Gazdaság Hírek Külföld Logisztika

A térség logisztikai központja kíván lenni Kazahsztán

A 2050-ig tartó társadalmi-gazdasági stratégia keretében Kazahsztán a közép-ázsiai térség logisztikai központjává válik, és kiépíti az ehhez szükséges infrastruktúrát – mondta Galimzsan Amirov nagykövet a két ország kapcsolatáról szóló logisztikai konferencián csütörtökön Budapesten.

A két ország áruforgalma ugyan visszaesett 2012-ben, de a múlt évben a magyar export több mint 30 százalékkal emelkedett, viszont a Kazahsztánból származó import tovább, a felére csökkent – erről Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára beszélt nyitó előadásában a konferencián.

Tavaly november végéig a Kazahsztánba irányuló magyar export 195,8 millió dollár, az onnan származó import 46,1 millió dollár volt. A magyar kivitel főleg gépekből, élelmiszerből és gyógyszerből áll – tette hozzá az államtitkár, kiemelve, hogy a FÁK országokon belül Kazahsztán a harmadik kereskedelmi partnere Magyarországnak, csak Oroszország és Fehéroroszország előzi meg.

Az államtitkár párhuzamba állította Kazahsztán és Magyarország adottságait. Mindkettő a régió középpontjában fekszik és kelet-nyugati, illetve észak-déli irányú közlekedési infrastruktúrával rendelkezik.

Az államtitkár részletesen ismertette a magyar kormány “új, önálló és sikeres” gazdaságpolitikáját. Itt jól képzett munkaerő, fejlett infrastruktúra, kedvező adózás és kiszámítható gazdaságpolitika várja a befektetőket – tette hozzá Szatmáry Kristóf. Az együttműködés egyik új elemeként említette a magas szintű, közös logisztikai képzést.

A nagykövet Kazahsztán 1991-es függetlenné válásától mutatta be az ország fejlődését. Kitért arra, hogy a munkanélküliség 5,2, az infláció pedig 4,8 százalék. Eddig 160 milliárd dollár közvetlen befektetés érkezett az országba. Nagy elismerésnek nevezte azt, hogy náluk lesz a világkiállítás 2017-ben.

Galimzsan Amirov közölte, eddig két gazdaság- és társadalomfejlesztési programot indítottak, az első 2030-ig, a második 2050-ig tart. A második program végén Kazahsztán a világ legfejlettebb 30 országának sorába lép. Ehhez a GDP évi 4 százalékkal fog növekedni, és az időszak végére a kkv-szektor adja a nemzeti össztermék felét. Az egy főre jutó GDP pedig a jelenlegi évi 13 ezerről 60 ezer dollárra növekszik. Alapvető cél, hogy kevés anyaggal és sok tudással rendelkező ipart építsenek ki.

Jelenleg 50 magyar cég, illetve vegyesvállalat van Kazahsztánban. A nagykövet a következő cégeket emelte ki: Mol, Olajterv, Richter és Egis, valamint az Atom Invest.

A közlekedési infrastruktúráról Kemengger Maksut, a Közlekedési és Kommunikációs Minisztérium osztályvezetője tartott előadást. A tárcája célja az, hogy 2020-ig megduplázzák, 2050-ig pedig megtízszerezzék az áruszállítást. Ehhez 7 ezer kilométer új autóutat építenek, és korszerűsítenek 30 ezer kilométernyi meglévő utat. Az utak mellé 250 motel felépítését tervezik. Az új vasútvonalak hossza pedig 1200 kilométer lesz.

Kiemelte a régi Selyemút megújítását, amelynek 70 százaléka – autópályaként – már elkészült Nyugat-Kína és Európa között. Miután Kazahsztánnak – a Kaszpi tengert leszámítva – nincs tengere, megteremtették a vasúti összeköttetést Iránnal, illetve azon keresztül az Arab öböllel. A légi forgalomban pedig 75 új nemzetközi járat megnyitását tervezik, a 18 repülőterükből pedig 11-et korszerűsítenek.

Forrás: MTI  (ghg \ gry)
.

(Ezt a cikket 211 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .