Megalakult az intermodális kerekasztal

Az új érdekérvényesítési és konzultációs fórumban ágazati civilszervezetek vesznek részt, az intermodális fuvarozás térnyerése érdekében a kerekasztal a  közúti és vasúti áruszállítás résztvevőinek teljes spektrumát átfogja. 

A közúti és a vasúti áruszállítás elsősorban már nem versenytársai egymásnak, hanem partnerek. Közösen kell dolgozniuk, ha úgy akarnak megfelelni a növekvő nemzetgazdasági és nemzetközi fuvarozási igényeknek, hogy közben környezetünk terhelése ne növekedjen elviselhetetlen mértékben, a föld klímája ne változzon meg visszafordíthatatlanul. Ezt ismerték föl azok a szervezetek, amelynek vezetői december 11-én ünnepélyes keretek között aláírták együttműködési megállapodásukat az  intermodális kerekasztal létrehozásáról. 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért Magyarországon is 13 százalékban a közlekedés felel. Az  ágazat emissziója továbbra is egyre nagyobb, hiszen a személyközlekedés és az áruszállítás volumene  is folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A kormányzat szándéka, hogy az ágazat részesedését a bruttó hazai hozzáadott érték 5 százalékáról 10-re emelje. A klímacélok ugyanakkor a kibocsátás csökkentését követelik meg: a megoldás csakis a legzöldebb szárazföldi közlekedési mód, a vasút részarányának növelése lehet olyan módon, hogy az áru útjának zömét a sínen tegye meg. A szerteágazó szállítási igények kielégítéséhez azonban a kamionos szállítás rugalmasságára van szükség a vasútra ráhordásban és onnan az elfuvarozásban. 

Az intermodális kerekasztal létrehozásának célja az intermodális fuvarozás részarányának növelése, hogy teljesíthető legyen az Európai Bizottság fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiájának célkitűzése, miszerint a 300 kilométer feletti távolsági közúti fuvarozás 50 százalékát 2050-ig vasúti vagy vízi közlekedésre kell terelni. Továbbá azért, hogy enyhíthető legyen a hazai közúti közlekedés súlyos gépjárművezető-hiánya. Cél, hogy az intermodális fuvarozás fejlesztésével Magyarország reális alternatívaként aktívabban bekapcsolódhasson a nemzetközi árualapokért folyó versenybe. A célok megvalósítása érdekében szükséges a kormányzat érdemi szerepvállalása is. A felek fontosnak tartják az intermodális forgalom elérhetőségének kiterjesztését, annak érdekében, hogy előnyeihez a legkisebb piaci szereplők is egyenlő eséllyel hozzáférjenek. 

Az együttműködés területei: 

• Az intermodális fuvarozás fejlesztését akadályozó adminisztratív, technikai és műszaki  hiányosságok beazonosítása; 

• Az intermodális fuvarozást ösztönző programok kidolgozása (eszközvásárlás, üzemeltetés,  infrastruktúra-fejlesztés); 

• A közúti és vasúti fuvarozási szektor versenyképességi problémáinak és azok megoldási lehetőségeinek azonosítása; 

• A közúti és vasúti fuvarozási szektor számára kölcsönös és arányos előnyöket, továbbá megfelelő szolgáltatási színvonalat garantáló intézkedési és támogatási csomagok kidolgozása; 

• A tisztességes verseny szabályainak következetes betartása. 

Az intermodális kerekasztal keretében a nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve az aláírók részt  vesznek az intermodális fuvarozást ösztönző programok kidolgozásában. Javaslatokat tesznek a  döntéshozóknak az intermodális forgalom növekedését akadályozó szűk keresztmetszetek  felszámolására és az intermodális forgalom növekedését segítő intézkedésekre. Szeretnék, ha a  megbízókat is ösztönöznék az intermodális fuvarozás használatára. Ugyancsak szükség van a daruzható félpótkocsik számának növelését célzó intézkedésekre. Megvizsgálják majd azt is, hogy érdemes-e alapítani egy intermodális fuvarozási logisztikai integrátort.

A kerekasztalon belül munkacsoportok jönnek létre: vasúti, közúti, terminál, szállítmányozási,  tudatformálási. Utóbbi a kommunikációval, rendezvényekkel és képzéssel egyaránt foglalkozik majd. 

Idézetek az intermodális kerekasztalt létrehozó szervezetek képviselőitől: 

Dr. Mosóczi László, elnök – HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület: 

A kombinált fuvarozásé lesz a vezetőszerep, hiszen ha a klímacélokat teljesíteni akarjuk, akkor elképzelhetetlen a hosszú távú fuvarozás a vasút nélkül, viszont a rá- és elfuvarozás  vasúttal sokszor nem végezhető el gazdaságosan. 

Dittel Gábor, ügyvezető főtitkár – Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete: Pár éve még senkinek nem jutott eszébe, hogy a közút és vasút mára összefog. De még hiányzik ebből az összefogásból a harmadik fél, a kormányzat, nélkülük nem fog olyan eredményesen működni az intermodalitás, ahogy szeretnénk. 

Árvay Tivadar, főtitkár – Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 

A magyar fuvarozói oldal szemüvegén át nézve erre a megállapodásra nemcsak a  klímaszempontok miatt van szükség, hanem a munkaerőhiány, a mikro- és kisvállalkozások  jövőbeli szerepe miatt is. 

Fülöp Zsolt, elnök – Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége Kötelességünk, hogy a megbízónkat a legversenyképesebben szolgáljuk ki, mert ezzel javítjuk  az ő versenyképességét. Ebben tud segíteni az intermodális fuvarozás. 

Dr. Lányi Márton, elnök – Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület Az intermodális fuvarozás központi eleme a vasút, a vasút térnyerését kell biztosítanunk. Ez  hatalmas és hosszú munka lesz!

---

Háttér: 

Az intermodális szállítás a közlekedési ágazaton belül többféle eszközt vesz igénybe. A fuvarozási  távolság minél nagyobb részét vasúttal, belvízi hajózással vagy rövid tengeri hajózással bonyolítják le,  csak a rá- és elfuvarozás történik közúton. Kombinált árufuvarozás során az áru továbbítása egy  fuvarozási szerződés keretében, több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével történik. Az  áru a feladástól az átvevőnek történő kiszolgáltatásig ugyanabban a fuvareszközben vagy  konténerben marad. 

A lebonyolítás módja szerint beszélhetünk kísért és nem kísért forgalomról. Előbbinél a teljes közúti  járműszerelvény és annak vezetője (személyzete) is utazik a vonaton vagy a hajón, utóbbinál  általában csak a közúti szerelvényről lecsatolt pótkocsit (félpótkocsit), vagy leemelt konténert  továbbítják más eszközzel. A kombinált szállítás a modern közlekedési rendszerek egyik jelképévé  vált az utóbbi évtizedekben. Egyre fontosabb szempont a környezetvédelem és az  energiatakarékosság, a kombinált fuvarozás esetében ez kombinálódik a közúti szállítás  rugalmasságával.

Forrás: Magyar Szállítmányozók Szövetsége

(Ezt a cikket 65 alkalommal tekintették meg.)