Palkovics: olyat építettünk, ami máshol nincs a világon
Az épülő járműipari tesztpálya aszfaltozásán dolgoznak munkagépek Zalaegerszegen 2017. szeptember 13-án. A 40 milliárd forintból épülő, 250 hektáros beruházás elsődleges célja az önjáró és elektromos autók fejlesztése, tesztelése lesz. MTI Fotó: Varga György Azonosító: D__VG2017091
A zalaegerszegi tesztpályára már megvan az első négy szerződött vállalat, több száz cég érdeklődik a Zala Zone iránt – írja az autopro.hu portál szerdán.
A online lapnak adott interjúban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: az első négy vevő már végzett is teszteket a pályán, háromszáz céggel folynak tárgyalások, legtöbben autóipari gyártók, beszállítók, telekommunikációs cégek. A miniszter hangsúlyozta, a zalai pálya kiemelkedő komplexitásában és az önvezető technológiákban. A BMW Magyarország melletti döntésében is sokat nyomot a latban ez a világon egyedülálló járműipari fejlesztés.
A tesztpálya építésével kapcsolatban Palkovics László elmondta, az első fázist a következő hetekben, a teljes készültségű pályát pedig 2019 végén, 2020 elején tervezik átadni. A pálya rendkívül feszített menetrend szerint, gyors tempóban épül, az alapkőletétel mindössze másfél éve volt. Elkészült a nagysebességű kormányozhatósági pálya, a dinamikus útfelület, a két főépület. Telepítették az 5G kommunikációs rendszert, és elkészült a tesztváros első negyede – mondta a miniszter.
Hozzátette, most indul a tesztváros magasabb fokú kiépítése, a másfél kilométer hosszú autópálya-szakasz megépítése, épülnek a belső összekötő utak és az alacsony sebességű kormányozhatósági pálya, a fékfelület. Az utolsó elem a nagy sebességű oválpálya, ahol óránként 200 kilométer neutrális kanyarsebességet lehet majd elérni. A pályán minden körülményt és közlekedési helyzetet leképeztek, amellyel a közlekedés során a valóságban is találkozni lehet – mondta a miniszter.
A BMW-beruházásról szólva Palkovics László kiemelte, a kormány és Debrecen együttesen vállalta, hogy az autógyárnak megfelelő környezetet teremt. Meg kell építeni az utakat, vasúti pályát, felüljárókat, autópálya-lehajtót, iskolát, át kell alakítani a Debreceni Egyetem képzési szerkezetét. Fel kell készülni a munkaerő biztosítására, ehhez programokat kell indítani.
A miniszter szerint több mérnököt kell képezni, és felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2012-ben a reáltudományokat tanuló diákok aránya 22 százalék volt, ez ma 29 százalék, míg az EU-átlag valahol a 24 százalék körül mozog.
Forrás: MTI
Illusztrációs kiemelt kép: MTI Fotó – Varga György
(Ezt a cikket 145 alkalommal tekintették meg.)
