Gépjármű kárbejelentéssel, kárrendezéssel kapcsolatos tudnivalók

Az alábbiakban olvasható az Autós Nagykoalíció általános útmutatója a gépjármű kárrendezéssel kapcsolatos eljárásról.

Kárbejelentés

Ha gépjárművet érintő káresemény következik be, az a legfontosabb, hogy a károsult jelentse be a kárt a biztosítónál, különös figyelemmel az alábbi határidőkre:

• casco kár esetében a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított, a szerződési feltételekben meghatározott időn belül,
• kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kár esetén – a kár azonosíthatósága érdekében – haladéktalanul, mely kárbejelentési kötelezettség a károkozóra is kiterjed. A magyarországi szabályozás szerint maximum 5 nap áll nyitva a bejelentésre, kivéve, ha akadályozás (kórházi kezelés, stb) miatt nem tudja megtenni.
• a külföldön történt baleset bejelentése során az öt nap a Magyarországra érkezés dátumától számít.

Kárbejelentési lehetőségek

• Interneten, a biztosító honlapján,
• E-mailben,
• A biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül,
• A biztosító szerződött javító partnereinél,
• Személyesen a biztosító ügyfélkapcsolati pontjain,
• Levélben.

Kárbejelentéshez szükséges adatok

• a biztosítási szerződésszám,
• a biztosított/károsult neve, címe, telefonszáma,
• a károsult és a kárt okozó gépjármű rendszáma,
• a károsult gépjármű – forgalmi engedélyben bejegyzett – adatai,
• a káresemény helye, időpontja, rövid leírása (a kár keletkezésének oka, körülményei, a károsodott vagyontárgyak körének megnevezése – itt még nem szükséges a tételes felsorolás),
• a károsult gépjármű, vagyontárgy szemle helye, a szemle egyeztetéséhez szükséges telefonszám.

Kárbejelentést követően

A kárbejelentés feldolgozását követően a biztosító munkatársai előzetesen telefonon egyeztetik az Ügyféllel a helyszíni szemle időpontját, illetve a szemlét nem igénylő károk esetében a kárrendezéshez szükséges további intézkedéseket. Elérhetőség hiánya esetében az Ügyfél írásban kap tájékoztatást.

A gyorsabb ügyintézés az Ügyfél és a biztosító érdeke is, ezért fontos az együttműködés az alábbiak teljesítésében:

• Az Ügyfél a biztosító internetes felületén is elérhető kárbejelentő lapot – lehetősége szerint – nyomtassa ki, és a hiányzó adatokat töltse ki rajta, majd a szemlére vigye magával. Így a kárbejelentő lapot már csak át kell adnia a kárszakértő részére, és nem kell a szemle helyszínén annak kitöltésével is foglalkoznia;

• Az Ügyfél a kárrendezéshez szükséges, lentebb felsorolt iratok közül minden olyat készítsen elő a kárszakértő számára, amely a szemléig a rendelkezésére áll;

• Amennyiben az Ügyfélnek nincs lehetősége személyesen eljárni a szemle során, úgy a képviseletére jogosult személy részére adjon írásos, két tanú előtt tett, a képviselet körét pontosan meghatározó meghatalmazást arra vonatkozóan, hogy a kárügyében az Ügyfél nevében és képviseletében eljárhasson. Cégszerű meghatalmazás esetében az aláírási címpéldány másolatának csatolása is szükséges;

• Az Ügyfél a szemle elvégzéséig ne kezdje meg sérült vagyontárgyának javítását – kivéve, ha a kárenyhítés miatt válna ez szükségessé –, hiszen a biztosítónak kizárólag az eredeti balesetkori állapot alapján van lehetősége minőségi szolgáltatást nyújtani.

Milyen iratokra van szükség a kár rendezéséhez?

• kárbejelentési lap, teljes gépkocsi lopáskárhoz
• a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető határozat, forgalmi engedély, a rendszámtáblát visszavonó határozat
• az ellopott jármű kulcsai (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is)

Szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatElemi, tűz- és robbanáskár esetén a tűzrendészeti hatóság határozataKötelező gépjármű-felelősségbiztosításra történő kárrendezés, ha az Ügyfél a károkozóA részletesen kitöltött Európai baleseti bejelentő másodpéldánya (ráírva a kötelező biztosítás kötvényszámát, és a baleset felelősségére vonatkozó nyilatkozatot)Rendőrségi jegyzőkönyv (ha történt rendőri intézkedés)Ha az Ügyfél a károsult, és a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása annál a biztosítónál van, ahova a kárt bejelentette Európai baleseti bejelentő és ennek részeként a felek felelősségére vonatkozó nyilatkozata. Fontos a bejelentő teljes és pontos kitöltésére, mert ennek révén általában rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek a kárrendezés megkezdéséhez elengedhetetlenül szükségesek.Kiegészítő nyomtatvány az Európai baleseti bejelentőhözForgalmi engedélyVezetői engedély (azé, aki a gépjárművet vezette a baleset során)Személyi igazolvány, lakcímkártyaTörzskönyvRendőrségi jegyzőkönyv (ha történt rendőri intézkedés)Szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozat

A káresetek, a felmerülő kárigények eltérő jellege miatt előfordulhat, hogy a fent felsoroltaktól eltérő dokumentumok beszerzése is szükségessé válhat, mely esetben a biztosító tájékoztatja az Ügyfelet.
.

Kárfelmérés

Szemlét igénylő károk esetében a kárszakértő a kárbejelentést követően egyeztet az Ügyféllel a szemle pontos helyét és időpontját illetően, valamint az egyeztetésnek megfelelő időpontban elvégzi a szemlét az Ügyfélnek megfelelő időpontban.

Ha az Ügyfél járművét a biztosítóval szerződéses viszonyban álló javítóval állíttatja helyre, a kárfelvételre a javító műhelyben is sor kerülhet. Az Ügyfél szándékától függően, és teljes körű meghatalmazás birtokában a javító a kár rendezését is elvégezheti.

A hatékonyabb kárügyintézés érdekében fontos, hogy az Ügyfél a szemle során – a már rendelkezésére álló – dokumentumokat a kárszakértő részére adja át, illetve az egyéb, esetlegesen felmerült igényeket jelezze a számára.

Kárrendezési eljárások

Abban az esetben, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási feltételek, illetve a jogszabályok alapján fennáll, akkor az Ügyfél az alábbi kárrendezési módok közül választhat:

• Egyezséges kárrendezés: ha az Ügyfél számla nélkül kívánja kárigényét érvényesíteni, az anyag- és alkatrész árak, valamint munkadíjak vonatkozásában a biztosító az általa megállapított javítási költséget ajánlja fel egyezségre.

• Számlás kárrendezés*: a kárt a károsult nevére kiállított – a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített helyreállítási módnak megfelelő – javítási számla alapján rendezi a biztosító.

Javítónál történő helyreállítás esetén javítás közbeni és utáni alkatrész beépítés ellenőrzést végezhet a biztosító, melynek során a javítási számlába állított gyári alkatrészek felhasználását ellenőrzi. A gyári alkatrészek eredetének igazolásához a felhasznált alkatrész beszerzésének bizonylatát is csatolni kell. A számlás kárrendezésen belül az Ügyfél hitelleveles kárrendezést is választhat.

* Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény 96.§ (6) szerint a javítási költség Áfa tartalmának a megtérítésére csak olyan számla alapján van mód, amelyen feltüntetik az Áfa összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.

• Hitelleveles kárrendezés: amennyiben a bejelentett kárügy fedezete és jogalapja tisztázott, úgy az Ügyfél kérésére a biztosító hitellevelet állíthat ki a megjelölt szerződött javító partnere felé. Ebben az esetben a biztosítót terhelő javítási költséggel a biztosító és a javító közvetlenül számol el egymással. A jármű helyreállítását követően csak az Ügyfelet terhelő költséget (pl.: önrészesedés, avulás, saját megrendelés, stb.) kell megfizetni a javító részére. Az aktuális javító partnerekről részletesen tájékozódhat a biztosító honlapján.

• Totálkár rendezése: erre akkor kerül sor, amikor a gépjármű javítása meghaladja a gazdaságos javítási határt, illetve a javítás műszakilag nem javasolt vagy a gépjárművet ellopták. Ebben az esetben a gépjármű megállapított káridőponti értékének a maradvány értékkel csökkentett összege alapján történik a kifizetés. A maradvány piaci értékének meghatározása jellemzően roncsbörze segítségével történik, a roncsért kínált legmagasabb vételi ajánlatra figyelemmel. Amennyiben az Ügyfél a károsodott gépjárművet értékesíteni kívánja, úgy a kárügyben küldött tájékoztató levélben foglaltak szerint tudjaa maradványért legmagasabb árat kínáló ajánlattevővel felvenni a kapcsolatot.

Jogalap elbírálása

Casco kár esetén a biztosító a káresemény jogalapját az adott biztosítás feltételei alapján bírálja el, ha a káresemény biztosítási eseménynek minősül, és a biztosítási fedezet rendezett.

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás terhére bejelentett kár esetén a jogalap elbírálásának alapja

• megegyezés esetén az Európai baleseti bejelentő;
• rendőrségi intézkedés esetén a rendőrségi határozat. A biztosító minden esetben bekérheti a balesetben részes felek nyilatkozatát is a kár rendezésének meggyorsítása érdekében. A biztosító azonban a hatályos jogszabályok alapján bírálja el, hogy melyik fél milyen mértékben tartozik felelősséggel a káresemény bekövetkezéséért. A biztosítót a rendőrségi határozat nem köti, a jogalapot mérlegelheti az abban foglaltaktól eltérően is. (A kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. év LXII. törvény 12. § szerint: A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.)

Kárbejelentést követően, utólagosan beküldendő dokumentumok

A kárbejelentést követően a kárrendezéshez még szükséges, illetve bekért dokumentumokat az Ügyfél a biztosító postacímére, vagy elektronikus postafiók címére juttathatja el.

Az Autós Nagykoalíció azt javasolja, hogy a tájékoztatóban foglaltak mellett minden konkrét esetben kérjék jogász és/vagy a biztosító véleményét is.

Forrás: Autós Nagykoalíció
.

(Ezt a cikket 486 alkalommal tekintették meg.)