Völner: Magyarország ragaszkodik a közlekedési törzshálózatok egységes uniós támogatásához

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az európai uniós forrásokból „az egyértelmű módszertan alapján meghatározott és a tagállamokkal leegyeztetett közlekedési törzshálózat egésze” egységes támogatási lehetőségeket kapjon – hangsúlyozta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az uniós tagországok közlekedési minisztereinek csütörtöki luxembourgi találkozóján.

     „A 10 milliárd eurós elkülönített forrásnak az európai jelentőségű vonalak fejlesztési szempontjait és a kohéziós támogatásban részesülő országok fejlődését egyszerre kell elősegítenie” – fogalmazott a magyar delegációt vezető államtitkár az ülés után kiadott NFM-közlemény szerint.

    Völner Pál az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az úgynevezett kohéziós tagállamok (a közép- és kelet-európai tagországok, illetve több déli tagállam) úgy látják, az Európai Bizottság legújabb javaslatai a közlekedési folyosók csoportosításáról „nem harmonizálnak” azzal a kétszintű hálózati rendszerrel, amelynek alapelveiben a miniszterek még magyar elnökség alatt, Gödöllőn megegyeztek.

    Az államtitkár egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben ismertetendő hivatalos javaslatában a brüsszeli bizottság figyelembe veszi ezt a véleményt.

    Az EU a teljes Európára kiterjedő közlekedési hálózat (TEN-T) gyökeres átalakítását tervezi a kiépítés – elsősorban a pénzügyi források korlátozottsága okozta – lassú előrehaladása miatt. Az Európai Bizottság egy korábbi javaslata szerint egy kétrétegű hálózatot hozna létre, amelynek egyik rétege a közösségi szempontból legfontosabb elemeket tartalmazó törzshálózat, a másik pedig a fennmaradó, úgynevezett átfogó hálózat. A Gödöllőn februárban megrendezett informális miniszteri találkozón az akkor soros magyar elnökség elérte, hogy a bizottság ne csupán az átfogó, hanem a törzshálózat elemeit is egyeztesse a tagországokkal, így a javaslat körül konszenzus kezdett kibontakozni. Nyáron azonban a bizottság új kezdeményezést tett, amelynek keretében egy új alap, az úgynevezett európai összekapcsolási eszköz létrehozását jelentette be, és ehhez a korábbi „rétegektől” eltérő listát csatolt.

    Az ezen kijelölt törzshálózati folyosók kiválasztása azonban alapvetően hátrányosan érinti az újabban csatlakozott, kevésbé fejlett országokat. Magyarország esetében például a lista mindössze két folyosót tartalmaz, a Ljubljana–Budapest–Záhony vasúti és a Rajka–Budapest–Lökösháza vonalú, több közlekedési módot magában foglaló projektet – derül ki a közleményből.

    Völner Pál Luxembourgban most kifejtette: „Magyarország nem támogatja a törzshálózati folyosók létrehozását, sem egyes határátmeneti vagy szűk keresztmetszetet jelentő projektek kiemelését és a többi fölé helyezését, vagy bármilyen külön előny biztosítását. Nem érthet egyet azzal sem, hogy a kohéziós alapból az európai összekapcsolási eszköz számára elkülönített pénzeket csak a törzshálózati folyosók kiépítésére használják a teljes törzshálózat helyett.”

    Az államtitkár a csütörtöki ülés után beszámolt arról is, hogy a miniszterek Luxembourgban vitát folytattak a közúti közlekedésben használt digitális menetíró készülékekre (tachográf) vonatkozó jogszabályok módosításáról. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos új javaslatai közé tartozik egyebek mellett az, hogy távolról is ellenőrizni lehessen a tachográfok mozgását, lehetőség szerint hangolják össze a tagállamokban alkalmazott szankciókat, továbbá ellenőrizzék a készülékeket hitelesítő műhelyek megbízhatóságát.

    Völner Pál elmondta, hogy a tagországok alapvetően támogatták a terveket, bár néhány gyakorlati problémát felvetettek például a csalásokkal, a munkáltatói magatartással, valamint a tervezett költségmegtakarításokkal kapcsolatban. Magyarország is támogatásáról biztosította az előterjesztést – tette hozzá.

Forrás: Veres Béla – MTI  (kvb \ gpp)
.

(Ezt a cikket 312 alkalommal tekintették meg.)