Emmanuel Macron: a román fuvarozók félreértették a kiküldött munkavállalókról szóló európai uniós direktívát

EMMANUEL-MACRON-PORTRAIT-OFFICIEL

Semmivel sem tette biztonságosabbá a schengeni térséget az, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhatott a belső határellenőrzés nélküli övezethez – jelentette ki Emmanuel Macron francia köztársasági elnök csütörtökön Bukarestben, miután egyebek között az Európai Unió reformjáról és Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásáról tárgyalt Klaus Iohannis román államfővel.

Emmanuel Macron biztosnak mondta, hogy az év végéig sikerül megállapodni a kiküldött munkavállalókról szóló európai uniós jogszabály módosításáról. Kijelentette: a direktíva módosítása révén korlátozni kell a munkavállalók másik országba történő kiküldésének az időtartamát, és biztosítani kell, hogy egy-egy országban ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizessék a kiküldött munkaerőnek, mint a hazainak.

Emmanuel Macron gratulált Klaus Iohannis román elnöknek azért az igyekezetéért, hogy együtt dolgozzanak ezen a területen.

Úgy vélte: a román fuvarozók félreértették a törekvését, amikor ellenük irányuló lépésként értelmezték a kezdeményezést. Szerinte a javasolt szabályozás csupán azt a gyakorlatot iktatná ki, hogy francia szállítók román sofőröket alkalmazzanak, és romániai béreket fizessenek számukra. Úgy vélte, ez „szociális dömping”, és ellene szól az Európai Unió elveinek.

A témával kapcsolatban Klaus Iohannis román elnök a „szociális dömping” kiküszöbölésére tett francia törekvést is legitimnek tartotta, de a román munkavállalók azon igyekezetét is, hogy Franciaországban dolgozzanak. Úgy vélte, szakértők további munkájára van szükség ahhoz, hogy a vitatott EU-direktívát jobbá tegyék.

„Méltányos megoldást akarunk mindenki számára. (.) A szállításban olyan szabályozás kell, amelyik kiiktatja azokat, akik a fejlettség különbözőségével spekulálnak” – jelentette ki a román elnök.

Klaus Iohannis nyomatékosította: tíz évvel az EU-csatlakozás után Románia ma az unió felnőtt államának számít, és „az EU újjáalapító állama akar lenni”. Hozzátette: szorosabb együttműködést szeretne a két ország között, különös tekintettel az európai projekt megszilárdítására, akár újbóli meghatározására, mert ehhez mindkét ország ragaszkodik.

Forrás: Gazda Árpád – MTI

 

(Ezt a cikket 266 alkalommal tekintették meg.)