A Volvo Balesetkutató Csapata (ART) a biztonság fokozására használja a kutatási eredményeit

Több ezernyi közlekedési balesetet vizsgált ki 1969 óta a Volvo Balesetkutató Csapat. A csoport szorosan együttműködik a Volvo Trucks termékfejlesztési részlegével, így az eredményeik nagy hatással bírnak mind a biztonságot növelő műszaki megoldások kidolgozásában, mind a Volvo Trucks biztonsági filozófiájának nemzetközi terjesztésében.

Míg 1969-ben a törésteszt jelentette az egyetlen módszert egy teherautó robusztusságának meghatározására, addig ma számos biztonsági jellemző számítógépes szimulációval is megvizsgálható. E számítógépes modellek részben a Balesetkutató Csapat által begyűjtött statisztikákon alapulnak.

Kifejezetten azért született a Balesetkutató Csapat (Accident Research Team, ART) 1969-ben, hogy többet megtudjanak a közlekedési balesetek okairól: hogyan vészelte át a jármű a balesetet, mennyi védelmet nyújtott a vezetőnek és az utasoknak, valamint milyen hatással bírt más járművekre? A csoport a balesetek helyszínére utazott, és a részleteket gondosan rögzítette, így például a féknyomok helyzetét és az ütközés pillanatát. Kikérdezték az intézkedő rendőröket, a vezetőt és a mentősöket, ennek köszönhetően a csapat rekonstruálhatta, hogy mi történt a baleset bekövetkezése előtt és mi okozta a sérüléseket a baleset során.

Hiszen akkoriban egy törésteszt jelentette az egyetlen módszert egy teherautó robusztusságának meghatározására. A Volvo a csapat új, valós baleseteken alapuló ismeretei alapján dolgozta ki a klasszikus svéd töréstesztet, amely a mai napig a világ legszigorúbb követelményű fülkebiztonsági tesztje a teherautók számára. Azóta az ART átfogó adatbázist épített a balesetek típusaiból, ezeket használják a számítógépes szimulációk alapjaként. Ám annak ellenére, hogy ma már különböző biztonsági jellemzőket a számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design, CAD) és szimulációs eszközök segítségével új módszerekkel is tesztelhetnek, a helyszíni munka 1969 óta nem veszített jelentőségéből.

Peter Wells, a Balesetkutató Csapat vezetője.

„Mind a töréstesztek, mind a balesetek szimulációi a közúti balesetek különböző alaptípusain alapulnak. Az a baj ezzel, hogy a valóság mindig más. Egyetlen baleset sem ugyanolyan, mint egy másik” – mondja Peter Wells, az ART vezetője. „Alaposan megvizsgáljuk a sérült teherautót. Kint a helyszínen és később, a műhelyünkben is – így olyan felfedezésekre juthatunk, hogy például egy adott sérülés ellen ugyan nagyon jól megvédjük a vezetőt, ám emiatt másfajta sérülés következik be. Egy idő után észrevehetünk valamilyen irányba mutató trendeket. Ha ezt észleljük, akkor megváltoztatjuk a töréstesztjeinket, a szimulációinkat és a termékeink tervezési folyamatát, hogy jobban illeszkedjenek a vezetési szokások és az infrastruktúra legújabb változásaihoz.”

A Volvo Trucks tervezőrészlege szorosan együttműködik a Peter Wells vezette ART munkatársaival, ez központi szerepet tölt be a Volvo Trucks termékeinek fejlesztési folyamatában. A tervezőrészleg feladata, hogy a szervezet különböző részeiből származó követelményeket egyetlen átfogó koncepcióvá olvassza össze.

A csoport a balesetek helyszínére utazik, és a részleteket gondosan rögzíti, ennek köszönhetően rekonstruálhatja, hogy mi történt a baleset bekövetkezése előtt és mi okozta a sérüléseket a baleset során.

„A biztonság a génjeink része, ez egyértelműen tetten érhető a fülkéink külső és belső dizájnjában egyaránt” – mondja Rikard Orell, tervezési igazgató. „Vegyük például az új Volvo FH teherautókat, amelyeken látható, hogy a visszapillantó tükrök optimalizált formája a legjobb egyensúlyt jelenti az előrefelé és a hátrafelé kínált látótér tekintetében, ráadásul a teherautó identitásához is hozzájárul. A fülkében a műszerek és kezelőszervek logikus elrendezése, elhelyezése, valamint a műszerfal letisztult, rendezett kialakítása nem tereli el a vezető figyelmét, aki így az útra koncentrálhat. A lekerekített élek minimalizálják a sérülésveszélyt baleset esetén.”

Peter Wells és Rikard Orell egyaránt úgy vélik, hogy az autóipar és a szállítási iparág műszaki fejlődése igazán izgalmas korszakba lépett. Egyre több gyártó mutat be aktív biztonsági rendszereket (amelyek segíthetik a vezetőt ütközésveszély esetén vagy akár át is vehetik az irányítást a jármű felett, ha a vezető nem reagál) a hagyományos, „passzív” megoldások, azaz a biztonsági övek és légzsákok, mellett. Fejlesztik az automatizált funkciókat is, amelyek még jobban segítik a vezetőt és csökkentik a fáradtság és a figyelmetlenség következményeit.

Rikard Orell, tervezési igazgató, Volvo Trucks.

„Ám mindez nem csupán az új technológiákról szól. A közlekedési környezetünk egyre fejlettebbé, hálózatba kapcsolttá válik, ma sok baleset történik a városokban, ahol a járművek, a gyalogosok és a kerékpárosok száma folyamatosan nő. Önállóan, járműgyártóként korlátoltak a lehetőségeink. Ezért egyre fontosabb, hogy átfogó együttműködés alakuljon ki a különböző érintettek között” – mondja Peter Wells.

Rögzíteni és eltárolni a különböző balesetek adatait, biztosítani, hogy az új fejlemények gyorsan eljussanak a megfelelő személyekhez a Volvo Trucks szervezetén belül – e feladatok mellett az ART fontos küldetése a Volvo biztonsági filozófiájának nemzetközi terjesztése. Ennek legegyszerűbb megnyilvánulása a különböző fórumokon tartott közlekedésbiztonsági előadások, ám felöleli a nemzetközi kutatóintézetekkel, helyi infrastruktúra-tervezőkkel és döntéshozókkal folytatott együttműködések kezdeményezését is, e szervekkel közösen kíván a Volvo hatékonyabb és biztonságosabb szállítási rendszereket kialakítani.

 

A fülkében a műszerek és kezelőszervek logikus elrendezése, elhelyezése, valamint a műszerfal letisztult, rendezett kialakítása nem tereli el a vezető figyelmét, aki így az útra koncentrálhat. A lekerekített élek minimalizálják a sérülésveszélyt baleset esetén.

Ehhez alapfeltétel az emberi viselkedés átfogó és részletes ismerete, hiszen egy hatékony rendszer kulcsa az, hogy azt a vezetők, valamint a technológia képességei és korlátai figyelembevételével tervezzék. Az ilyen rendszereknek támogatniuk és kiegészíteniük kell a vezetőt. E területen a Volvo Trucks külön csapatot foglalkoztat, a Vezetői Környezet és Emberi Tényezők részleg többek között a teherautó és a vezető közötti interfészeket fejleszti.

„Alapvetően arról szól a munkánk, hogy a vezető szemszögéből meghatározzuk, hogy egy adott funkció miként, mikor és hol jelenítse meg az információkat, figyelmeztetéseket vagy beavatkozásokat. A járművezetőnek mindig fenn kell tudnia tartani a figyelmét, nem szabad vizuálisan vagy tudatosan elvonni a figyelmét a műszerfalon megjelenő információkkal. Ideális esetben ezek a megoldások olyan jók, hogy azok a világ minden pontján működőképesek. Az iPhone egy jó példa erre a »befogadó tervezésre« – ez egy olyan jelenség, amely szerintem a jövőben egyre fontosabbá válik majd” – mondja Frida Ramde csoportvezető.

Amikor Frida Ramde és kollégái különböző HMI (ember-gép interakció) megoldásokat tesztelnek a szimulációs laborban, akkor a szemmozgást követő szemüveget használnak. E szemüvegek használatával mérhetik, hányszor kell lepillantania egy vezetőnek ahhoz, hogy egy adott feladatot elvégezzen, így megállapíthatják, hogy a kipróbált megoldás hatékony-e.

Ő és csapata jól építkeznek az ART által felhalmozott tudásra. Hiszen így meghatározhatják, hogy milyen baleseti mintákat szükséges megakadályozni, és ez alapján olyan ember-gép interfészeket fejleszthetnek és tesztelhetnek, amelyek segítenek a vezetőnek elkerülni a balesetet. Munkájuk fontos információk nyújt az ART és a Terméktervezés számára, mindkét részleg felhasználja a csapat javaslatait az új HMI technológiák kapcsán, valamint kutatási eredményeiket a figyelmetlenség és az úgynevezett „átmenetek” – a jármű irányításának az emberi vezető és a teherautó közötti átadásának/átvételének nehéz pillanatai – témájában.

„Az aktív biztonsági és automatizált rendszerek széles körű elterjedésével egyre fontosabbá válik az átmenetek és az automatizáláshoz kötődő egyéb emberi kihívások kapcsán felhalmozott tudás. Ez egy izgalmas terület, ahol jelenleg gyorsan fejlesztik az új technológiákat. Egyúttal azonban alaposan tesztelni kell a piaci bevezetés előtt egy jármű HMI megoldásának megfelelőségét, valamint azt, hogy mennyire segíti a vezetőt” – mondja.

Peter Wells, a Volvo Balesetkutató Csapat vezetője (jobbra) és kollégája, Ulf Torgilsman, aki a Volvo Trucks töréstesztjeiért felel.

Frida Ramde véleményét megerősíti Peter Wells, aki szerint pozitív fejleményekre számíthatunk a közlekedésbiztonság terén az egyre több aktív biztonsági rendszer megjelenésével. Egyúttal szeretné kihangsúlyozni, hogy az aktív rendszerek csupán kiegészítői a passzív rendszereknek, nem helyettesítik azokat.

„Az ART sajnálatos módon rámutatott, hogy túlságosan nagy mértékben hagyatkozunk az aktív biztonsági rendszerekre, sok járművezető nem csatolja be a biztonsági övét. Annak ellenére, hogy a biztonsági öv mind a mai napig a legtöbb életet megmentő biztonsági rendszerek közé tartozik világszerte! Egy nap elérkezünk a közlekedési balesetek nélküli korba, ám arra még várni kell. Addig a napig ugyanolyan fontos feladatunk megértetni a világgal a közlekedés veszélyeit, mint a biztonságot szolgáló műszaki megoldások fejlesztése” – mondja. 

Szöveg: Linda Thomsen Högfeldt – Fotó: Robin Aron Olsson, Volvo Trucks

Forrás: Volvo Trucks – Globetrotter magazin

 

(Ezt a cikket 35 alkalommal tekintették meg.)

Hozzászólások

Ezeket olvastad már?