Ellenőrzések Hírek Rendőrségi hírek Tudnivalók

A közlekedési szabályszegések következményei

A figyelmeztetésről, a helyszíni bírságról, a szabálysértési, ill. büntető feljelentésről, valamint a közigazgatási eljárásokról röviden.

Rendőr állít meg egy teherautót az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a töreki pihenőhelynél, ahol a rendőrség és társszervei teljes kitereléses közlekedésrendészeti ellenőrzést tartanak. MTI Fotó: Varga György
MTI Fotó: Varga György

Sok közlekedő nincs tisztában azzal, hogy a különböző közlekedési szabályszegések elkövetése milyen szankciókat vonhat maga után. 

Közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza. Az egyes közlekedési szabályok megszegése szankciót von maga után, mely az elkövetett cselekmény tárgyi súlyától, veszélyességétől, ill. eredményétől függően a büntető, közigazgatási, vagy a szabálysértési jog hatálya alá tartozik.
.
Az előzőeken túl létezik egy olyan speciális jogintézmény is, amely nem konkrét szankciókkal (pénzbírság stb.), hanem egészen más módon, a járművezetők magatartásának befolyásolása útján törekszik közúti közlekedésünket biztonságosabbá tenni. Ez az intézmény a hazánkban 2001. óta működő közúti közlekedési előéleti pontrendszer.
.
Közúti közlekedési szabályszegés észlelése esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az intézkedés során a rendőr az alábbiakat foganatosíthatja:
  • az elkövetőt figyelmeztetésben részesítheti,
  • vele szemben helyszíni bírságot szabhat ki,
  • szabálysértési, vagy büntető feljelentéssel élhet,
  • közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárást kezdeményezhet.
.
.
A figyelmeztetés
.
Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és ettől az intézkedéstől kellő visszatartás várható el.
A figyelmeztetés lényege, hogy alkalmazásával a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság rosszallását fejezi ki, és felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetőjétől. Más szankcióra (pénzbírság, vezetői engedély visszavonás, előéleti pont adása stb.) ebben az esetben nem kerül sor.
Figyelmeztetést nem lehet kérni, annak alkalmazhatóságáról a hatóság dönt, valamennyi körülményt – különösen a cselekmény jellegét és az elkövetési magatartást – mérlegelve.
.
.
Helyszíni bírság
.
Helyszíni bírságot kizárólag szabálysértés elkövetése esetén lehet kiszabni, helyszíni intézkedés során, és kizárólag akkor, ha az elkövető a felelősségét elismeri.
A helyszíni bírság összege jelenleg ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet. Fél éven belüli ismételt elkövetés esetén az összeg hetvenezer forintig emelkedhet.
.
A hatályos szabályozás alapján ma már nem feltétlenül az intézkedést foganatosító személy (rendőr, közúti ellenőr, közterület felügyelő stb.) határozza meg a helyszíni bírság összegét, hiszen számos nevesített szabálysértés elkövetéséhez fix bírságösszegek társulnak. Ilyen például, ha valaki jogellenesen áll be mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóba, vagy a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt öt méteren belül áll meg. Ha az elkövető nem ismeri el a felelősséget, akkor automatikusan szabálysértési feljelentés megtételére kerül sor.
.
.
Szabálysértési, illetve büntetőjogi feljelentés
.
Közúti szabályszegés elkövetése esetén – amennyiben figyelmeztetésre és helyszíni bírság kiszabására nincs mód, továbbá a cselekmény nem tartozik a közigazgatási bírságolás hatálya alá – az intézkedésre jogosult személy feljelentést tesz.
.
Amennyiben közlekedési szabálysértés történik, a feljelentést követően szabálysértési eljárás veszi kezdetét, melyben I. fokon általában a rendőrség, jogorvoslati kérelem után pedig II. fokon a bíróság jár el. Az ügy az eljáró hatóság határozatával zárul. Szabálysértési ügyekben leggyakrabban alkalmazott szankció a pénzbírság (összege akár a 300 000.-Ft-ot is elérheti), egyes esetekben járművezetéstől való eltiltásra is sor kerül, legfeljebb egy év időtartamra.  
A közlekedési szabálysértések jelentős részének elkövetésekor a járművezető előéleti pontokat (1-8 pontot) kap, amennyiben őt az eljáró hatóság a járművezetéstől nem tiltotta el.
.
Bizonyos szabályszegések – a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő, gyakran súlyos, vagy éppen halálos kimenetelű jogsértések – a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülnek (pl. közúti baleset gondatlan okozása, amennyiben a baleset súlyos testi sértéssel, maradandó fogyatékossággal, vagy halálos sérüléssel jár, valamint közúti veszélyeztetés, cserbenhagyás, ittas járművezetés, járművezetés tiltott átengedése stb.), melyekre szigorúbb szankciók vonatkoznak.
.
Közlekedési bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén büntetőeljárás veszi kezdetét. A nyomozást a rendőrség folytatja le, a vádemelésre és a vád képviseletére az ügyészség jogosult, míg a határozatot – az I. és II. fokú eljárásoknál egyaránt – a bíróság hozza meg.
.
Valamennyi közlekedési bűncselekmény elkövetését a törvény szabadságvesztéssel és járművezetéstől való eltiltással fenyegeti. Amennyiben a bíróság járművezetéstől eltiltást nem alkalmaz, úgy a járművezető előéleti pontokat (9, ill.11 pontot) kap, melyek a vezetői engedély nyilvántartás részét képező pontrendszer nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.
.
.
Közigazgatási eljárás kezdeményezése
.
2008. óta a közigazgatási eljárások általánossá váltak a közlekedési szabályszegések körében. A közigazgatási eljárásoknak két típusát különböztethetjük meg: az objektív, valamint a tényleges felelősségen alapuló eljárásokat.
Az objektív felelősség elve a gépjármű üzemben tartójának, ill. a gépjárművet használatra átvevő személynek a felelősségét állapítja meg meghatározott közlekedési szabálysértések elkövetése esetén. Ez a jogintézmény gyakorlatilag azt hivatott biztosítani, hogy meghatározott – jellemzően a kiemelt súlyosságú, ill. gyakran előforduló – szabálysértések elkövetését minden esetben szankció kövesse, még akkor is, ha a járművezető személyét valamely oknál fogva nem sikerült tisztázni.
.
Leggyakrabban az automata sebességmérők által rögzített, leállítás nélküli gyorshajtások esetében indulnak eljárások az objektív felelősség jegyében.
A tényleges felelősség elve alapján az eljárást a szabályszegés valódi elkövetőjével (s nem az üzemben tartóval) szemben folytatják le, a jármű leállítását követően. Példaként említhető az ittas vezetés bűncselekményi szintet el nem érő változata, valamint a biztonsági öv használatának elmulasztása, hiszen ezek a szabályszegések „személyre szabottak”, elkövetésükért más nem büntethető.
Napjainkban a közigazgatási eljárások két eltérő változatának szabályozása már csaknem teljesen harmonizált, azok hasonló cselekményekre terjednek ki, s a kiszabható bírságok összege is azonos (10 000.-Ft és 300 000.-Ft között változhat).
.
A közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy azok rendkívüli mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt öt évben közútjaink biztonságosabbá váltak.
.
Fő jellemzőjük, hogy alkalmazásuk által jóval több eljárás indulhat meg, s gyakorlatilag minden eljárás felelősségre vonással zárul. Ennek preventív következménye, hogy csökken a balesetek és halálozások száma, több lesz a szabályokat tisztelő járművezető, a kevesebb baleset miatt javul az utak forgalomáteresztő képessége, kevesebb torlódás, illetve „dugó” akadályozza a folyamatos előrehaladást – azaz mindenki jobban jár.
.
A pozitív hatást eredményt mi sem mutatja jobban, minthogy 2008. óta hazánkban a személysérüléses közúti balesetek száma több mint negyedével, míg a balesetben meghalt személyek száma több mint felével csökkent. A közúti közlekedésbiztonság terén ilyen eredményeket hazánkban még soha nem lehetett tapasztalni!
.
Forrás: ORFK-OBB
.

(Ezt a cikket 936 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .