Így használd a spanifert helyesen!
A problémamentes szállítmányozás alapvető feltétele a biztonságos rögzítés. megmutatjuk, hogy miért fontos a rakományrögzítő heveder használata, és milyen szituációkban milyen spanifer az, amit érdemes használni.
Forrás: convoy.hu
PROBLÉMAMENTES SZÁLLÍTÁS: MINDEN, AMIT A SPANIFER HELYES HASZNÁLATÁRÓL TUDNI ÉRDEMES!
A problémamentes szállítmányozás alapvető feltétele a biztonságos rögzítés. megmutatjuk, hogy miért fontos a rakományrögzítő heveder használata, és milyen szituációkban milyen spanifer az, amit érdemes használni.
A szállítmányozás során az egyik legfontosabb dolgot a rakomány biztonságos rögzítése jelenti. Ennek hiánya rengeteg veszélyforrást rejt magában, hiszen a nem megfelelő rögzítésnek köszönhetően a szállítás során akár százezres vagy épp milliós nagyságrendű kár is keletkezhet. Arról nem is beszélve, hogy büntetéseket is vonhat maga után.
Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, szükségünk lesz a megfelelő minőségű rakományrögzítő hevederre. A tökéletes spanifer beszerzése azonban önmagában még nem védi meg a rakományt. Ahhoz, hogy a szállítás biztonságos legyen, ismernünk kell a rakományrögzítő heveder helyes használatát és azt, milyen spanifer szükséges a különböző rakományok rögzítéséhez.
Most bemutatjuk azt, miért nélkülözhetetlen a spanifer a szállítmányozás során, hogyan találhatod meg a megfelelő megoldást, és hogyan használhatod azt helyesen úgy, hogy a rakomány mindig a lehető legnagyobb biztonságban legyen és száz százalékosan, sérülésmentesen érjen célba!
MIÉRT FONTOS A SPANIFER HASZNÁLATA?
A rakományrögzítő heveder –elterjedt nevén spanifer– egy többrétegű, műanyag szalagból készült, nagy szilárdságú rögzítőeszköz, mely kivételesen terhelések elviselésére képes. A spaniferek anyaga lehet poliészter, poliamid, és polipropilén. Ezek az alapanyagok eltérő ellenállóképességgel rendelkeznek a különböző kémiai hatásokkal szemben.
A poliészterből készült hevederek alapvetően jó ellenállóképességgel rendelkeznek olyan környezetben is, ahol savas vegyi anyagoknak vannak kitéve, ám kevésbé praktikusak az olyan esetekben, amikor nedvesség érheti őket. Ilyenkor ugyanis valamennyit veszítenek a teherbírásukból. Csakúgy, mint a poliamid gurtnik, melyek teherbírása nedvesség esetén szintén 10-15 százalékkal csökkenhet, ellenben a lúgokkal szembeni ellenállóképességük rendkívül magas.
A legjobb döntést tehát nedves környezetben a polipropilén heveder jelenti, melyet azonban savas, illetve lúgos kémhatású anyagok szállítása esetén kevésbé ajánlott használni.
KÉK CÍMKE ÉS FEKETE CSÍKOK: AMIT A HEVEDERRŐL MINDENKÉPP TUDNI KELL
Első ránézésre talán minden rakományrögzítő heveder egyformának tűnik, azonban, ha jobban megnézzük őket, a különböző típusok közt rengeteg különbséget fedezhetünk fel.
A spaniferek különböző méretekben kaphatóak, a leggyakoribbak a 25, 35, 50 és a 75 mm széles hevederek. Fontos tudni, hogy az olyan jellemzőket és műszaki adatokat, mint például a teherbírás, rögzítőképesség, hossz, különböző tanúsítványok, gyártási dátum, mind-mind jelölni kell a hevederen található kék címkén. Erre a címketípusra az EN12195-2 előírásai alapján van szükség, minden PES (poliészter) alapanyagú rakományrögzítési eszköznél.
Fontos eltérés például a teherbírás. A spaniferek teherbírását a kék címke mellett a párhuzamos, fekete varrások száma jelzi. 3 tonna esetén 3 csík, 5 tonna esetén 5, és így tovább. Fontos tudni, hogy egy 5 tonnás spanifer a gyakorlatban 2,5 tonna leszorítóerővel bír mindkét oldalon.
A közúti ellenőrzések során komoly hiányosságnak számít a laza spannifer, éppen ezért szállítmányozás során időnként érdemes ellenőrizni a tartást, és ha szükséges, utánfeszíteni a hevedereket. Veszélyes hiányosságnak számít, ha a spanniferen nincs etikett vagy a címke bizonyos sérülések miatt nem olvasható.
Érdemes tudni, hogy habár a spanifereknek nincs lejárati idejük, ennek ellenére a biztonságos tartás érdekében évente egyszer érdemes cserélni őket.
HÁNY SPANIFERT HASZNÁLJUNK A RÖGZÍTÉSHEZ?
Az, hogy a rögzítéshez hány darab hevedert használunk, minden rakomány esetében egyedi. Nem létezik tehát olyan sablon, ami minden esetben alkalmazható lenne. Minden esetben figyelembe kell vennünk
- a szállított áru típusát,
- a rakomány tömegét,
- a rakomány méretét,
- az alkalmazott rögzítési módot/módokat,
- és a rögzítési pontok teherbíró képességét.
Az alábbiakban egy olyan módszert mutatunk be, mely a leszorításos kötözés esetében, a fentebb említett paraméterek figyelembevételével hatékonyan alkalmazható.
HOGYAN SZÁMOLJUNK LESZORÍTÁSOS KÖTÖZÉS ESETÉN?
Leszorításos lekötözés során a spanifert az áru tetejére helyezzük, majd a heveder két végét a jármű rögzítési pontjain rögzítjük. Ilyen módon a rakomány a rakodótérnek feszül, ami megakadályozza a borulást, a csúszást és az ütődést. Azt, hogy egy adott szállítmány rögzítéséhez hány rakományrögíztő hevederre lesz szükség, az alábbi módon lehet kiszámolni.
Keressük meg a spanifer címkéjén a rögzítőképességre vonatkozó adatot, mely az LC jelölés mellett található. A daN jelölés mutatja meg azt, hogy az adott heveder milyen súlyú rakományt képes biztonságosan leszorítani. 1 dan = 1kg, azaz egy 5000 daN-os spanifer 5 tonna leszorítására használható. A gyártók a spanifereken a leszorításhoz és a kikötözéshez kapcsolódó LC értéket is feltüntetik, a leszorítást minden esetben a nagyobb értékű szám jelöli.
A szükséges spaniferek száma a megfelelő LC szám ismeretében úgy számolható ki, hogy a leszorítani kívánt rakományegység tömegét elosztjuk az LC értékkel. Az így kapott értéket minden esetben felfelé kell kerekítenünk. Egy 9 tonnás áruegység esetében ez azt jelenti, hogy 9-et osztunk 5-tel. Az így kapott eredmény 1,8, ezt kerekítjük fel 2-re.
Egy 40 tonnás szerelvény (normál platós, rolós ponyvás, 13,5 m hosszú rakfelületű pótkocsi) minimum szükséges felszereltsége 20 db spanifer (LC > 2000 daN, STF>500 daN)
A hevederszám során(szerintem mellett) fontos azonban a rögzítési pontok teherbíró képességét is figyelembe vennünk Ezeket a számokat a jármű dokumentációjában találhatjuk meg. A járművön kialakított rögzítőpontok helyét és teherbírását a jármű tömegétől függően a DIN EN / MSZ szabvány határozza meg. A biztonságos rögzítés érdekében a rakományegység tömegét kell elosztanunk a rögzítési pontok teherbírásának kétszeresével, az így kapott számot pedig felfelé kerekítenünk.
Végül hasonlítsuk össze a két számításból kapott végeredményeket és mindig a magasabb értéket válasszuk. Abban az esetben tehát, ha a végeredmény az, hogy az áruegység és az LC szám hányadosa nagyobb az áruegység és a teherbíró képesség kétszeresének hányadosánál, akkor az előbbi számú spanifert kell használnunk. Amennyiben kisebb, akkor pedig az utóbbit.
Fontos megemlíteni az STF betűvel jelölt névleges feszítőerőt vagy csörlőerőt jelölő értéket is. Ez az erő azt mutatja meg, hogy lekötözéses rögzítés esetén a heveder feszítőszerkezetét használva mekkora erő keletkezik a hevederben. Ezzel az értékkel akkor kell számolnunk, ha a hevedert a rakomány rakfelületre történő leszorításához használjuk. Minél nagyobb az érték, arányaiban annál kevesebb spanifer szükséges a biztonságos rögzítéshez.
A rakomány lekötözésére minden 4 tonna esetén érdemes legalább egy hevedert használnunk akkor is, ha a rakomány egyébként nem tud elcsúszni vagy megbillenni. Abban az esetben, ha a rakományt túl sok spaniferrel kellene rögzítenünk, ami nem feltétlenül kivitelezhető, a szükséges hevederek számát különböző csúszásgátló megoldások (például gumi alátét), súrlódást növelő eszközök, és más rögzítési módok (például kitámasztás) használatával is csökkenthetjük.
CSÚSZÁSGÁTLÓK ÉS ÉLVÉDŐK: EZÉRT KELL HASZNÁLNI ŐKET
A csúszást gátló alátétek használata különösen fontos. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a rakfelületre vonatkozó csúszó súrlódási tényező általában 0.3 μ, de csúszást gátló alátét használata esetél csupán 0.6 μ. Ez azt jelenti, hogy a csúszást gátló alátétek alkalmazásával felezhető a leszorító erő szükséges értéke.
A csúszásgátlók mellett fontos továbbá az élvédők használata is. A spanifer élvédők feladata, hogy megóvja a hevedereket az éles szélek okozta sérülésektől és szakadástól, hiszen rögzített állapotban könnyen sérülhet a szalag az éles-durva felületeken vagy a rögzítési töréspontokon. Az élvédő továbbá a rakományt is védi a sérüléstől.
Ez különösen fontos abban az esetben, ha olyan rakományt szállítunk, mely a rögzítés hatására könnyen beszakadhat, megsérülhet. Ilyen lehet például egy spaniferrel rögzített kartondoboz.
Az élvédő használata biztosítja, hogy a rögzítő heveder megfelelően csússzon a rakomány mindkét oldalán, ennek következtében a heveder szorításának erőssége egyenlően oszlik el, és nem kell tartanunk a túlzottan erős leszorításból adódó balesetektől, sérülésektől.
MIRE FIGYELJÜNK A RAKOMÁNY RÖGZÍTÉSE ELŐTT?
Fontos, hogy a kamion megrakodása előtt ellenőrizni kell, hogy maga a jármű és a rakományrögzítő felszerelések is épek-e. Fontos a rakodótér tisztasága, a spanifer esetében használat előtt pedig mindig ellenőrizni kell, hogy a szíj fémből készült részei nem sérültek, deformálódtak vagy korrodálódtak-e, a heveder nincs-e elvágva, esetleg kirojtosodva.
Továbbá azt is meg kell néznünk, hogy az összes varrás és az adatcímke rendben van-e. Csak olyan eszközöket szabad ugyanis használatba venni, amiken van azonosításra alkalmas kék jelzőcímke és a fentebb említett, teherbírást jelző varrások is rendben vannak!
Amennyiben ezek közül bármelyik kérdésre nemleges a válasz, abban az esetben a hevedert azonnal cserélni kell, hiszen további használata nemcsak balesetveszélyes, de egy ellenőrzés során komoly büntetéseket is magával vonhat.
A SPANIFER MEGFELELŐ HASZNÁLATA
Ha mindent rendben találunk, abban az esetben indulhat a munka. Fontos, hogy a rakományt mindig stabilan rögzítsük. Hogy milyen módszert választunk, az már tőlünk és a rakomány jellegétől függ.
Választhatjuk az úgynevezett súrlódásos rögzítést, melyet függőleges irányban lefelé egy erő hoz létre a rakfelületen, vagy választhatjuk a közvetlen rögzítést, mely a rögzítő rugalmasságától és a rakományra ható erőktől, azaz a jármű gyorsulásától, lassulásától és az oldalirányú terheléstől függően megengedi a rakomány kismértékű elmozdulását.
Lényeges azonban, hogy a terhelés alatti eltérő viselkedés és a hosszúság változása miatt nem szabad különböző rögzítő eszközöket használni ugyanannak a rakománynak a rögzítésére.
Fontos továbbá az is, hogy több heveder használata esetén tilos a spanniferek csomózása, összekötése! A megfelelő biztonság és a büntetések elkerülése végett kizárólag szabványos összekötő elemeket szabad használni!
Rögzítés során a végelemeket a jármű kialakításától és a szállítmánytól függően a padlóvázhoz vagy az alvázon rögzítjük. A spanifer szabad végét a rögzítendő rakományon vezetjük át, majd betolva az összecsukott feszítőszerkezet orsónyílásán húzzuk át, kézzel. Ezután jön a feszítés, mely a racsni oda-vissza mozgatásával történik. Itt fontos tudni, hogy racsnit minden esetben csak kézzel szabad meghúzni.
Ha a rögzítés már elég feszes, ügyeljünk arra, hogy ne húzzuk túl, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a végén visszanyomjuk alaphelyzetbe a kart. Több lekötő eszköz esetén ajánlott a racsnikat váltakozva ellentétesen elhelyezni, ezáltal arányosabb lesz a leszorító erő.
A lekötés során lényeges, hogy a lekötési szögre is figyeljünk. Mivel 70 fok lekötési szög alatt a leszorító erő már csak 45%, így a biztonságos rögzítés érdekében minél meredekebb lekötés szükséges.
Mielőtt a szállítmányt lerakodnánk, a rögzítéseket meg kell lazítani annak érdekében, hogy a rakomány szabadon álljon. Mielőtt azonban a spanifert feloldanánk, győződjünk meg arról, hogy a szállítmány a biztosítás nélkül is stabil, és akkor sem fog felborulni, ha lecsatlakoztatjuk róla a szállítás során használt hevedert.
MIT TEGYÜNK, HA NEM TELIK MEG A RAKTÉR EGÉSZE?
Bizonyos rakományok esetében előfordulhat az, hogy nem kell megtöltenünk a raktér egészét. Ilyen esetek különösen oda kell figyelnünk a rakomány biztonságos rögzítésére. Ha csak a plató egy részén szállítunk, az tekinthető szakszerű rögzítési megoldásnak, ha az utolsó sor rakományt spaniferrel ferdén lekötözzük. Ez a típusú rögzítés az áru hátra csúszását és borulását is megakadályozza.
Minden esetben fontos azonban, hogy a rakományt úgy kell rögzíteni, hogy az ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elgurulni, leesni, vagy bármilyen módon a rakfelületen kívülre kerülni. Erre természetesen nemcsak a részben, de az egészben megtöltött rakodótér esetében is oda kell figyelnie a szállítmányozást végző sofőrnek.
FIGYELJÜNK, MERT ELLENŐRZÉSEK VÁRHATÓK!
Az elmúlt időszakban a NAV 130 fő rakomány ellenőrt képzett ki, akiknek többek közt feladatai közé tartozik a biztonságos szállítási feltételek ellenőrzése is. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben nagy valószínűséggel fokozott ellenőrzések várhatók az utakon.
Így sosem szabad megfeledkezni a rakomány megfelelő rögzítéséről, a spaniferek rendeltetésszerű használatáról. Fontos tudni, hogy a rakomány rögzítéséért elsősorban a gépkocsivezető felelős, még abban az esetben is, ha rögzítést nem ő maga végzi. A büntetés alól pedig a szabályok ismeretének hiánya nem mentesít.
Éppen ezért mindig fektessünk időt és energiát a rakomány rögzítéséhez szükséges hevederek ellenőrzésébe, és abba, hogy a szállítmányt kizárólag az előírásoknak megfelelő módon szállítsuk. Ilyen módon nemcsak a balesetek, de a meglehetősen magas összegű bírságok és egyéb, mulasztásokkal járó büntetések is elkerülhetőek lesznek.
Forrás: convoy.hu
(Ezt a cikket 1833 alkalommal tekintették meg.)
