Új szerkezetű gazdasági növekedés indulhat a válság után

A válság ígéretes és dinamikus felzárkózási trendeket szakított meg az Európai Unióhoz (EU-hoz) 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokban, de egyben lehetőséget nyújt arra, hogy egy egészségesebb szerkezetű gazdasági növekedés induljon el a térségben – mondta Vida Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA-VKI) tudományos főmunkatársa szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

    Az MTA-VKI immár hatodik alkalommal készítette el úgynevezett monitoring jelentését, amely a 2004-ben (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia) és a 2007-ben (Románia, és Bulgária) csatlakozott tíz európai uniós tagállam helyzetét vizsgálja, hasonlítja össze – mondta Vida Krisztina, a kötet egyik szerkesztője. (A 2004-ben szintén csatlakozott Ciprust és Máltát nem vették be a vizsgálatba.)

    A szakértő szerint az újfajta gazdasági növekedés alapját a magasabb hozzáadott értékű termékek exportja, valamint az újraelosztási és adópolitika reformja teremtheti meg.
Ugyanakkor hozzáfűzte: számolni kell azzal, hogy a tíz tagállam felzárkózása várhatóan a válság előttinél kissé lassabb lesz, de elegendő lesz a munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztatottság növelésére, és kedvezhet a fenntarthatóbb szerkezetű államháztartások kialakításának is.

    Úgy vélekedett, hogy a térség növekedése kiegyenlítettebb lesz a válság után, a tíz tagállamban 2 és 5 százalék közötti bruttó hazai termék (GDP) növekedés várható.

    Magyarország kevéssé profitált a csatlakozás utáni és a válság előtti konjunktúrából, nem jellemezte gyors felzárkózás, magas beruházási ráta, és csökkenő munkanélküliség sem, emellett nőtt az államadósság – jegyezte meg. Vida Krisztina hangsúlyozta: a jövőben exporttevékenységre, viszonylag jó termelékenységre és munkaerőköltségre lehet építeni, de növelni kell a foglalkoztatást, az innovációt, és a beruházási tevékenységet is.

    Inotai András, az MTA-VKI igazgatója elmondta: a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül ötben – Szlovéniában, Cipruson, Máltán, Szlovákiában és Észtországban – vezették már be az eurót, ugyanakkor nem várható, hogy félévente vagy évente új tagokkal bővül a jelenleg 17 tagú eurózóna, sőt „talán kevesebben lesznek” – jegyezte meg.

    Vida Krisztina kiemelte: a „tízek” térségének gyenge pontja a foglalkoztatottság, 55-61 százalék – az uniós átlag tavaly 64 százalék volt – között mozog az átlagos foglalkoztatottsági ráta, és a válság miatt kétszámjegyűre, vagy közel kétszámjegyűre ugrott a munkanélküliség.
A válság ugyanakkor pozitívan hatott a folyó fizetési mérleg alakulására, mivel visszaesett az import, a 2010-es export volumene pedig megközelíti a válság előtti szintet. A felvevőpiacok kezdenek magukra találni, míg a belső fogyasztás egyelőre nem lendült fel, így nincs importnyomás – fűzte hozzá.

    Vida Krisztina elmondta: a tíz tagállamban sok közös pont található az államháztartási reformokban. A költségvetések bevételi oldalán bizonyos adók emelésével, újak bevezetésével, az adóbeszedés hatékonyságának erősítésével, valamint néhány ország esetén a privatizáció felgyorsításával javították az egyensúlyt. Utóbbira példaként említette Lengyelországot, Szlovákiát és Bulgáriát.
A kiadási oldalon a leggyakoribb lépések közé tartoznak a közszférában befagyasztott bérek, a nyugdíjrendszerek átalakítása, továbbá egyes szociális juttatások felülvizsgálata.

    Bár a tízeknél nem volt jellemző a gazdaságélénkítő programok beindítása, Észtországot kivéve minden közép-kelet-európai tagállamban a maastrichti limitnél nagyobb hiányok alakultak ki elsősorban a bevételek zuhanása miatt. A tíz országból ugyanakkor csak három – Magyarország, Lettország és Románia – küzdött fizetőképtelenségi gondokkal, és igényelt hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-tól – fejtette ki a szakértő.

    Elmondta: a válság hatására a legtöbb vizsgált államban felfedezhető a szándék az állam újraelosztó szerepének, illetve az államháztartás szerkezetének átalakítására és fenntarthatóbbá tételére. Erre azonban nincs bevált recept, ezért az intézkedések jellemzően részleteiben eltérő, fokozatosan bevezetett intézkedések voltak – ismertette Vida Krisztina.

    Inotai András úgy vélekedett, hogy az államadósság csökkentése helyes irány, de néhány év alatt 80 százalékos GDP-arányos államadósságot csak nagy áron lehet 60 százalékra csökkenteni. Egy drasztikus államadósság-csökkentés Inotai András szerint korlátozza a növekedési kilátásokat.

Forrás: MTI
.

(Ezt a cikket 321 alkalommal tekintették meg.)