Ellenőrzések Határinfó Hírek Korlátozások Közlekedéssel kapcsolatos hírek Külföld Külföld

Illegális bevándorlás – Brüsszel: a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Szlovénia részéről szabályosnak tűnik

“Első ránézésre” úgy tűnik, hogy összhangban áll a Schengeni Övezet szabályaival, hogy Szlovénia az ellenőrzés ideiglenes visszaállításáról döntött a magyar határon – foglalt állás csütörtökön az Európai Bizottság.

Egy benzinkúthoz terelik a járműveket a szlovén-magyar határ szlovén oldalán Pince határában 2015. szeptember 17-én. A migrációs válság miatt Szlovénia ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. MTI Fotó: Varga György
Egy benzinkúthoz terelik a járműveket a szlovén-magyar határ szlovén oldalán Pince határában 2015. szeptember 17-én. A migrációs válság miatt Szlovénia ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. MTI Fotó: Varga György

A brüsszeli testület tudatta, hogy Ljubljana az éjszaka folyamán jelentette be, hogy tíz napra ismét ellenőrizni kívánja a forgalmat a szlovén-magyar határon. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása olyan rendkívüli intézkedés, amelyre a Schengeni Határkódex közérdekből vagy a belbiztonság érdekeire hivatkozva felhatalmazást ad a tagállamoknak. “A jelenlegi helyzet Szlovéniában első ránézésre olyannak tűnik, amelyet a szabályok leírnak” – közölte Brüsszel, hozzátéve: a bizottság feladata, hogy ellenőrizze és betartassa, hogy az intézkedések arányosak, ezért szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. “Erőfeszítéseinknek arra kell összpontosulniuk, hogy elősegítsük, hogy olyan gyorsan visszatérjünk a schengeni nyitott határok normális rendszeréhez, amilyen gyorsan megvalósítható” – ismertette álláspontját a testület.

Brüsszel arra is emlékeztet, hogy a hétfői belügyminiszteri tanács megerősítette, hogy az uniós menekültügyi és schengeni szabályokat továbbra is alkalmazni kell, a bizottság szerint pedig a 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztására vonatkozó javaslatot is minél előbb el kell fogadni. Mina Andreeva, a bizottság szóvivője újságírói kérdésre a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján leszögezte: hamisak azok a híradások, amelyek arról szólnak, hogy a bizottság letenne arról, hogy a menekülteket kötelező kvóták alapján osszák szét a tagállamok között, és a testület az uniós jogalkotás során ki is fog állni a javaslat mellett.

Arra a felvetésre, hogy Görögországban az uniónak kellene átvennie a határellenőrzési feladatokat, a szóvivő elmondta, hogy erre van lehetőség, gyorsreagálású határrendészeti csapatok mozdósítása révén, de ehhez az adott ország konkrét és hivatalos kérésére van szükség. Andreeva rámutatott, hogy ez akkor lehetséges, ha az adott tagállam nagy nyomás alá kerül, rendkívül súlyos válsághelyzettel néz szembe amiatt, hogy az unió külső határán nem uniós állampolgárokból álló nagyobb tömeg próbál illegálisan átjutni. Athén 2010-ben egyszer már kérte ilyen csapatok segítségét.

Szlovén rendőr egy szlovák kamiont ellenőriz a Rédics-Lendva határállomás szlovén oldalán 2015. szeptember 17-én. A migrációs válság miatt Szlovénia ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. MTI Fotó: Varga György
Szlovén rendőr egy szlovák kamiont ellenőriz a Rédics-Lendva határállomás szlovén oldalán 2015. szeptember 17-én. A migrációs válság miatt Szlovénia ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. MTI Fotó: Varga György

A Röszkénél szerdán történtekkel kapcsolatban a szóvivő tudatta, hogy a brüsszeli testület aggodalommal figyelte az eseményeket, a biztosok kollégiuma is megvitatta a kialakult helyzetet, amelyről Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos tárgyalt is ma Budapesten.

A szóvivő ismertette a bizottság álláspontját, miszerint a falak nem jelentenek tartós megoldást, csak más irányba terelik az áramlást, és a feszültségek növekedéséhez vezethetnek, valamint, hogy az Európába érkezők nagy része szíriai, akik valóban védelemre szorulnak. “Nincs az a fal, amelyet ne mászna meg az ember, és nincs az a tenger, amelyet ne szelne át, ha az erőszak és a terror elől menekül” – olvasta fel a testület álláspontját a szóvivő, tudatva egyúttal, hogy a brüsszeli testület vizsgálja, hogy a héten a migrációs válság miatt Magyarországon életbe léptetett új jogszabályi változások összhangban vannak-e az uniós joggal.

A magyar határ helyett immár Horvátország felé induló nagy számú migránssal összefüggésben a szóvivő tudatta, hogy az uniós forrásokból a 2014 és 2020 közötti időszakban Zágrábnak 71 millió euró uniós pénz áll rendelkezésre a migráció kezelésére, ezen kívül pedig Magyarországhoz hasonlóan kérhet rendkívüli segítséget Brüsszeltől, az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül pedig a többi tagállamtól is, ahogy azt Magyarország is tette. Margarítisz Szkínász, a bizottság vezető szóvivője elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy mit kellene tennie Horvátországnak, azokkal, akik nem akarnak ott maradni, miután ha folyosót nyit számukra, azzal megsérti a dublini szabályokat.

“Nem azért vagyunk itt, hogy tanácsot adjunk a horvát kormánynak” – mindössze ennyit mondott a görög bizottsági szóvivő.

Forrás: Konsiczky Zoltán – MTI  (kkz \ kpl \ bpt)
.

(Ezt a cikket 226 alkalommal tekintették meg.)