Újraéledőben a Vörös Zászló kultusza Kínában

Az 1949-ben alakult Kínai Népköztársaságban 65 évvel ezelőtt alapították meg azt a bizottságot, amely a hazai autóipar útját volt hivatott megtervezni. Tagjai javasolták annak a csangcsuni autógyárnak a létrehozását, amely később a Felszabadulás nevű teherautó, a Keleti Szél és a Vörös Zászló autómárkák sokszázezer példányát gyártotta és gyártja a mai napig – tájékoztatták az MTI tudósítóját az északkelet-kínai városban.

A kínai járműgyártás történelmében 1953-at már úgy tartják számon, mint amikor eljött a pillanat, hogy Kína bebizonyítsa, képes a közepes teljesítményű tehergépkocsik előállítására. Ez volt az Első Autógyár (FAW) alapkőletétele. 1956-ban pedig már le is gördült a valóban első 4 tonnás, CA10-es kínai teherautó a gyár szalagjáról. Az akkor jelentős sikerként megélt tény mögött ott voltak a szovjet szakemberek, a technológia és a gyártósor gépei – árulta el Vang Suo, a kiállítás kalauza.

Mao Ce-tung néhai párt- és államelnök 1958-ban személyesen is felkereste a gyárat, s még abban az évben elkészült Kína első személyautója, a Tungfeng (Dongfeng), vagyis a Keleti Szél prototípusa. Két héten belül már benne ült Mao, Liu Sao-csi, a pártban első helyettese, akkor a parlament elnöke, és más pártvezetők.

Mao büszkén jegyezte meg, mennyire élvezetes és kellemes élményt nyújtott számára az első hazai gyártású automobil kipróbálása. Az autót ma is őrzi a csangcsuni gyár múzeumi kiállítószalonja, több más ereklyével együtt. A kínai járműipar kezdetét és folytatását is felidéző tárlat a Vörös Zászló márka néhány fekete luxusszedánját, nyitott tetős limuzinját, páncélautóját is felsorakoztatja, amelyek valaha jelentős események nem mellékes szereplői voltak.

Olyan vezetők álltak bennük ünnepi alkalmakkor, mint a nagy tekintélyű Teng Hsziao-ping, Csiang Cö-min elnök-pártfőtitkár, majd utódja, Hu Csin-tao a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján rendezett Tienanmen téri seregszemlén, 2009-ben. A FAW-gyár állandó kiállításán a bemutatott példányok mellett fényképeken dokumentálják a kínai autótörténelem egyes korszakait, a vetítőkön több évtizedes nemzeti ünnepségekről készült filmkockák peregnek.

A helyszínen járó számára többek közt az is kiderül, hogy a Vörös Zászló luxusszedánját bemutatták az 1960-as lipcsei nemzetközi kiállításon. A márka elnöki limuzinjában pedig Richard Nixon amerikai elnök is utazott 1972-es történelmi kínai látogatásakor. Állítólag addig Mao sem ült a Vörös Zászlóban. Személyes élményt szerezhetett a korabeli Vörös Zászlóról Raul Castro is, aki 1962-ban járt Pekingben, vagy például 1967-ben Zambia elnöke, Kenneth Kuanda, aki mellett Csou En-laj miniszterelnök integetett a felsorakozott tömegeknek.

A FAW azóta autóinak harmadik generációjával törekszik a piacon maradásra és ezt segíti az a pekingi szándék is, amely nem csak az állami protokoll, de más kormányzati, hadseregbeli hivatali használat céljára deklaráltan előnyben kívánja részesíteni a történelmi hagyományokkal rendelkező Vörös Zászlót.

Tavaly májusban például több mint ezer H7 típusú autót kapott a Népi Felszabadító Hadsereg, amelynek csakúgy mint más állami szervnek, hivatalnak folyamatosan meg kell szabadulnia a nyugati luxusmárkáktól. Protokolleseményeken már egy ideje feltűnt az L7-es 6 literes V12-es 400 lóerős óriáslimuzin is. Orbán Viktor miniszterelnököt, a francia, vagy a dél-koreai elnökhöz hasonlóan, tavalyi pekingi látogatása idején ugyancsak ilyen autón szállították.

Arra a kérdésre, hogy a japán agresszió felett aratott győzelem 70. évfordulójára, idén szeptemberre tervezett nagyszabású katonai parádén vajon Hszi Csin-ping elnök, a Központi Katonai Bizottság elnöke a szemle alkalmával Vörös Zászlót fog-e használni, a gyár képviselője nem akart konkrét választ adni. Szavaiból ugyanakkor az derült ki, szinte biztos, hogy igen.

Forrás: Trebitsch Péter – MTI  (ktp \ ksb \ pdm)
.

(Ezt a cikket 212 alkalommal tekintették meg.)