Az év: 1959 – Barbi, pacemaker és a törésteszt

1959 az az év, amikor a Volvo a világon elsőként töréstesztnek vetette alá járműveit, egy 1 tonna tömegű ingát a fülkének lendítve.

A teszt akkor sikeres, ha a fülke fizikai sérülései nem veszélyeztetik a járművezető vagy más utasok túlélési terét.

Barbi, pacemaker és egy kényszerleszállás
Az űrverseny 1959-ben teljes erővel folyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, amikor a szovjetek pontokat szereztek azzal, hogy a világ első nemzeteként hajtottak végre kényszerleszállást a holdon egy űrhajóval (Luna 2). 

Eközben a búvárlegenda, Jacques-Yves Cousteau Jean Mollard mérnökkel együtt új módszert talált az óceánok felfedezésére. Az SP-350 Denisa, vagyis a „merülő csészealj” formájában létrehoztak egy olyan merülő egységet, amely egyesíti a tengeralattjárók mélytengeri képességeit a búvár mozgási szabadságával. Az egység 400 méter mélyre képes lemerülni, és erős fényszóróinak, valamint fogókarjának köszönhetően az utasok közelről is megismerkedhetnek a tengeralatti világgal.

Ugyanebben az évben nyújtotta be Swede Yngve Eriksson szabadalmát egy szódium monofluorfoszfátot és mészport tartalmazó fogkrém szabadalmát, egy olyan kombinációét, amely hatásosnak bizonyult a fogszuvasodással szemben. A szabadalmat számos országban elismerték, és megszületett napjaink fluoridos fogkrémje.

1959-ben mutatkozott be egy amerikai játékbaba, amely kislányok millióinak hálószobájába költözött be világszerte. A baba a Barbie nevet kapta, alkotója, Ruth Handler Barbara nevű lánya után. Ugyanebben az évben találták fel a pacemakert, és egy olyan innováció is napvilágra került, amelyet gyakran láthatunk vörös szőnyegként vagy sporteseményeken a világ minden táján – az elasztán fonál.

Néhány az 1959-ban bemutatkozott innovációk közül.

A törésteszt
1959 az az év, amikor a Volvo a világon elsőként töréstesztnek vetette alá járműveit, egy 1 tonna tömegű ingát a fülkének lendítve. Ezt a tesztet ma is alkalmazzák, noha az évtizedek alatt sokat fejlődött, továbbra is azon három alapvető teszt közé tartozik, amelyeket már 50 éve végzünk. Először 15 tonnás tömeggel terheljük a fülke tetejét. Ezután egy henger alakú inga csapódik a fülke bal első támasztóoszlopának. Végül pedig a fülke hátfalának ütközik az inga. Az ingát három méteres magasságból engedik el. A három fokozat egy olyan balesetnek felel meg, amelyben a járművezető először lehajt az útról, a jármű felborul, majd egy fának vagy más kemény akadálynak ütközik. A fülke hátulját érő erőhatás annak felel meg, mint amikor a teherautó pótkocsija előrebicsaklik, és hátulról a fülkének csapódik.

A teszt akkor sikeres, ha a fülke fizikai sérülései nem veszélyeztetik a járművezető vagy más utasok túlélési terét. A fülkének továbbá meg kell tartania eredeti felépítését, nagyobb lyukak vagy éles sarkok keletkezése nélkül. Az ajtóknak csukva kell maradniuk, ugyanakkor szerszámok és egyéb berendezések nélkül kinyithatónak kell lenniük.

A teszt 1960-ban előírássá vált Svédországban, és egészen 2009 áprilisáig érvényben is maradt, amikor az ECR 29 EU-s törvény lépett a helyébe. Ez a törvény nem követeli meg a fülke olyan jelentős erőhatásnak kitételét, mint korábban. A Volvo Trucks azonban továbbra is ragaszkodik töréstesztjeihez.

Forrás: Globetrotter – A Volvo Hungária online szállítási magazinja
.

(Ezt a cikket 174 alkalommal tekintették meg.)

Hozzászólások

Ezeket olvastad már?

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..