Hogyan alakult a magyar és globális autóipar a járvány alatt és mi várható utána?

A koronavírus elleni védekezés részeként fólialapokkal elválasztott összeszerelő sor az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én. Ezen a napon sikeresen újraindult az Audi Hungaria járműgyártása, mind a présüzemben, karosszériaüzemben, lakkozóban és a járműszereldében. Első lépésben egy műszakban kétezer járműgyári munkatárs kezdte meg munkáját. A járműszereldében műszakonként jelenleg 250 autót gyártanak, a vállalat a termelést a következő hetekben fokozatosan szeretné felfuttatni. MTI/Krizsán Csaba

Világszinten 15,3 százalékkal kevesebb új személyautót állítottak forgalomba 2020-ban, mint az azt megelőző évben, a gyártott darabszám pedig közel 17 százalékkal esett vissza a járvány miatt. Európában kb. 1,4 millió foglalkoztatott veszítette el az állását az autóiparban, azon belül nálunk nagyjából 30 ezer fő. Magyarországon tavaly 56 ezerrel kevesebb új autót regisztráltak, mint 2019-ben, a gyártott mennyiség csökkenését tekintve pedig hazánk a nagy európai autógyártó országok középmezőnyében végzett, 17,5 százalékos visszaeséssel. A járvány miatt több autógyártó halasztotta el beruházásainak egy részét, ami a magyar autóipari új beruházások volumenében is látszik: 2020-ban 1,29 milliárd euróra esett vissza a 2019-es 1,66 milliárd euróról. Ugyanakkor Magyarország kilátásai jónak mondhatók, hiszen a fogyasztói igények az elektromos és hibrid meghajtású autók terjedését jelzik, és mivel ezen autók legdrágább részegysége az akkumulátor, Magyarország pedig jelentős akkumulátorgyártó kapacitást épített ki, így hazánk stratégiai pozíciót szerezhet a közeljövő autóiparában – állapította meg Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója autóipari elemzésében.

Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója az autóipar elmúlt évét és idei kilátásait elemezte

Világszinten 63,4 millió új személyautót regisztráltak 2020-ban, ami 15,3 százalékos visszaesés a megelőző évihez képest. Ezen belül az Európai Unióban még durvább csökkenés volt: tavaly alig 10 millió személygépkocsit értékesítettek, több mint 3 millióval kevesebbet, mint 2019-ben, ami 24 százalékos csökkenés. A járvány miatt volt olyan hónap – 2020. április –, amikor 76 százalékkal kevesebb autót adtak el Európában, mint az előző év azonos időszakában. A drasztikus visszaesés egészen júniusig tartott, aztán lassan megindult az értékesítések növekedése, de még decemberben sem érte utol a 2019-es év végi eladásokat.

Regisztrált új személyautók száma Magyarországon, 2018-2020

Magyországon a regisztrált új személyautók száma a tavalyi év második negyedévében bezuhant, alig 63 százalékát adták el annak a mennyiségnek, amit 2019 második negyedévében. 2020 utolsó negyedévére már magához tért a piac és közel 70 ezer új autó lelt gazdára, annyi, mint 2018 év végén, ám messze alulmaradt a 2019 negyedik negyedévi rekordértékesítéshez képest, amikor 82 ezer új személyautót regisztráltak. Összességében tavaly 56 ezerrel kevesebb új autót adtak el hazánkban, mint 2019-ben – állapította meg Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója.

A világpiaci folyamatokat egyértelműen Kína diktálja: itt gyártják és itt értékesítik a legtöbb autót a világon. Mivel tavaly a kínai gazdaság kevésbé sínylette meg a járványt, mint a világ többi része – az ázsiai ország 2,3 százalékos GDP-növekedést ért el, miközben a világ többi részén visszaesés volt tapasztalható –, ez a kínai gyártási kapacitásokban és értékesítési adatokban is szembeötlő. Az Európai Unió autóipara számára is kiemelten fontos a kínai piac, hiszen az oda irányuló export az európai értékesítés jelentős részét adja. Az EU-ban 14,6 millió embert foglalkoztat az autóipar, és a tagállamok összesített GDP-jének 7 százalékát állítja elő. Az éves szinten 60 milliárd eurót meghaladó kutatás-fejlesztési beruházásmennyiséggel az autóipar az innováció éllovas szektora, nem véletlen, hogy az uniós K+F támogatások harmada ide irányul. Külkereskedelem terén pedig évente 74 milliárd euró többletet termel az autóipar az Európai Uniónak.

Világszinten 16,9 százalékkal esett a gyártott személyautók darabszáma tavaly a megelőző évihez képest. Az Európai Unióban 10,8 millió gépkocsit gyártottak szemben a 2019-es 14,1 millió darabbal, ami 23 százalékos visszaesést jelent. A leginkább járványállónak a svéd, belga és román autógyártás bizonyult, ahol alacsonyabb a gyártási kapacitás és emellett minimális volumencsökkenés volt tapasztalható. Magyarország (-17,5%) a középmezőnyben szerepelt Szlovákiával (-12%), Olaszországgal (-13,2%) és Csehországgal (-19,3%), ahol jelentős darabszámcsökkenés volt ugyan, ám arányaiban messze nem olyan drámai visszaesés, mint Franciaországban (-46%) vagy Németországban (-24%).

Magyarországon gyártott gépjárművek száma, 2014-2020

Hazánkban az autóipari gyártókapacitás a GDP 5-6 százalékát teszi ki, míg az autóipari beszállítók további 8-9 százalékát adják a bruttó hazai terméknek, vagyis az autóipar egyértelműen stratégiai iparág. A szektor 91,8 százaléka exportorientált, és ezzel az autóipar adja a teljes magyar export ötödét, ahol a fő exportpiacunk (87%) az EU. 175 800 fő dolgozik az autóiparban, ami a teljes magyar foglalkoztatás 4 százaléka. Iparági becslések szerint tavaly 1,14 millió ember veszítette el az állását a járvány miatt az autóiparban az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban együttesen, ezen belül Magyarországon nagyjából 30 ezer főre tehető ez a szám.  A járvány miatt több autógyártó hazánkban is elhalasztotta beruházásainak egy részét, ami a hazai autóipari új beruházások volumenében is látszik, hiszen az 2020-ban 1,29 milliárd euróra esett vissza a 2019-es 1,66 milliárd euróról.

Gépjárműipari beruházások Magyarországon, millió euró, 2010-2020

Ami a kilátásokat illeti, Bujdosó Tünde három tényezőre hívja fel a figyelmet, amelyek döntően befolyásolják, hogy milyen gyorsan és milyen trendek mentén áll talpra a világ autóipara a járvány után. Egyrészt a változó fogyasztási szokások, a járműmegosztó platformok (car sharing) térhódítása formálják a piacot. A fiatal generáció nem akar autót tulajdonolni, a közösségi autózást részesíti előnyben, bár Bujdosó Tünde számára az egyelőre nyitott kérdés, hogy a járvány hatására változik-e ez a korábbi trend. A másik fontos tényező a környezetvédelmi előírások különbözősége. A szén-dioxid kvótaszabályozás, illetve a kibocsájtás várható túllépése miatti bírságok befolyásolják a jövőben az autógyártók teljesítményét. Az EU szén-dioxid emissziós szabályai továbbra is a legszigorúbbak a világon: a gyártóknak el kell érni 2021-ig, hogy az autóik átlagosan kevesebb mint 95 gramm CO2-ot bocsássanak ki kilométerenként. Ez a határérték az Egyesült Államokban 125g/km, míg Japán 122g/km-t tűzött ki célul, Kína pedig 117g/km-re törekszik – emlékeztet az Euler Hermes szakértője. Emiatt a legnagyobb gyártók milliárdos bírságokra számíthatnak 2021-ben, amely profitjuk jelentős részét is elviszi majd.

A harmadik, piacot befolyásoló tényező a technológiai trendek változása és annak a következményei más iparágakra. Bujdosó Tünde a járműipar és az energetikai ipar összefüggéseit emeli ki: a lassú, de folyamatos átrendeződést a fosszilis energiából az elektromos energia/alternatív energia felhasználásába, amely folyamatot egyértelműen a hibrid és elektromos autók térnyerése generál. Az elektromos autók további sajátossága, hogy kevesebb alkatrészt igényelnek, és hozzávetőlegesen 30 százalékkal kevesebb munkaerőigényük van, mint a dízel és benzines gépjárművek előállításának. Ugyanakkor még egy fontos tényt meg kell említeni az elektromos autózásról, mégpedig, hogy az elektromos autók esetében 40 százalék, hibridek esetében 20-30 százalék az autó teljes értékén belül maga az akkumulátor. Ebből a szempontból Magyarország előnyös pozícióban van, hiszen az akkumulátorgyártó kapacitásban bővelkedünk, melyet jelentős állami ösztönzők is segítik. Ezzel Magyarország stratégiai pozíciót szerezhet a közeljövő autóiparában. Ugyanakkor Bujdosó Tünde arra is emlékeztet, hogy az akkumulátor-feldolgozás és -újrahasznosítás kardinális kérdés, hiszen a használt akkumulátorok 95 százaléka újrahasznosítható, miközben a legfontosabb alapanyag, a lítium bányászata csak korlátozott.

További jelentős technológiai trend a robotizáció terjedése, amely a fizikai munkaerő csökkenésével jár már most is. Emellett az informatikai fejlesztések válnak meghatározóvá az autóiparban is: az elektromos autókban az alkalmazások és szoftverek a meghatározóak működés szempontjából, emiatt új elektronikai és IT-cégek jelennek meg az autóiparban – jósolja Bujdosó Tünde.  Ugyanakkor a szakértő egy érdekes tényre hívja fel a figyelmet. Uniós szinten az új autók gyártásában még mindig 59 százalék a benzines autók aránya és csak 10,6 százalék az elektromos, hibrid és alternatív üzemanyagú autók aránya, de elmondható, hogy legalább a dízel meghajtás aránya jól láthatóan csökken.

Gyártott személyautók aránya meghajtás alapján az Európai Unióban, 2016 és 2019

——————-

Az Euler Hermes elemzéseiről

A nemzetközi és hazai szinten piacvezető hitelbiztosító, az Euler Hermes negyedévente készíti el országkockázati elemzését a világ minden országáról, melynek során felmérik egy adott ország vállalkozásainak esetében a nemfizetés kockázatait, ezáltal segítséget nyújtanak a külkereskedelemben érintett vállalatoknak üzleti döntéseik meghozatalában. A hitelbiztosító az országkockázati elemzéseken felül szektorkockázat-előrejelzést és egyéni szintű cégkockázatot is vizsgál. Számos szektorról, többek között a gépjárműiparról, kereskedelemről, mezőgazdaságról és az élelmiszeriparról is rendszeresen készítenek elemzést az Euler Hermes szakértői.

Forrás: FLOW PR

Illusztrációs kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

(Ezt a cikket 127 alkalommal tekintették meg.)