Elkészült a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia
A kormány elfogadta a 2030-ig szóló és 2050-ig tartó távlati kitekintést is tartalmazó nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiát, és felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy azt a 2014-2020 közötti Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program elfogadása érdekében küldje meg az Európai Bizottságnak.
Az erről szóló határozat a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a közlekedési rendszer tervszerű fejlesztésének alapdokumentuma alapján október végéig a tárca kormánydöntésre beterjeszti a 2014 és 2020 közötti időszakban előkészítésre és kivitelezésre javasolt közúti és vasúti fejlesztések projektlistáját is.
A 2007-2013-as programban előkészített, de meg nem valósított beruházásokat a jelenlegi ciklusra kell betervezni – áll a közleményben.
Az NFM közleménye kiemeli: a stratégiára alapvető célja, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő a versenyképesség fokozását, a jólét mobilitási feltételeinek biztosítását. Fő feladata a Magyarország közlekedési csomópont-szerepe és a régiós összevetésben fejlett autópálya-hálózata adta lehetőségek kiaknázása, a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása a társadalmi igények figyelembevételével, az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és uniós célkitűzések összehangolása.
Kiemelt hálózatfejlesztési cél a sztrádák továbbépítése az országhatárokig, a megyeszékhelyek gyorsforgalmi úti bekapcsolása, a felzárkózó térségek intenzívebb fejlesztése, a vidék népességmegtartó és népességeltartó erejének erősítése.
A közlemény emlékeztet arra: a stratégia az NFM és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével, széles körű szakértői megalapozó munka eredményeként készült el.
Megalapozásához a jelenlegi és távlatban feltételezhető gazdasági környezetet, a közlekedés helyzetét és lehetséges jövőképet is értékelték. A speciális vizsgálatok külön foglalkoztak egyes közlekedési módokkal és horizontális kérdésekkel, így a szakemberek egyebek mellett kerékpáros koncepciót, országos vasútfejlesztési koncepciót és energiahatékonyság-javítási cselekvési tervet is alkottak – áll a közleményben.
Az NFM kiemeli, hogy első alkalommal készült összközlekedési forgalmi modell, a javasolt fejlesztési eszközök hatásainak adatokkal alátámasztott értékelésére. A társadalmi vitában mintegy 1700 vélemény érkezett.
Tájékoztatásuk szerint a stratégia a 41 vizsgált intézkedéscsoportot rangsorolt. A dokumentum rávilágít arra, hogy a „túlhasznált” elemek aránya miatt a jövőben jelentős forrásokat kell fordítani a meglévő hálózatok felújítására. Előre sorolja például a közlekedési láncok kis költségű összekapcsolását és a módváltó (P+R és B+R) rendszerek fejlesztését. Az eszközrendszer kialakításában a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a hosszú távú hatások és a pénzügyi fenntarthatóság szempontjai. A stratégia előtérbe helyezi a kevés forrással jelentős eredményt hozó beavatkozásokat, szabályozási és szervezeti intézkedéseket.
A dokumentum jövőképében járműipari korszakváltást feltételez, és a hazai közösségi közlekedési járműpark megújítását célozza meg. Ezzel összhangban döntött a kormány – a járműgyártás és a környezeti ipar innovatív fejlesztési lehetőségeire fókuszálva – egy járműgyártási stratégia megalkotásáról is – áll a közleményben.
A infrastruktúra-fejlesztési stratégia olvasható a kormányzati honlapon, a részletesebb megalapozó anyagok a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ oldalán böngészhetők.
Forrás: MTI (gpp \ guz \ hgp)
.
(Ezt a cikket 245 alkalommal tekintették meg.)
