Félidőben a kormány – Stratégiai ágazatokban növelte tulajdonát az állam

Az Orbán-kormány kétéves működése során stratégiailag jelentősnek ítélt vállalatokban szerzett tulajdonrészt: visszavásárolta a Mol orosz kézben lévő, 21,1 százalékos részvénycsomagját, továbbá nyilvános ajánlattétellel 73,67 százalékos – 76,79 százalékos szavazati jogot biztosító – részesedést szerzett a Rábában.

Orbán Viktor miniszterelnök 2011. május 24-én jelentette be, hogy „Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól”. A magyar állam 1,88 milliárd euróért vásárolta meg az orosz energetikai cégtől, a Surgutneftegastól (Szurgutnyeftyegaz) a Mol-részvényeket, a pakett megvásárlását a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozta.

A Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának hazai kézbe kerülését kiemelt politikai és gazdaságtörténeti jelentőségű eseménynek nevezte akkori kommentárjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hangsúlyozva, hogy a nyolcvanas évek második felében megindult spontán privatizáció kezdetei óta először fordult elő, hogy az állam visszavásárol egy, az ország pénzügyi mozgásterét és energiafüggetlenségét növelő, stratégiailag jelentős nemzeti vagyonelemet. A tárca szerint a lépés egyszerre gyarapítja a nemzeti vagyont, erősíti a Mol stratégiai vállalat jellegét, és nem utolsósorban megold egy magyar-orosz kapcsolatokat terhelő helyzetet.

Az adásvételt az Országgyűlés 2011. június 20-án jóváhagyta, a határozatot a kormánypártok mellett a Jobbik képviselői is támogatták. A szerződés tartalmát a képviselők előzetesen teljes egészében megismerhették az átláthatóság és a megalapozott döntéshozatal érdekében. A részvények vételárát a magyar állam 2011. július 7-én kifizette. A kijelölt vevő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt, amelyet a kormány egyben megbízott a részvénycsomag feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával.

A vételár részvényenként 22.400 forint volt, jóval alacsonyabb az akkori piaci árnál. A szerződéskötés napján, 2011. május 24-én a Mol részvényekkel 23.060 forintos átlagáron kereskedtek a Budapesti Értéktőzsdén, a papírok záróára 23.310 forint volt. Az összesen 22.179.488 darab részvény vételára 496,8 milliárd forintot tett ki.

A Surgutneftegas 2009 elején vásárolta meg az osztrák OMV-től a Mol 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért. Az ügylet meglepetést keltett ipari, illetve a magyar politikai körökben is. Az akkori magyar kormány álláspontja szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét.

Ennek folyományaként később megszületett a „lex Mol”‘, az a törvény, amely korlátozza a külföldi tulajdonszerzést a magyar stratégiai, energetikai cégekben.

A Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzése soha nem történt meg, s ezért az orosz energetikai cég egyetlen Mol-közgyűlésen sem vehetett részt szavazati joggal. Az orosz cég több pert is indított azért, hogy részvényesként megjelenhessen a Mol közgyűlésein, ám ezeket rendre elvesztette. A részvénykönyvi bejegyzéshez a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása szükséges, a hivatal azonban a Surgutneftegas erre irányuló kérelmének eljárását 2010-ben hozott végzéssel megszüntette, mert az orosz cég nem nyújtotta be a hivatal által kért, főként a tulajdonosi körére vonatkozó információkat a megadott határidőig.

A Rába részvények felvásárlását az állam szerepvállalásának erősítésével indokolta a kormány a szintén stratégiainak nevezett járműipari ágazatban, a tulajdonszerzéssel az állam célja a magyarországi járműipar hazai és nemzetközi pozícióinak erősítése volt.

Az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tett vételi ajánlatot 2011. november 7-én a Rába valamennyi részvényére. A 815 forintos részvényenkénti árfolyam a társaság piaci értékét 10,98 milliárd forintra értékelte. Az ajánlott ár mintegy 30 százalék prémiumot tartalmazott a Rába részvényeknek az ajánlatot megelőző utolsó, 621 forintos záróárához képest.

Az ajánlat megtételekor a magyar állam már rendelkezett 16,15 százaléknyi tulajdonnal a Rábában, ennek döntő része – mintegy 15,5 százaléknyi papír – a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal került a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba.

Az MNV előzetesen megegyezett a Rába akkori másik legnagyobb tulajdonosával, a Malajziában bejegyzett DRB-Hicom nevű céggel, hogy az értékesíti 10,81 százaléknyi részvényét a vevőnek az ajánlat során. A november 11-től december 12-ig tartó jegyzési időszak során a Rába menedzsmentjének tíz tagja is értékesítette részvényeit, a vezetők együttesen 454 ezer darab, 3,37 százaléknyi részvényre fogadták el az ajánlatot.

Az ajánlat lezárulta után az MNV összesen 9.925.829 darab Rába-részvénnyel rendelkezett, ami 73,67 százalékos részesedést és 76,79 százalékos szavazati jogot biztosít számára.

A felvásárlás az idén áprilisban zárult le, miután az Európai Bizottság versenyhatósága jóváhagyta a tranzakciót. Az MNV április 17-én kifizette a Rába részvények vételárát.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb: nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

Forrás: MTI  (gjé \ guz)
.

(Ezt a cikket 208 alkalommal tekintették meg.)