Gazdaság Hírek Közút

Élesedő verseny az uniós közlekedésfejlesztési forrásokért

A TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat hazai elemeinek fő problémája, hogy az infrastruktúra döntő részben kiépült ugyan, de a minősége rossz vagy a kapacitása marad el az igényektől. A magyar álláspont szerint ezért a szűk keresztmetszetek felszámolásában a meglévő szakaszok jelentős feljavítása legalább ugyanolyan fontos, mint a hiányzó kapcsolatok megteremtése – hangsúlyozta Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a TEN-T Days 2013 konferencián 2013. október 17-én, Tallinnban.

Völner Pál – Fotó: kormany.hu

Az ezúttal az észt fővárosban megrendezett éves találkozón a tagállami közlekedési minisztériumok vezetői, az Európai Parlament szakbizottságainak tagjai és az Európai Bizottság képviselői tárgyalnak hálózat-finanszírozási kérdésekről. Az idei megbeszélések elsődleges témája az év végéig elfogadni tervezett szabályozási keretrendszer véglegesítése volt.

Az Európai Tanács februári ülésén 2011-es árakon 29,3 milliárd euróban határozta meg az újonnan életre hívott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) főösszegét a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra. 23,1 milliárd euró fordítható közlekedési célokra, ebből 10 milliárd eurót a Kohéziós Alapból átcsoportosítandó, a kohéziós országok számára elkülönített forrás tesz ki. A fennmaradó támogatás energetikai és távközlési fejlesztésekben hasznosulhat.

A Kohéziós Alapból átemelt forrásokra 2016 végéig lehet a nemzeti borítékoknak megfelelően pályázni. Az előzetes számítások szerint ebből az összegből 2011-es árakon 953,9 millió euró (folyó áron 1075 millió euró) juthat Magyarországnak. 2017 januárjától a nemzeti leosztás megszűnik, a fel nem használt forrásokat visszaterelik a CEF közös költségvetésébe. Ekkortól kezdve a jobb előkészített projektekkel rendelkező kohéziós országok vihetik el a pénzeket a többiek elől. E keretben az általános, 20-50 százalékos támogatási intenzitásnál sokkal kedvezőbb feltételekkel, 85 százalékos uniós finanszírozás mellett érhetőek el a források. A támogatási célokban fokozott hangsúlyeltolódás figyelhető meg a közútfejlesztés kárára, a vasút, az intelligens közlekedés és finanszírozási eszközök javára.

Az Európai Bizottság a magánforrások erőteljes bevonása és a PPP (köz- és magánszféra együttműködése) mellett tört lándzsát az új előírások kidolgozása során. Völner Pál hozzászólásában jelezte, hogy a magyar tapasztalatok szerint a PPP rövidtávon gyors fejlesztéseket tesz ugyan lehetővé, de hosszú távon semmiképpen nem kifizetődő. Az ilyen konstrukcióban megépült autópályák után fizetett rendelkezésre állási díjak hosszú évtizedekig jelentősen megterhelik a hazai költségvetést. Az infrastruktúráért felelős államtitkár ezért a tallinni fórumon is megerősítette: Magyarország állami részvétellel nem tervezi nagyszabású, innovatív pénzügyi eszközökkel finanszírozott projektek indítását.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

Forrás: kormany.hu
.

(Ezt a cikket 176 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .