáz bio-LNG formájában. A cseppfolyósított földgáz-töltőállomások száma folyamatosan növekszik, és sok útvonalon máris alternatívát jelent a dízelolajjal szemben. A töltőállomások számának azonban, a gázüzemű teherautók számának megfelelő növekedésével párhuzamosan, tovább kell bővülnie.

„Az LNG-üzemű teherautókba történő beruházással megmutatjuk, hogy a bio-LNG érdemi alternatíva a fosszilis alapú dízelolajtól való függőség csökkentésére. A klímasemleges szállításra történő áttérés felgyorsítása érdekében azonban folytatni kell a cseppfolyósított gáz-töltőállomásokba történő beruházásokat, és olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek megkönnyítik a fuvarozók számára a gázüzemű nehézkategóriás járművekbe való komoly befektetéseket” – mutat rá Lars Mårtensson.

A jövő a párhuzamosan együtt létező üzemanyagoké

Mivel önmagában egyetlen energiahordozó sem képes megbirkózni az éghajlatváltozással kapcsolatos összes kihívással, a belátható jövőben a különféle üzemanyagok és hajtásláncok továbbra is egymás mellett léteznek majd.

„Az új technológia elsajátítása kulcsfontosságú a klímasemlegesség elérése érdekében. Az LNG-üzemű teherautók részesedése fokozatosan növekedni fog Európában. A gázüzemű teherautók azonban nem lesznek képesek az összes szállítási nehézséget megoldani. Az elektromos autók használata fontos szerepet játszik majd mind a helyi, mind a regionális fejlődésben, az akkumulátorok és a töltési infrastruktúra fejlesztése pedig fontos tényezők lesznek a térnyerésében” – magyarázza Lars Mårtensson.

A hidrogénes üzemanyagcellákkal működő elektromos autók hosszú távon csökkenhetik a távolsági fuvarozás akkumulátorigényét.

„Noha a hidrogénes üzemanyagcella, mint technológia területén ígéretes fejlesztésekre került sor, még mindig vannak legyőzendő gyakorlati és pénzügyi akadályok az előtt, hogy a technológia jelentős klímaelőnyöket jelentsen a nehézfuvarozási szegmens számára” – mondja Lars Mårtensson.

Az elektromos autók minden műszaki fejlődése ellenére a belső égésű motorok hatásfokának folyamatos javítása továbbra is kulcsszerepet játszik az éghajlati hatás mérséklésében az elkövetkező évek során.

„A modern motorokkal sokat lehet tenni az éghajlati hatás mérséklése érdekében. Például mind az új, mind az idősebb dízelüzemű Volvo teherautókba tölthető HVO, amely egy nagyon alacsony nettó CO2-kibocsátású bioüzemanyag. A nehézséget az jelentheti, ha a bioüzemanyagok elérhetősége továbbra is ilyen korlátozott marad” – összegez Lars Mårtensson.

Forrás és kiemelt kép: Volvo Trucks

(Ezt a cikket 102 alkalommal tekintették meg.)