Gazdaság Hírek Külföld Munkavállalás Országok közlekedése

Megszavazta a francia nemzetgyűlés: A Franciaországban dolgozó vagy az országon áthaladó külföldi teherautók sofőrjeinek ezentúl, az őket foglalkoztató külföldi vállalkozás a franciaországi átlagbért lesz köteles megfizetni

Elvetette a francia nemzetgyűlés csütörtök este a szocialista kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, amelyet a jobboldali ellenzék azért nyújtott be, mert Manuel Valls miniszterelnök két nappal ezelőtt második olvasatban sem engedte parlamenti szavazásra, hanem rendeletben hirdetette ki a gazdaság fellendítésére összeállított reformcsomagot, amelynek legvitatottabb pontja a vasárnapi nyitva tartás bővítése.

Erre a kormányfő szerint – a négy hónappal ezelőtti első olvasathoz hasonlóan – most is azért volt szükség, mert a kormányzó Szocialista Párt balszárnyának tiltakozása miatt nem volt garantálható a többség a tervezet elfogadásához a nemzetgyűlésben. A kormány megbuktatásának azonban egyáltalán nem volt esélye, mert a liberalizációt ellenző kormánypártiak a bizalmatlansági indítványt nem támogatták.

Az indítvány elfogadáshoz legalább 289 szavazatra lett volna szükség, de csak 198-an (a jobboldali, a centrista, a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali képviselők egy része) voksoltak igennel. Februárban, az első olvasatot követően 234-en támogatták a bizalmatlansági indítványt.

A kormány az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján rendeletben hirdette ki a gazdaságpolitikai reformot, amely hónapok óta vita tárgya a közéletben. A cikkely értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A módszert élesen bírálta az ellenzék. “A parlamentet megalázták. Az intézményrendszer teljes semmibevételének lehetünk a tanúi” – mondta Christian Jacob, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak (volt UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője.

A miniszterelnök a döntését azzal indokolta, hogy nem akart “további, tíz napig tartó állóháborút” a parlamenti vitában, s azt szeretné, ha a törvény júliusban kihirdetésre kerülne.

A kétszáz javaslatból álló gazdasági reformcsomagot, amelyet Brüsszel nyomására állított össze a kormányzat a gazdaság ösztönzése és a munkahelyteremtés érdekében, a jobboldal nem tartja elég hatékonynak, a baloldali képviselők és a szakszervezetek pedig túl liberálisnak ítélték meg. Legtöbben elsősorban a vasárnapi nyitva tartás bővítését kifogásolták.

Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki, az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

Az úgynevezett turisztikai és kereskedelmi övezetekben – amelyeket viszont a kormány határoz meg – a nyitva tartásnak ezentúl nincsenek korlátai vasárnap, hétköznap pedig éjfélig van rá lehetőség. Az itt dolgozóknak hétvégén és este 9 óra után dupla fizetés jár, esti közlekedésüket és a gyermekeikre való vigyázás költségét pedig a munkáltató köteles fedezni.

A szöveg az igazságügyi szektorban szigorúan szabályozott foglalkoztatási ágak (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) liberalizációját is kezdeményezi. A brit és a német modellt követve a reform továbbá megnyitja a piac előtt a jelenleg szigorúan szabályozott belföldi távolsági buszközlekedést. A Franciaországban dolgozó, illetve az országon áthaladó külföldi teherautók sofőrjeinek pedig ezentúl az őket foglalkoztató külföldi vállalkozás a franciaországi átlagbért lesz köteles megfizetni, amely egy francia kamionos esetében nettó 2600 euró.

Forrás: Venczel Katalin – MTI  (kvk \ kvb)
.

(Ezt a cikket 2269 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .