Busz hírek Gazdaság Hírek Rába Volvo

A buszgyártó szövetség feleslegesnek tartja a Rába-Volvo együttműködést, a klaszter csatlakozna

A Magyar Buszgyártók Szövetsége érthetetlennek és feleslegesnek tartja a Volvo és a Rába közötti, kedden aláírt együttműködési megállapodást, míg a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter csatlakozna a gyártáshoz.

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Volvo busz – MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A svéd Volvo Bus Corporation és a Rába Járműipari Holding Nyrt. kedden stratégiai buszpiaci együttműködési megállapodást írt alá Budapesten. A megállapodással lehetővé válik, hogy a legmodernebb buszok hazai gyártása kezdődjön meg a legfejlettebb technológia alkalmazásával, és az importtartalom teljes ellentételezésével.

A Magyar Autóbuszgyártó Klaszter, amely 2010-ben 19 autóbuszgyártó vállalat részvételével alakult a nagy múltú magyarországi autóbuszgyártás újjáélesztéséért, megvizsgálja annak a lehetőségét, hogyan tudnának a tagvállalatok csatlakozni a Volvo és a Rába együttműködésében megvalósuló buszgyártáshoz – nyilatkozta Fórián István, a klaszter elnöke szerdán az MTI-nek.

Elmondta, hogy az aláírt megállapodás részleteit még nem ismerik, de úgy látják, a klaszter tagvállalatainál megvan az a szaktudás, képesség, amelynek révén be tudnának kapcsolódni a két nagyvállalat együttműködésébe.

Fórián István kiemelte: tudomásul veszik a Rába és a Volvo együttműködését, ha az piacbővüléshez vezet az autóbuszgyártásban érintett vállalatok számára.

Az elnök szerint a magyarországi közösségi közlekedésben meglévő 9000 autóbusz megérett a fiatalításra, adataik szerint a Volán-társaságok mintegy 7000 járművének átlagéletkora 12-13 év, és az önkormányzati közlekedési cégeknél lévő autóbuszok is régiek, például a BKV-járműveinek átlagéletkora 20 évre tehető.

Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: érthetetlennek tartják a Rába-Volvo megállapodást, és tiltakoznak az ellen.

Kifejtette: a magyar autóbuszgyártók kapacitásuk kiépítésére az elmúlt években 5 milliárd forint feletti beruházást hajtottak végre, jelenleg is több mint 30 saját márkanevű magyar tervezésű, gyártású autóbusz van, amelynek 75-80 százaléka magyar hozzáadott értéket tartalmaz, jóval többet, mint amennyit a Rába-Volvo együttműködés előirányoz. A magyar gyártású buszok felölelik a szükséges hazai igények teljes palettáját – tette hozzá.

Vincze-Pap Sándor szerint felesleges egy újabb gyártókapacitást kiépíteni a Rábánál több milliárdos befektetéssel, hiszen ez a magyar cégeknél rendelkezésre állna. A patrióta gazdaságpolitika keretében pedig a hazai vállalkozásokat, és nem a multikat kellene támogatni – tette hozzá a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke, aki szerint a kedden aláírt együttműködéssel összességében a Volvo cég jár jól, mert a piacszerzését segíti.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal autóbusz ágazati összefoglalója szerint a BKV-nál futó Ikarus autóbuszok átlagos életkora több mint 20 év, a teljes állományé több mint 16 év.

Magyarországon mintegy 1640 belföldi autóbusz közlekedéssel foglalkozó vállalkozás van, ezek 88 százaléka ötnél kevesebb autóbuszt működtet.

A HITA adatai szerint a hazai autóbuszgyártó cégek gyártási kapacitása eléri az évi 1200 darab autóbuszt. A magyar közösségi közlekedési vállalatoknál jelenleg is számos Ikarus, Kravtex, NABI, RÁBA busz van forgalomban, igen kedvező üzemeltetési tapasztalatokkal. A hazai buszgyártók átlagosan 350-400 hazai beszállítóval állnak kapcsolatban, amelyek a buszokba kerülő 2-2500 darab alkatrészből 1200-1500 darab beszállítását végzik.

A hazai háttéripar a motor kivételével minden fődarabot, illetve alkatrészt képes előállítani, sebességváltók, első és hátsó hidak, műanyag és fém karosszéria elemek, üveg- és lámpatestek, mind készülhetnek magyarországi gyárakban a HITA ágazati összefoglalója szerint.

Forrás: MTI  (gpe \ gtr \ kho)
.

(Ezt a cikket 394 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .