Közlekedésbiztonsági szempontok, veszélyek túlterhelt járművek esetében

Fotó: Karsai Attila - hungarokamion.hu
A józan paraszti ésszel és a közlekedésbiztonság alapvető téziseivel is szembe megy az a közúti teherfuvarozó, aki túlterhelt járművel vesz részt a közlekedésben – ennek ellenére a fuvarozás egyik leggyakrabban tetten ért szabálytalansága a jármű túlterhelése. Az okok összetettek, ám a hatóságok nem méltányolhatják a szabálysértés elkövetőinek indítékait. De mégis, konkrétan milyen kockázatot vállal a sofőr és mekkora veszélyt jelent a többi közlekedőre a túlterhelt járműve?
Tipikus árufuvarozói szabálytalanság a megengedett össztömeg túllépése, az engedély nélküli úthasználat, a megengedettnél nagyobb tengelyterhelés, a gépkocsivezetők pihenőidejének be nem tartása, illetve a pihenést igazoló eszközök, adatrögzítő berendezések kikapcsolása, manipulálása, valamint a fuvarlevelek és az egyéb dokumentációk hiányos vezetése. A képet azonban erősen árnyalja, hogy sok esetben nehéz eldönteni, hogy mekkora a vétségben viselt felelőssége a sofőrnek, a fuvarvállalkozásnak, illetve a gépkocsit üzemeltető cégnek. A gépkocsivezetők nem ritkán arra hivatkoznak, hogy munkaszerződésük szerint ők nem végezhetnek rakodást, így nem tisztük a tengelymérlegelés sem, persze ez sem igazolhatja a megengedett össztömeg túllépését, a nagy tengelyterhelést.
A túlterhelt járművek veszélyei
Túlterhelt járművek esetében sérülnek az alapvető közlekedésbiztonsági szempontok. Rosszabb lesz a stabilitás és a kormányozhatóság, egyúttal vontatmány esetében a pótkocsi veszélyesen belenghet menet közben. Gyakori jelenség, hogy vészhelyzetben a jármű vezetője ösztönösen és nem a terhelésnek megfelelően reagál, elvesztheti uralmát a jármű felett, amivel megnő a borulás veszélye. De a túlterhelés miatt a jármű lassabban reagál az irányváltásra is. Mindez helytelen rakomány-elhelyezéssel kombinálva romló kormányozhatósághoz vezet. Ha a jármű súlypontja megváltozik, akkor csökken a stabilitása, így nem a megszokott módon viselkedik ívmeneti szituációkban, fékezések, vészfékezések esetén. Ezek összessége jelentősen növeli a balesetveszély kialakulásának kockázatát. Ráadásul a baleset miatti útzár, helyszínelés, elterelés következtében megnövekedett utazási idő a közlekedés többi szereplőjét is kedvezőtlen élethelyzetbe kényszeríti, az elveszett időt be akarják hozni, ami az idegeskedés és növekvő stressz okán újabb balesetveszélyt generál.
Megnövekedett fékúttal nő a ráfutásos baleset kockázata
Közbiztonsági szempontból veszélyt jelent a megnövekedett fékút. Ilyenkor a járművezetőnek nagyobb távolság szükséges a jármű megállítására. A statisztika teljesen egyértelmű: a túlsúlyos tehergépjárművek átlagos baleseti rátája 18 százalékkal magasabb a nem túlterheltekéhez viszonyítva. A túlsúlyos járművek forgalomból való kivételével akár növekvő forgalomnagyság mellett is további közlekedésbiztonsági javulás érhető el, vagyis várhatóan csökken a súlyos és halálos balesetek száma.
Gyorsabban kopnak a gumiabroncsok
A lakossági panaszok is jellemzően a túlterhelt járművek miatt születnek, mert a túlterhelt teherautók a környezeti ártalmak, mint a polgárokat érő zajterhelés mellett tönkreteszik az utakat, az utak melletti házakat. De a túlterhelés magát a szabálytalankodót is hátrányosan érinti: ilyen esetben a túlzott felmelegedése miatt megnövekszik a gumiabroncs szétrobbanásának veszélye, illetve azok gyorsabban kopnak. Ezzel együtt a futómű, a fék és a kormányberendezés elemei is gyorsabban amortizálódnak, tehát egyértelmű: a túlterhelés a járművek károsodását okozhatja. A felfüggesztés a tervezettnél nagyobb terhelésnek van kitéve, a lengéscsillapító hatás már nem optimális, ezért nő a főútvonalak közelében élők zaj- és vibráció okozta terhelése, ami miatt az állampolgárok joggal tiltakoznak.
A túlterhelés elősegíti a kátyúsodást, nyomvályúsodást
Növekvő baleseti kockázatot okoz az út szempontjából is a túlterhelés, tudniillik a burkolati károk jelentős hányadát a megengedettnél nagyobb tengelyterhelésű járművek okozzák, felgyorsítják az útburkolat amortizációját. Az útburkolati károk jelentős hányadát a nehéz és túlsúlyos tehergépjárművek okozzák, közvetlenül is veszélyeztetve a közlekedők biztonságát. Ráadásul a túlsúly miatt nyomvályúk, repedések, felületi hibák keletkeznek az utakon, az okozott károk helyreállítása pedig jelentős, évente több tízmilliárdos ráfordítást igényelnek.
A közlekedési morál változtatása
Jóllehet, jelentősen változott a hazai úthálózat minősége, korszerűbbek lettek a tehergépkocsik, jobb adottságok mentén dolgoznak a gépkocsivezetők, mégis óvatosan kell fogalmazni a magyarországi közlekedési morál fejlődéséről. A tehergépjárművek okozta balesetek számának utóbbi években történt viszonylagos csökkenése nem magyarázható csak a megváltozott, jellemzősen szigorúbb és kifinomultabb jogszabályi környezettel, vagy a hatékonyabb ellenőrzéssel, mert a gazdasági válság nyomán csökkent a fuvarszám is. Paradox módon épp a válságból való kilábalás egyik jele, hogy az utóbbi két évben már nőtt a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma. Ennek ellenére a trendek egyértelműen fejlődést mutatnak, a hazai utakon futó nehéz szállító járművek műszaki állapota kedvezően alakult. A közlekedési hatóság a jövőben is országos ellenőrző akciók szervezésével, a túlterhelt áruszállítók forgalomból való kiszűrésével kívánja elősegíteni a közlekedésbiztonság javulását.
Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság Kommunikációs Osztály
Kiemelt illusztrációs kép: Karsai Attila – hungarokamion.hu
(Ezt a cikket 162 alkalommal tekintették meg.)