Gazdaság Hírek Szervezetek hírei

Waberer’s: Vállalatkorszerűsítéssel a tőzsdére

Az átalakítás ideje alatt a kiszolgálás zavartalan

Az elmúlt hetekben változások egész sorának lehettek tanúi a cég munkatársai. Szinte teljesen átalakul a Nagykőrösi úti telephely C épülete, bővült a főépület irodatere, és az újonnan kialakított fitneszterem is hamarosan a munkatársak rendelkezésére áll. Mindeközben akadnak olyan változások is, amelyek nem mindenki számára láthatók, ám a vállalat működése és jövője szempontjából rendkívül lényegesek.

 

Sok egyéb mellett ezekről kérdeztük Wáberer György elnök– vezérigazgatót, mindenekelőtt azonban azokkal a telephelyi mendemondákkal szembesítettük, amelyek szerint irodája áthelyezése a vállalat csökkenő teljesítményének és befolyásának következménye.

– Természetesen szívesen válaszolok az esetleges kétkedőknek – derült jót a felvetésen Wáberer György –, ám ahhoz, hogy mindenki megértse a belvárosi irodába költözésem valódi okát, szükséges felidézni az elmúlt néhány év történéseit. Talán sokan tudják, hogy hét éven keresztül az AIG New Europe Fund, egy pénzügyi kockázati tőkebefektető volt társam a cégben, amely ennyi idő után már – érthetően – szerette volna eladni az üzletrészét, ám a válság miatt elhúzódott a tranzakció. Az én koncepcióm pedig az volt, hogy ebben a válsággal terhelt időszakban egy tőkeerős társsal pótoljam a helyét, ezért az AIG üzletrészét eladtuk egy másik pénzügyi befektetőnek, a Mid Europa Partnersnek, amely ezzel egyidejűleg 12 millió eurós tőkeemelést hajtott végre a cégcsoportban. Jómagam további 5 millió eurót fektettem a vállalatba, így összesen 17 millió euróval, mai áron számolva közel 5 milliárd forinttal növekedett a cégünk tőkeereje. Azt gondolom, hogy ez a jelenlegi helyzetben is a lehető legnagyobb stabilitást biztosítja számunkra, és egy esetlegesen következő még nehezebb időszak átvészelésére is alkalmassá tesz a cégcsoportot.

– Az új befektető, a Mid Europa nyilván nem adta ingyen a pénzt, hanem komoly elvárásokat fogalmazott meg.

– Kockázati tőkebefektetőként lényegében ugyanazok az elvárásai, mint a korábbi partnernek, amelynek a pályafutása alatt a céget mind kamion-darabszámban, mind árbevételben megdupláztuk. Ebből következően az is nyilvánvaló, hogy mindeközben ő a befektetett pénzét duplázta meg. Azt mondhatom, hogy erre a fejlődésre a jelenlegi gazdasági környezetben is reális esély van. Számomra egyébként azért is jó társ a Mid Europa, mert amíg az AIG már kifelé ment az üzletből és leginkább az értékesítésre fókuszált, addig a Mid Europa befelé tart, és velem együtt azon gondolkodik, hogy miként lehetne a céget ismét megduplázni. Ez óriási szemléletbeli különbséget jelent. Úgy is fogalmazhatok, hogy egy motivált, építkezni szándékozó társat találtam. Aki most – amikor a bankok forráshiánnyal küszködnek – megfelelő tőkeháttérrel rendelkezik, az hihetetlen nagy előnyben van a többiekkel szemben. A befektetőtársam nem mellesleg azt célozza meg, hogy három–négy év múlva tőzsdére vigyük a cégcsoportot, ami rendkívül nagy munka, ugyanakkor a vállalat számára hatalmas presztízst jelenthet, pláne ha a tervezett duplázás is megvalósul. Ebben az esetben a vezető részvénypapírok közé kerülhetünk. Ennek megvalósításáért már korábban is nagyon sok előkészítő munkát végeztünk informatikai, számítástechnikai területen, és nagy előrelépést jelentett, hogy bevezettünk egy nemzetközi számviteli rendszert. Ám amikor a befektető külső szemlélőként tekintette át a szervezeti struktúrát, felmerült, hogy voltaképpen egymásnak dolgozó cégek különálló gazdálkodó egységekként működnek. Jogos volt tehát a kérdés, miért nem vonjuk össze őket. Az elmúlt 13 évben sok céget vásároltunk meg, amelyeknek ráadásul még megannyi leányvállalata is volt. Közülük sokat összeolvasztottunk, és éppen arra világított rá a befektetőtárs, hogy még mindig vannak egyszerűsítésre alkalmas lépések, amelyeket meg kell tennünk.

– Azaz voltak párhuzamos munkaterületek, munkafolyamatok?

– Pontosan így van, sőt azonos tevékenységeket végeztek különböző cégek, amelyek működése kapcsán rengeteg felesleges adminisztratív költség merül fel. Ezért is kell ezeket a cégeket központosítani, közös ernyő alá vonni egy mai kornak megfelelő struktúrában. Ez a folyamat kezdődött most el.

– A Waberer’s International Zrt. lesz a gyűjtőcég, a központi ernyő?

– Tulajdonképpen a Waberer’s Holdingba olvad be minden érintett cég, de miután ez a név sem itthon, sem külföldön nem értelmezhető, a holding felveszi a Waberer’s International nevet. Természetesen a majdani tőzsdei megjelenésünkkor nevet kell váltanunk, hiszen akkor már nem zrt.-ről, hanem nyrt.-ről beszélünk.

– Pillanatnyilag miként áll az átszervezés, illetve az összevonás?

– Ez nagyon komoly procedúra jogi és számviteli tekintetben egyaránt, de ha minden simán, a tervek szerint megy, akkor 2012. február végére öt cég – a Holding, a Waberer’s International, az Inforáció, az Interszerviz és a DeltaSped – összeolvadása nyomán alakul ki az új struktúra. Az így létrejött cégnek közös vezetése lesz, s a vállalatot a jövőben is én irányítom.

– Úgy gondolom, hogy mindazok, akik idáig eljutottak cikkünk olvasásában, már sejthetik a költözése tényleges okát, amely szöges ellentéte a feltételezéseknek.

– Meggyőződésem, hogy a mai informatikai világban bizonyos szempontból teljesen mindegy, hogy a telephelyen vagy a városban tevékenykedik a vállalat vezetője. Ugyanakkor a banki kapcsolatrendszerünkkel, a nagy partnereinkkel való törődéshez, a lobbitevékenységhez a város üzleti negyede lényegesen jobb feltételeket kínál. Mindennapi, operatív ügyekkel nyilvánvalóan kevesebbet foglalkozom, de úgy gondolom, hogy a cég értéknövelésében sokkal többet tudok elérni, ha ezeket a feladatokat delegálom.

– Ez komoly elismerést is jelent a menedzsment számára…

– Mindenképpen. Az a vezetői réteg, amellyel együtt építkezünk, messzemenően élvezi a bizalmamat. Visszatérve tehát, pont ugyanannyit dolgozom, mint eddig, csak éppen az irány, a struktúra változott, és így az értékteremtés szempontjából lényegesen fontosabb, hatékonyabb a munka. A kormánnyal eddig sikerült elérnem a kereskedelmi gázolaj bevezetését, a napidíjak emelését, most pedig indítunk egy programot, amelynek keretében, uniós források felhasználásával 250 nemzetközi gépkocsivezető képzését vállalta a kormány. A napokban például dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral tárgyaltam ez ügyben. Ez az elképzelés fél év alatt egy mintaprojekt lesz, amely ha jól sikerül, akkor sok munkahely teremtődhet Magyarországon. Itt jegyzem meg, hogy jó gépkocsivezetőre mindig szükség van, a Waberer’s International is 200 pilótával többet foglalkoztat, mint az elmúlt évben.

– Elárulná, miként sikerült elérnie, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb teherautókkal fuvarozók mentesültek a jövedéki adó emelése következtében jelentkező terhek alól?

– Látni kell, hogy ez az iparág a válság ellenére nem fejlődik vissza. Jómagam azért lobbizom, hogy igenis őrizzük meg a versenyképességünket, mert akkor Magyarországon teremtődnek majd új munkahelyek, nem a szomszédos országokban. Ezt a politika el is fogadta, és a kérdésében jelzett döntéssel nyomatékosította.

– Ön szerint mi lehet a magyarázata annak, hogy az ágazat a válság ellenére él és virul?

– Ennek egyetlen magyarázata van: a nemzetközi fuvarozásban a fuvarok nagy része nem magyarországi megbízásokon alapul. Így aztán nemcsak mi, magyarok vagyunk ennek az ágazatnak a nyertesei, hanem a kelet-európai országok fuvarozói is. A Németországban nemzetközi fuvarozással foglalkozó cégek versenyképessége hozzánk képest romlott, hiszen nagyobbak a költségeik, ebből eredően ott leépítés van, itt pedig növekedés. A nemzetközi fuvarozók mostani hazai kilátásai tehát jók, de ahogy mindig mondani szoktam, nem érdemes elbízni magunkat.

Forrás: Waberer’s
.