Az IRU új jelentése szerint a fuvarozók komolyan aggódnak a súlyosbodó sofőrhiány miatt

Az IRU legfrissebb globális sofőrhiányról szóló jelentése szerint a toborzási nehézségek súlyosbodnak, és a hiány a legtöbb vizsgált piacon a szolgáltatók legnagyobb aggodalma.

A hivatásos sofőrök globális hiányának kezelése egyre nehezebb. A toborzási kihívások egyre mélyülnek, és a változó munkaerő-elvárások miatt a távolsági vezetés kevésbé vonzó a fiatalabb generációk számára.

Az IRU 2025-ös sofőrhiány-felmérése szerint 18 piacon körülbelül 2,9 millió tehergépkocsi-vezetői álláshely, ami a munkaerő 11%-ának felel meg, továbbra is betöltetlen. Európában az egyik legmagasabb a hiányarány, 13%, ami körülbelül 502 000 betöltetlen tehergépkocsi-vezetői állást jelent.

A vizsgált piacok szinte mindegyikén a 2025-ös hiányarány magasabb volt, mint a 2021-es alapérték. Az eredmények továbbra is azt mutatják, hogy a hiány már nem kapcsolódik szorosan a rövid távú gazdasági ciklusokhoz. Ehelyett az elöregedő munkaerő, a belépési korlátok, a megfelelő infrastruktúra hiánya és a munkával kapcsolatos változó elvárások válnak a domináns tényezőkké.

Európában és Ausztráliában a demográfiai tényezők jelentik a fő nyomást. Mexikóban és Brazíliában a strukturális munkaerőhiány és a fejletlen képzési útvonalak tartják fenn a hiányok magas arányát. Üzbegisztánban és Kínában az áruszállítás iránti kereslet gyorsabban növekszik, mint a rendelkezésre álló sofőrök kínálata.

Az európai szolgáltatók körülbelül kétharmada arról számolt be, hogy visszautasít új szerződéseket, mivel nem találnak elég sofőrt, és 65%-uk a sofőrhiányt jelölte meg a legsürgetőbb problémának. Ez négyszerese bármely más problémához képest.

Umberto de Pretto, az IRU főtitkára elmondta: „A jelentős iparági erőfeszítések ellenére a sofőrhiány kritikus strukturális problémává vált a közúti szállítmányozási ágazatban. A sofőr-toborzás közvetlenül befolyásolja a szállítási kapacitást, az üzleti növekedést és az ellátási lánc megbízhatóságát.”

A nyomás különösen súlyos a távolsági fuvarozókra és a kisebb vállalatokra. Az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 6 százalékponttal magasabb hiányarányról számoltak be, mint a nagyvállalatok. A tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok, amelyek az uniós közúti árufuvarozó vállalkozások 98%-át és a munkaerő 79%-át teszik ki, gyakran kevesebb erőforrással rendelkeznek a toborzásba, a képzésbe és a nemzetközi munkaerő-felvételbe való befektetésre.

A nők és a fiatalok továbbra is erősen alulreprezentáltak. A nők az európai teherautó-sofőröknek csak körülbelül 4%-át teszik ki, annak ellenére, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy általában fiatalabb korban kezdik a szakmát, mint a férfiak. A képzés akadályainak elhárítása, a létesítmények fejlesztése és a szakma imázsának korszerűsítése sokkal szélesebb potenciális sofőrkörhöz nyithatna hozzáférést.

A nyugdíjba vonulás kihívása ezt egyre sürgetőbbé teszi. Európában várhatóan mintegy 660 500 sofőr vonul nyugdíjba 2030-ig.

A jelentés kiemeli azt a jelentős változást is, ahogyan a hivatásos sofőrök értékelik a munkalehetőségeket.

A fizetés továbbra is fontos, de az üzemeltetők egyre inkább „bérfalról” beszélnek. A magasabb bérek önmagukban már nem elegendőek a sofőrök vonzásához vagy megtartásához. A fülke és a pótkocsi állapota, a biztonságos parkolás, az otthon töltött idő, a kiszámítható beosztás és a munka és a magánélet egyensúlya egyre meghatározóbbá válik. Ez a változás különösen a távolsági fuvarozásban és a buszos turizmusban szembetűnő.

A jelentés kvalitatív kutatása megerősíti a felmérés eredményeit. Az IRU mélyinterjúkat készített országos szövetségekkel és nagyobb szolgáltatókkal Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Európában és Törökországban.

A kvalitatív eredmények azt mutatják, hogy az üzemeltetők különböző módokon alkalmazkodnak. Vannak, akik javítják a munkabeosztást és a munkakörülményeket. Mások képzésbe, toborzási partnerségekbe és világosabb karrierutakra fektetnek be.

Azonban az elszigetelt vállalati szintű fellépés valószínűleg nem lesz elegendő. A jelentés Finnországból, Hollandiából és Törökországból mutat példákat, ahol a szolgáltatók, szövetségek és hatóságok közötti együttműködés hatékonyabb toborzási csatornák létrehozásában segített.

„Az IRU összehangolt fellépést sürget a kormányok és az iparág részéről. A hiányt nem lehet pusztán toborzási kampányokkal megoldani” – mondta Umberto de Pretto. „Az ágazatnak javítania kell a munka minőségét, és a hivatásos gépjárművezetői pályát olyan karrierré kell tennie, amelyet az emberek elkezdhetnek, felépíthetnek és amelyben meg is maradhatnak.”

A jelentés 18 piacot fed le Európában, Ausztráliában, Brazíliában, Kínában, Mexikóban és Üzbegisztánban, beleértve a német és spanyol buszágazatot is. Az üzemeltetői felmérések adatait kvalitatív interjúkkal ötvözi, globális összehasonlítást és részletes betekintést nyújtva a számok mögött rejlő valóságba.

Forrás: IRU

(Ezt a cikket 16 alkalommal tekintették meg.)