A Gazprom támogatja Magyarországon a sűrített gáz közlekedési célú felhasználását

Van potenciál Magyarországon a sűrített földgáz (CNG) közlekedési célú felhasználásában, a Gazprom célja az, hogy segítse ennek elterjedését Európa-szerte – mondta Tobias Noack, a Gazprom Germania közlekedési célú gázokkal foglalkozó vezetője csütörtökön Budapesten a Magyar Energia Fórumon.

A Gazprom nemcsak az ehhez szükséges gázt adná, töltőállomások kiépítésével is támogatná a programot.

Tobias Noack kiemelte: Magyarországon a legutóbbi adatok szerint mintegy 4 millió gépjármű fut az utakon, ezek töredéke – mindössze 400 jármű – CNG-üzemű, ugyanakkor tavaly 10 százalékkal nőtt a piac a nem annyira jól kiépített infrastruktúra ellenére is. Hozzáfűzte, Magyarországon 4 töltőállomás van, kettő Budapesten, egy-egy pedig Szegeden és Győrben.

Csehországban, és Szlovéniában már a magyarnál jobban kiépült a rendszer, sőt tavaly Lengyelországban már üzembe is állították az első európai LNG (folyadék formájú CNG) üzemű buszokat a tömegközlekedésben, vagyis Magyarországon még nagy fejlődési lehetőség van – mondta a szakértő.

Tobias Noack elmondta: ha az európai közlekedésben meghonosodnának a gázüzemű járművek, jelentősen csökkenne a levegőszennyezés és mérséklődne a zajterhelés is. Ráadásul a CNG lényegesen olcsóbb mint a dízel üzemanyag vagy a gázolaj.
Hozzáfűzte: az Európai Unióban az a cél, hogy 2020-ra 8 százalékra emelkedjen a CNG-üzemű járművek száma, míg az olajalapú üzemanyag által hajtottaké 89 százalékra csökkenjen.

Tobias Noack kitért arra is, hogy Európán belül elsősorban észak-keleten szeretnének CNG és LNG töltőállomásokat kiépíteni, de érdekes a Gazpromnak a dél-kelet-európai térség is, mivel itt még nem épült ki a sűrített földgáz piaca.

A konferencia keretében tartott kerekasztal beszélgetésen Nagy Zoltán, a Linde Gáz kelet-európai energetikai igazgatója a paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta: Paksra Magyarországnak szüksége van, ellátásbiztonsági szempontból is fontos, nincs más alternatívája annak a villamosenergia-mennyiségnek, amelyet ott megtermelnek. A szakértő szerint ugyanakkor nem helytálló az az elképzelés, hogy dupla kapacitással is működhet az erőmű, bár lesznek olyan évek, amikor a régi és az új blokkok is működnek.

Nagy Zoltán felhívta a figyelmet arra, amikor sokan arról beszélnek, hogy a beruházásnak köszönhetően több mint 10 százalékkal olcsóbb lehet az áram, akkor csak a változó költségeket veszik figyelembe, nem nézik meg, hogy a beruházás fajlagosan mit jelent az országnak, a lakosságnak, az energiaszektornak.

Úgy vélte, úgy kell kivezetni a régi blokkokat, hogy nagyjából ugyanabban az időben lépjen be az azzal hasonló teljesítményű blokk, vagyis nem célszerű a dupla kapacitás kiépítése.

Nagy Zoltán, a Magyar Áramszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta: most nem lehet megítélni, hogy 2030-ban mennyi lesz az áram ára, illetve tud-e Magyarország exportálni a megtermelt többletenergiából. Elmondta: erősen kétségesnek tartja, hogy Magyarország állítja majd elő a régióban a legolcsóbban a villamosenergiát, illetve azt is, hogy csökken az ára.

Franciaországban például a teljes fogyasztás 80 százalékát atomenergiából állítják elő, és mégis piaci áron értékesítik. A piacnak a gazdasági logika mentén hosszú távon fenntarthatónak kell lennie – fogalmazott.

Forrás: MTI  (gkj \ gry)
.

(Ezt a cikket 175 alkalommal tekintették meg.)