volvo-trucks-norvegia-01-488x325

Az időjárás Lofotenben gyorsan változhat, ezzel mind a teherautót, mind a vezetőt a legnagyobb próbatétel elé állítja.

A norvégiai Lofoten-szigetcsoport az északi sarkkörtől északra fekszik. Fantasztikus tud lenni az időjárás nyáron az éjféli napsütés országában, ám a telek extrémek is lehetnek fagyos sötét éjszakákkal és hurrikánjellegű szelekkel.

Lofotenben sok út szűk és kanyargós, így bonyolult feladat itt egy nehéz teherautóval manőverezni.
Svolværben, a világ egyik legészakibb városában vagyunk, hogy találkozzunk Ken-Marek Vatnfjord teherautó-vezetővel. Általában távolsági fuvarfeladatokat végez, ám ma egy 120 kilométeres útra visz minket Reine faluba, a Lofoten-szigetcsoport végébe, ahonnan halat szállítunk majd. Rengetegszer vezetett már ezeken az utakon, még extrém időjárási körülmények között és a sarkköri éjszakák idején is. Bár nem egy aggódós típus, mindig a biztonság jár az eszében, ha rossz az idő.

A teherautó

Típus: 2015-ös modellévű Volvo FH 540 6×2 vontató Krone félpótkocsival.

Termékjellemzők: I-Shift Dual Clutch és Volvo Dinamikus Kormányzás.

Motor: 13 literes, hathengeres dízelmotor, 540 LE és 2600 Nm.

Szállítási feladatok: A teherautó halkészítményeket és élelmiszereket szállít Lofotenben és Norvégia többi részén, évente akár 150 000 kilométert tesz meg.

„Nem tudom garantálni, hogy épségben hazajövök. Bármikor történhet valami, ahogy a legrosszabb utakon korábban már történt is. Elővigyázatossági lépéseket teszünk, különösen olyankor, amikor tudjuk, hogy az időjárás rossz lesz, ám egyszerűen nem állhatunk meg. Az a feladatunk, hogy halat és más létszükségletet jelentő ellátmányokat szállítsunk az északi közösségeknek akkor, amikor mindenki más otthon marad” – mondja Ken-Marek.

Ken-Marek elhagyja Svolvær városát, és nyugatra indul az E10 gyorsforgalmi úton. Az első alagút olyan keskeny és annyira alacsony a szélein, hogy az út közepén kell haladnia. Lelassít a henningsværi – az egyik legismertebb halászfalú Lofotenben – kijáratot elhagyva. Nagyon is tudatában van annak, hogy nem régen egy halálos baleset történt itt, amikor egy dán teherautó talán túl gyorsan érkezett a kanyarba és egyenesen átszakította a korlátot, s ment tovább lefelé, a tenger felé. A dán sofőr halálának napján tükörsima jég volt a baleset helyszínén, és a teherautó a biztonsági korlátból száz méternyit vitt magával.

„A pótkocsi levált és beleütközött a vezetőfülkébe, majd le a vízbe. Azóta kiszélesítették az utat és megerősítették a biztonsági korlátot, ám soha nem lehetsz elég óvatos. Ez egy veszélyes útvonal.”

Ken-Marek Vatnfjord tisztában van azzal, hogy munkája nem veszélytelen. „Ám elővigyázatossági lépéseket teszünk, különösen olyankor, amikor tudjuk, hogy az időjárás rossz lesz.”
Ken-Marek Vatnfjord tisztában van azzal, hogy munkája nem veszélytelen. „Ám elővigyázatossági lépéseket teszünk, különösen olyankor, amikor tudjuk, hogy az időjárás rossz lesz.”

Sarpsborg városában nőtt fel Ken-Marek, Norvégia déli részén, ám északra költözött, amikor svolvaeri nagymamája megbetegedett. A helyi szállodában jelentkezett egy állásra, majd nem sokkal ezután megtalálta a szerelmet Anne Helen, a szálloda vezetője személyében. Bár a pár egy évre délre költözött, Ken-Marek boldogan visszament északra, amikor távolsági fuvarozást végző teherautó-vezetői állást ajánlottak neki.

Ez 2007-ben történt. Ma Ken-Marek, Anne Helen és fiuk, Kasper együtt élnek Svolvær központjában nem messze a város kikötőjétől, ahol a Thors Varetransport, a vállalat, amelynek Ken-Marek dolgozik, székhelye található.

„Nem tudnám elképzelni sem, hogy bármi mást csináljak. Biztos vagyok benne, hogy sokan a pénz miatt végzik, ám számomra életforma, hogy távolsági fuvarozást végző teherautó-vezető vagyok. Ez része a DNS-emnek.”

Megérkezünk Reine halászfaluba, a lofoteni vidék egyik leggyönyörűbb helyére. Csupán 330 ember él itt, legtöbbjük a halászhajókon vagy a halüzemben dolgozik. Már számtalan alkalommal rakodott fel itt halat Ken-Marek.

„Érdemes megfordulni a nagy teherautóval itt, ha árukat rakodik az ember, ám az úton lesz később néhány akadály, amelyeket nehéz legyőzni a legrosszabb napokon. Az út csak egy autó széles és nincsen biztonsági korlát az út sok kanyarja miatt. A víz szintje egészen az aszfalt magasságáig felér. Ha csak a legkisebb hibát is véted, beesel a vízbe.”

„Számomra életforma, hogy távolsági fuvarozást végző teherautó-vezető vagyok. Ez része a DNS-emnek.”
„Számomra életforma, hogy távolsági fuvarozást végző teherautó-vezető vagyok. Ez része a DNS-emnek.”

Ken-Marek elmeséli, hogy boldog, hogy a cége a Volvo márkával való szoros együttműködésre koncentrál, és azt, hogy nagyon sokat jelent számára a teherautója.

„Ugyanazon a napon helyezték forgalomba, mint amikor megszületett a fiam. Ezért az a nap dupla örömünnepet jelentett.”

Ám ezen a napon Ken-Marek nem a saját kormánykereke mögött ül. Ma a cég egyik legújabb teherautóját teszteli, egy Volvo FH 540 járművet az új I-Shift Dual Clutch technikával. Azt mondja, nagyon furcsa számára, hogy nem hallja, amikor a teherautó fokozatot vált.

„Még a saját autómnak sincs ilyen jó sebességváltója. Ugyanakkor a teherautó rendkívül erősnek tűnik, ami nagyon fontos számunkra, ha beállít a rossz idő. Nem kérdéses, hogy az új technika a mindennapi életünket jobbá teszi. Nagyobb biztonságban, egész évben szállíthatjuk a ránk bízott árukat.”

Éppen átkelünk a Gimsøystraumen hídon. Ez Lofoten egyik legszelesebb helye. Ma csak könnyű szellő fúj, ám Ken-Marek kelt már át teherautójával olyankor is a hídon, amikor több mint 30 méter/másodperc sebességű szél fújt és a hidat lezárták.

 „A teherautón olyan nehéz rakományt szállítottam, hogy úgy gondoltam, hogy rendben lesz. Hirtelen felcsaptak az ablaktörlőlapátok a szélvédőre, a napellenző eltört és a szél megragadta az egész szerelvényt. A szél ellen kellett kormányoznom, hogy a hídon tartsam a teherautót. Nem féltem, de azt bevallom, hogy egy kicsit azért aggódtam. Szerencsére rendben átértem.  Soha többet nem csinálok ilyet” – mondja.

A Gimsøystraumen híd Lofoten egyik legszelesebb helye, és Ken-Mareknek egyszer át kellett kelnie olyankor, amikor több mint 30 méter/másodperc sebességű szél fújt.

Még mindig odébb van Svolvær, ám már elkezd sötétedni. A napok igen rövidek az évnek ebben az időszakában. December 7. és január 5. között egyáltalán nem is lehet látni a napot. Ez a sarkköri éjszaka ideje.

„Az évnek ebben a szakában soha nem engedheted el magad. Az utak általában szűkebbek, a hókupacok nagyobbak és egész nap sötét van. Élvezem a vezetéssel töltött időt, ám ilyenkor nem lankadhat a figyelmem. Láttam már teherautókat az útpadkának ütközni és felborulni.”

A vállalat, amelynek Ken-Marek dolgozik, pontosan tudja, hogy mit kell tenni, ha igazán rosszra fordulnak a dolgok.

„Nagyra értékelem a főnököm hozzáállását. A legfontosabb, hogy biztonságban megérkezzünk, nem az, hogy mennyi időbe kerül ez. Így nem is volt még soha súlyos balesetünk. Úgy vélem, ez ennek az egyértelmű hozzáállásnak és különösen a jó teherautóknak köszönhető.”

Visszaértünk Svolværbe. A hosszú munkanap véget ért. Minden rendben ment ezúttal. Már csak le kell rakodni a teherautóról, majd leparkolni azt, s Ken-Marek még rövid megbeszélést folytat néhány még munkában lévő kollégájával.

„Mindig jó újra látni a svolværi terminált egy hosszú út után. Ilyenkor tudom, hogy nemsokára újra láthatom Kaspert. Ő mindig vár rám otthon.”

Tekintse meg a videót Ken-Marek Vatnfjord teherautó-vezetőről:

Forrás: Volvo Trucks – Globetrotter magazin

(Ezt a cikket 104 alkalommal tekintették meg.)