Ismét néhány szó a hólánchasználatról
Lassan az ősz végén járunk, ideje gondolni a lassan lopakodó télre is, mert mint eddig sohasem, most sem eszi meg a kutya a telet! Ha pedig nem, fel kell készülni rá! Nem célunk most a téli felkészülés minden közlekedésbiztonsági és üzemeltetői kérdésével foglalkozni, csak az egyik legkényelmetlenebbel: a hólánc használattal.
Egységes EU szabályozás nincs, az EU tag- és környező országok előírásai évről-évre változnak, ahogy az előírások betartatásának komolysága is. Ezen előírások jól áttekinthető formában megtalálhatóak a www.holanc.info honlapon. Addig is: nálunk csak a „hólánc használata kötelező” táblánál kell felrakni, ha az út hóval borított.
A helyes döntés meghozatalához néhány fontos gyakorlati tudnivaló a megfelelő hólánc kiválasztásáról, szereléséről, a gyakori hibák elkerüléséről:
- Régi szükségmegoldás az un. „Török lánc”, amikor a felni lyukain egyszerű láncot bújtatnak át, majd az utolsó szemeket csavarral rögzítik egymáshoz. Kerülendő, hiszen a csavar könnyen törik, az edzetlen lánc gyorsan szakad, az eredmény: autó az árokban és a szakadt lánc esetleg leveri a sárvédőt.
- Kevésbé rossz a „létra” nyomvonalú lánc:
Szerelni ugyanaddig tart, mint a rombuszmintásat, de a láncnak oldaltarása nincs, a szerelvény „bebicskázása” ellen nem véd. Járda, árok: esélyes. A futószemek általában edzettek, egyenes vonalú haladásra megfelelőek.
- „Y” (kép)nyomvonalú lánc:
Elfogadható kompromisszum a létra és a rombuszmintájú lánc között. Van némi oldaltartása és előrehaladáshoz is jó, általában edzett, de nagy méretekben nem nagyon kapni, hisz majdnem annyiba kerül, mint a rombuszmintás. Vásárlásakor, szerelésekor ugyanarra kell figyelni, mint a rombuszmintásnál.
- Automata lánc:
Minden sofőr álma, de nagyon drága és a jármű komoly átalakítását igényli: kerekenként egy pneumatikus munkahengert kell a hátsó futóműre építeni, amely a lánc meghajtó dörzskerekét a gumiköpenyhez szorítja.
- A Rombusz- és Trapézmintás lánc:
Rombuszmintás hólánc
Aszimmetrikus trapézmintás (gyémántmintás) hólánc
.
Az ilyen mintájú hóláncok nyújtják megfelelő minőség és edzettség esetén a legjobb megoldást. Ezek biztosítják a legjobb oldaltartást, és a legjobb egyenes futást. Van azonban jó pár szempont, amire a lánc kiválasztásakor figyelni kell:
o Edzettség: a megfelelő keménység: 50 és 60 Rockwell között. Az ennél lágyabb szakadhat, a ridegebb elpattanhat a hidegben.
o Futó szemek keresztmetszete ideális esetben „letört” sarkú négyzet, alakja pedig téglalap, mert így kímélik a leginkább a gumit.
o Futó szemek anyagvastagsága: a lánc, még hóval borított úton is kopik. Minél vastagabb az anyag, annál később szakad. Nem mindenki tudja: de az egyik oldalon kopott lánc kifordítva a másik oldalon még használható. Nagy kerékre való láncoknál az anyagátmérő jó, ha legalább 7 mm., viszont a láncszemek mérete nem szabad, hogy nagy legyen, mert rázza a futóművet, kerékcsapágyat, stb.
o Anyagvastagság a láncelemeket összefogó acélkarikán: nagyobb láncoknál 8 mm, mivel a szomszédos láncelemekre ható erők itt összegződnek.
o Tartó, feszítő karmok: minden hólánc leggyengébb pontja, ugyanis összeszerelési okok miatt nem edzhető. Az egyetlen megoldás: vastag anyag (nagy láncnál: 7-8 mm.) Ugyanez a helyzet az oldalláncnál: ez tartja egyben a láncot.
Tartó, feszítő karom | Feszítő- és oldallánc |
.
Amivel viszont mindent el lehet szúrni az a sietős, hanyag szerelés és a nem megfelelő feszítés. Valljuk meg: dermedt ujjakkal hóban-fagyban láncot szerelni nem tartozik a szakma legszebb pillanatai közé.
Néhány trükk, amivel a szerelést könnyebbé-gyorsabbá tehetjük:
- Faék. A belső kerék elé tesszük, majd ráállunk. A külső kerék a levegőbe emelkedik, és könnyen hozzáférhetővé válik.
- Szerelődrót: néhány helyen a lánc mellé árulják.
Használata: A felni lyukán átbujtatjuk a drótot, úgy hogy egyik vége a két kerék között bújjon ki. A végükön levő kampókba a lánc kezdőszemeit beakasztjuk, a járművel egy kerékfordulatnyit mozdulunk. Így a kerék fölszedi magára a láncot, és összeakasztani is könnyű.
Fontos a láncelemek egyenletes elosztása a kerék felületén, e nélkül nem feszíthető meg a lánc. Fontos: mivel a feszítés megkezdésekor egy láncelem mindig a kerék alatt marad, így a feszítés ott hatástalan. Ezért is kell a láncot pár méter megtétele után újrafeszíteni. Ha a feszítés nem megfelelő, a feszítő körmök a gumi alá kerülnek, hamar elkopnak, vagy kinyílnak és gyors szakadást okoznak. A feszítőláncot csak a kerék kerületén körkörösen szabad elbújtatni, keresztbe nem. Szerencsés, ha a feszítőelem edzett acélrugó, különösen a nagy abroncsok esetében, kisebbeken a gumi is elég lehet.
A feszítőkésen átbújtatott feszítőlánc | A helyesen felszerelt és megfeszített hólánc |
Ha minden rendben van, a hólánc szezonokat is kibír szakadás nélkül. A legfontosabb azonban: a láncot a hóval nem borított helyeken le kell venni. Hogy kisebb szakaszokon fönn hagyjuk-e az tőlünk függ, de a rövid távú szilárd útburkolaton közlekedés is képes tönkre tenni a láncot. Az ebből, valamint az elégtelen feszítésből eredő szakadás minden gyártónál jótállást kizáró hiba, figyeljünk hát rá! Ha mégis megtörténik a láncszakadás, azonnal álljunk meg, mert a szakadt lánc leverheti a sárvédőt! Több láncgyártó ilyen estre javítószemet mellékel, ha nincs ilyen a csomagban, vásárolhatunk!
Illusztrációs kiemelt kép: MTI Fotó – Mihádák Zoltán
.
(Ezt a cikket 1340 alkalommal tekintették meg.)