Becsey: kettős helyzet alakult ki a közlekedésfejlesztésben

Az a kettős helyzet alakult ki a közlekedésfejlesztésben, hogy míg a közép-európai országokban a közúti közlekedés fejlesztését tartják szükségesnek, addig az unió arról próbálja meggyőzni a felzárkózó országokat, hogy a kötött pályás – mint például a vasúti – közlekedésüket fejlesszék.

A Karcag keleti része és a 4-es számú főút között 2,4 milliárd forintból megépült 450 méter hosszú közúti aluljáró a forgalom megindulása előtt, 2013. december 19-én.
Illusztráció – MTI Fotó: Bugány János

Erről Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár beszélt kedden Balatonföldváron, a Közlekedésfejlesztés Magyarországon című három napos szakmai konferencia nyitóelőadásában.

Szólt arról is, hogy a magyar közlekedésfejlesztésre fordítható uniós támogatások korábbi összegét sikerül nagyjából megőrizni az új fejlesztési ciklusban is. 2007-2013 között mintegy 2000 milliárd forintot fordíthatott az ország különböző közlekedésfejlesztő projektekre. Az új ciklusban 1200-1300 milliárd forintra lehet számítani az operatív programban, és ha sikerül jó pályázatokat készíteni a nemzetközi korridorok magyarországi szakaszának fejlesztéseire, meg lehet toldani ezt a keretet további 300-400 milliárd forinttal. Ehhez jön még az az összeg, amit a megyék fordítanak közúti fejlesztésekre a saját operatív programjaik forrásaiból.

A következő években az uniós pénzeket alapvetően vasútfejlesztésekre, illetve kötött pályás közlekedésre, valamint a nagy európai korridorok (ezek a Duna, mint nagy áruszállítási folyosó, valamint a szlovén-horvát határtól az ukrán határig, és a Hegyeshalomtól Lökösházáig tartó útvonal) fejlesztéseire lehet fordítani.

A helyettes államtitkár kifejtette, Magyarországon a közúti szállítás feltételei jobban fejlődnek, mint a vasútié. A vasút esetében a már megszerzett piac megtartása a cél, a közutak esetében pedig a fejlesztés, ha kell saját erőből is. Ezért indította el a kormány az országhatárokat és a megyei jogú városokat elérő gyorsforgalmi útfejlesztő programját, amire a következő években 750 milliárd forint nemzeti forrást lehet fordítani.

A közlekedés számára nyújtott állami támogatásokról szólva elmondta, a vasúti szektornak az adósságátvallással együtt összességében évente 300 milliárd feletti állami juttatásokra van szüksége különböző formákban, a buszközlekedés 30-40 milliárd forintos nagyságrendű támogatásban részesül.

Az elhangzottak szerint uniós elvárás a közszolgáltatások liberalizációja is. Jó másfél év múlva lejárnak a helyközi autóbusz közlekedés közszolgáltatási szerződései, akkor megkezdődik Magyarországon is ennek a területnek a liberalizációja, vagyis a Volán-társaságok versenytársakat kaphatnak. Az állam addig is megpróbálja egyre versenyképesebbé tenni ezeket a társaságokat. A vasút esetében nemzetközi szinten és az árufuvarozásban már megtörtént a liberalizáció, az országon belüli személyszállítás terén erre a 2020-as évek elején lehet számítani – mondta Becsey Zsolt.

Forrás: MTI  (btt \ gfp)
.

(Ezt a cikket 153 alkalommal tekintették meg.)

Hozzászólások

Ezeket olvastad már?

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..