Európai városi közlekedési csúcstalálkozó Brüsszelben

Vitézy Dávid szerint 2014 és 2020 között még nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az EU-nak a városi tömegközlekedés fejlesztésére – Vitézy Dávid szerint 2014 és 2020 között még nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az EU-nak a városi tömegközlekedés fejlesztésére.

Az EU városi tömegközlekedést érintő terveiről, politikájáról, a következő 7 éves EU költségvetési időszak terveiről, a nagyvárosok igényeiről tárgyalt Európa legjelentősebb közlekedési cégeinek vezetőivel Brüsszelben pénteken Siim Kallas (a képen) közlekedésért felelős uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke. A tárgyaláson az európai közlekedési cégeket a Transport for London, a párizsi RATP, a brüsszeli STIB, a berlini BVG, a bécsi Wiener Linien, a barcelonai TMB és a rotterdami RET vezetője mellett Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója képviselte. Jelentős elismerés Budapest új intézményrendszere és a BKK számára, hogy  Európa városi közlekedési ágazatát a 8 legjelentősebb és legnagyobb közlekedésszervező és városi közlekedési cég között képviselheti az EU városi közlekedéspolitikájának alakításában.

Az európai jelentős közlekedésszervezőket tömörítő Major Metropolises Group (MMG) munkájában és képviseletében egyedüliként vesz részt Budapest és a BKK a kelet-európai nagyvárosok közül, így Vitézy Dávid hozzászólásában az összes kelet-európai nagyváros igényét közvetítve kérte az Európai Bizottságot: a Kohéziós Alap forrásaiból 2014 és 2020 között is nyíljon lehetőség és kerüljön az eddiginél jelentősebb hangsúly a városi kötöttpályás tömegközlekedés fejlesztésének támogatására. A BKK vezetője hangsúlyozta: a kelet-európai nagyvárosokban a tömegközlekedést használók aránya magas, de ennek megtartásához vagy növeléséhez a jelentős műszaki lemaradás behozása elengedhetetlen, melyre uniós források nélkül nincs esélye a nagyvárosoknak. Éppen ezért az új infrastruktúrák mellett a meglévő vonalak felújítása és a járművek cseréje is az EU-s programok fókuszpontjába kell, hogy kerüljön a kohéziós politikában. A megbeszélésen a tömegközlekedés működtetésének EU-szerte jelentkező finanszírozási gondjaira is jelentős figyelem jutott, a résztvevők egyetértettek abban: új megoldások és források szükségesek a tömegközlekedés finanszírozásához, hasonlóan a Párizsban fő forrást jelentő tömegközlekedési adóhoz vagy a londoni dugódíjhoz. Vitézy Dávid hozzászólásában elmondta, hogy Magyarországon éppen folyik a vitája egy olyan törvényjavaslatnak, melynek eredményeként az adórendszerbe az európai példákhoz hasonlóan a tömegközlekedést közvetlenül finanszírozó új elem kerülne be.

A megbeszélésen alapvetően a tömegközlekedés finanszírozásának új formáit, az EU következő 7 éves fejlesztési programját és célkitűzéseit vitatták meg a felek. Siim Kallas európai biztos az EU egyik fő céljának a városi torlódások visszaszorítását nevezte és kiemelte: a városi útdíjak bevezetése a tömegközlekedés fejlesztésével egyidejűleg eredményre vezethet. Ennek keretében ismét elhangzott: Budapest számára a 4-es metró finanszírozásához kapcsolódóan a dugódíj bevezetése elkerülhetetlen. Az Európai Bizottság alelnöke ígéretet tett arra, hogy az EU figyelembe veszi a nagyvárosok igényeit és a közlekedésfejlesztési, illetve kutatás-fejlesztési programjaiban hangsúlyt fektetnek a közösségi közlekedés fejlesztésére.

Peter Hendy, a Transport for London (TfL) vezetője és Pierre Mongin, a párizsi RATP vezérigazgatója is hangsúlyozták: a közösségi közlekedés fejlesztése a gazdasági növekedés egyik fő motorja a brit és francia fővárosban. A jegyrendszerek integrációja kapcsán a TfL és a BKK vezetője is elmondták: az okostelefonok és a bankkártyák integrációja a tömegközlekedési tarifarendszerekkel hozhatják meg az európai szinten egységes jegyrendszereket, Budapesten a BKK ilyen irányú projekten dolgozik jelenleg is.

Az Európai Bizottság alelnökével folytatott tárgyalást követően Európa városi közlekedési vezetői megbeszélést folytattak Kazatsay Zoltánnal, az Európai Bizottság közlekedési főigazgató-helyettesével.

Budapesti Közlekedési Központ

Forrás: MTI – ÖS
.

(Ezt a cikket 249 alkalommal tekintették meg.)