Aktuális Ellenőrzések Gazdaság Hírek Kiemelt hírek Közút Tengelysúly Tudnivalók

A hibák ellenére is élesítették a TSM rendszert

A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár május végén bejelentette, hogy június 1-vel vége a próbaüzemnek, élesben is megkezdi működését a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM).

Egy teherjármű halad át a nemzeti tengelysúlymérõ rendszer egyik mérési pontján a 47-es fõúton Derecske és Berettyóújfalu között 2017. szeptember 19-én. A 89 mérési ponton telepített, útba süllyesztett érzékelők az elhaladó járművek tengelyterhelését és össztömegét mozgás közben képesek meghatározni.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

2017. szeptember 19-e, vagyis a TSM próbaüzemének megkezdése óta, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) folyamatosan jelzi a minisztérium felé, hogy hibás a rendszer. Bizonyíték bőven akad a téves mérésekre. A problémák láttán sok fuvarozó előre beszerezte a mérlegjegyeket a felrakótól, majd a lerakóhelytől. A többszáz esetből kirajzolódó kép alapján megállapítható, hogy az induláskor és érkezéskor szabályos súllyal közlekedő kamionoknál a TSM útközben szinte kivétel nélkül túlysúlyt mér. Csaknem 300 olyan, TSM-től kapott figyelmeztető határozat van kollégáink birtokában, amely feltehetőleg valótlan túlsúlyt állapított meg.

Nagy Mérési Napok Akciója
A szakmai szervezetek közös levélben fordultak Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszterhez. Ebben újra felhívták a jogalkotók és hatóság figyelmét a TSM-rendszer hiányosságaira, és egyben kérték a mérőpontok beélesítésének elhalasztását. Az MKFE május 22-e és május 28. között egy mérési akciót is végrehajtott. A cél az volt, hogy igazolt mérésekkel mutassák ki a TSM rendszer hibáit.

Az akció abban a tekintetben sikeres volt, hogy sikerült újabb bizonyítékokkal alátámasztani a TSM pontatlan méréseit. Az érdekképviseletek hamarosan átadják a mérési dokumentumokat Mosóczi Lászlónak, a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárnak.

Mosóczi László bejelentette, hogy a mérőpontok megfelelőségét még az elmúlt napokban is ellenőrizték, javították, és a TSM június 1-ével megkezdi élesben a működését. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azokról a mérési helyekről kapnak bírsághatározatot a fuvarozók, amelyekkel szemben nem merül fel semmilyen rendszerhibára utaló körülmény. Mosóczi László azt kérte a fuvarozóktól, hogy minden vitás esetben nyújtsanak be bizonyítási indítványt. A minisztérium és az érdekképviseletek továbbra is együttműködnek, ígérte az államtitkár. A következő egyeztetésre, az eddigi adatok kiértékelése után kerül sor.

A TSM rendszer próbaüzemét már két alkalommal meg kellett hosszabbítani, az idő tehát sürget. Ugyanakkor még ez sem indokolhatja a júniusi élesítés elrendelését, hiszen a mostani mérések kiértékelése még el sem kezdődött.

Kiterelés helyett azonnali büntetés
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a TSM mérés által gyanúsnak talált teherautót kiterelik egy mérőpontra. A mérőponton az ellenőrző mérést álló helyzetben, nagy pontossággal működő hídmérlegen végeznék el. Magyarázattal nem szolgálhatunk, de tény, hogy a TSM mérőállomások egy ideje már csak az automatikus bírságolás módszerét alkalmazzák. Pedig bizonyított tény, hogy a kitereléses méréseknél sokkal kisebb a hiba lehetősége, mint a mozgás közbeni méréseknél.

Hogyan mér a mérőeszköz?
A TSM rendszer mozgás közben méri a tengelyterhelést. Ezt a mérési módszert az angol Weight in Motion kifejezés rövidítéséből WIM-nek nevezik. A WIM elnevzezést a mérést végző eszközre is szokás használni. Maga a mérőeszköz általában egy rúd, vagy szalag, amit a burkolatba süllyesztenek. A rudak anyagában kristályok vannak. Ezekben mechanikus erő hatására elektromos feszültség keletkezik. A számítógép a jármű súlya által keltett feszültség alapján számolja ki a tengelyterhelést és az össztömeget.

A nemzeti tengelysúlymérő rendszer útba süllyesztett érzékelői a 47-es főúton Derecske és Berettyóújfalu között 2017. szeptember 19-én. – MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A mozgásban lévő járművek mérését a 70-es évek óta sok országban végzik, ami jól mutatja, hogy a rendszer, bizonyos tűréshatárok között a gyakorlatban alkalmazható. A hazai TSM mérések pontatlansága feltehetőleg a mérőeszközök beállítása és/vagy működtetése terén fennálló problémákra vezethető vissza.

Norvégiában 3 éven át tesztelték a rendszert
Norvégiában 3 éven át tesztelték, hogy mennyire megbízhatóak a mozgás közbeni súlymérésére használt eszközök. A vizsgálat abból állt, hogy az érzékelők által túlsúlyosnak jelzett járműveket kiterelték a forgalomból, és egy hagyományos hídmérleggel, vagy tengelysúlymérő berendezéssel másodszor is lemérték. A norvégok kétféle érzékelő típust vetették alá a vizsgálatoknak, és négy különböző gyártó termékét tesztelték.

A következő eredményekre jutottak:
Az egyik típus a mérések 10 százalékánál pontatlanul mérte a járművek össztömegét, a tengelynyomást pedig 15-ös hibaszázalékkal. A másik típusú érzékelő megbízhatóbban működött, ott a hibás mérések aránya 5 százaléknál is kevesebb volt.

Az eszközök hamar veszítenek pontosságukból, ezért azok időt rabló és költséges kalibrálását gyakran meg kell ismételni. A hőmérséklet ingadozások miatt is rendszeresen pontosítani kell az érzékelők működését.

Az érzékelők élettartama túl rövid, s a működésük idővel egyre romlik. Az egyik gyártmánynál 6 hónapon belül 15 százalékra nőtt a hibás össztömeg mérések száma. Egy másiknál a hibás mérések száma már 3 hónapon belül elérte a 15 százalékot. Az újrakalibrálás után egy hónappal pedig megint 15 százalékos hibaaránnyal működött.

A jövő útja az önmagát mérő kamion lehet
A legújabb és legpontosabb mérési eljárást a járműre szerelt mérőeszközök jelentik. Ezek a teherautóba beépített súlyérzékelő műszerből és egy V21 nevű adattovábbító egységből, tulajdonképpen egy modemből állnak.
A teherautókra szerelt súlymérő eszközök folyamatosan szolgáltatják a súlyadatokat a mérőállomás számára. A norvég vizsgálatban valamennyi korábbi mérési módszer közül ez bizonyult a legpontosabbnak. A járművön menet közben mért tengelynyomás és az utólagos ellenőrző mérés eredménye között mindössze 1 százaléknyi eltérést mutatkozott. Az össztömegnél sem haladta meg az eltérés az 5 százalékot. Az eredmények alapján a norvég szakemberek úgy gondolják, hogy a jövő útja a járműre szerelt mérőeszköz és a V21 kommunikációs rendszer együttes alkalmazása lesz.

Az útburkolatba beépített érzékelők mérési adatai nagyon sok tényezőtől függenek, különösen mozgó járművek esetében. A haladó jármű enyhén dülöngélhet, amit persze a rugózás és a lengéscsillapítók kordában tartanak, de egy-egy kibillenés megváltoztatja az útfelszínre gyakorolt terhelést. A gázadás vagy fékezés, az útfelszín egyenetlenségei megannyi kisebb-nagyobb eltérést okozhatnak a mérés pillanatában.

A jelenleg használatos eszközök inkább csak a túlsúlygyanús járművek kiszűrésére használhatók megnyugtatóan. Az utólagos mérés lehetősége nélküli közvetlen bírságolás alkalmazását pedig legjobb lenne újra átgondolni. Ezeknek az úgynevezett WIM érzékelőknek műszaki fejlesztésére és szabványosítására megalakult egy nemzetközi szervezet (ISWIM). Ennek honlapján a következő mondatot olvashatjuk: A mai kor kihívása abban áll, hogy egy második ellenőrző mérés céljából történő kiterelés helyett használhatók-e a WIM rendszer adatai közvetlenül büntetés kiszabására? Ezek szerint a TSM mérés alapján történő közvetlen büntetés nem szabálytalan, de ezt a megoldást még a WIM módszer terjesztésében érdekelt világszervezet sem ajánlja jó szívvel.

Kaibinger Tamás

Forrás: fuvarlevel.hu   (Újraközlés kizárólag a Fuvarlevél írásos engedélyével!)

Kiemelt kép: Karsai Attila – hungarokamion.hu

 

(Ezt a cikket 644 alkalommal tekintették meg.)