Gazdaság Hírek Közlekedéssel kapcsolatos hírek Szervezetek hírei

A közlekedési hálózatokról szóló döntések meghatározzák a régiók fejlődését

A Régiók Bizottsága az európai uniós közlekedéspolitika és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) jövőjét elemző magas szintű fórumot szervezett 2011. március 30-án, Brüsszelben. Völner Pál, a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács közlekedési formációjának soros elnöke paneltagként szólalt fel a rendezvény nyitóülésén. Bevezetőjében kiemelte, hogy a közlekedési hálózatok kiépítésének meghatározó szerepe van az egyes régiók fejlődésének alakításában.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökség februárban, Gödöllőn a TEN-T felülvizsgálattal foglalkozó miniszteri találkozót tartott. Az eseményen a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy bár az erőfeszítéseket a legnagyobb stratégiai fontosságú törzshálózatra kell koncentrálni, az egységes európai közlekedési térség nem lehet teljes az átfogó hálózat hiányzó elemeinek kiépítése és a meglevő rossz állapotú infrastruktúra korszerűsítése nélkül. Völner Pál a miniszteri találkozó megállapításait idézve döntő jelentőségű közös feladatként említette a felzárkóztatás szempontjának megőrzését a közösségi társfinanszírozásban, a TEN-T és kohéziós politikák közötti koordináció javítását.

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) az Európai Unió közös érdekű közlekedési hálózata. A támogatásra jogosult uniós hálózatot, az aktuális prioritásokat és a legfontosabb elvárásokat ún. TEN-T iránymutatások rögzítik. A várhatóan 2011 júniusában megjelenő új TEN-T jogszabály tervezetében a Bizottság egy kétrétegű hálózatot hozna létre a jelenlegi rendszer helyett. Ennek elemei egy szélesebb, ún. átfogó hálózat (comprehensive network) és egy szűkebb, csak a közösségi szempontból legfontosabb elemeket tartalmazó ún. törzshálózat (core network). Az átfogó hálózat lényegében a mai TEN-T hálózatnak felelne meg, az ezen belüli törzshálózatot pedig a Bizottság központilag kívánta meghatározni.

A februári találkozó legfontosabb eredményeként Siim Kallas, a Bizottság közlekedésért felelős alelnöke ígéretet tett arra, hogy a tagállamokkal egyezteti a törzshálózat meghatározásáról szóló bizottsági elképzeléseket. A szakértői, majd felsővezetői találkozók a közeljövőben megkezdődnek. A TEN-T iránymutatások tanácsi vitájának megnyitása már a lengyel elnökség feladata lesz.

A TEN-T hálózat jelentősége a közlekedéspolitikai szempontokon túl finanszírozási szempontból is igen nagy. Kizárólag az e hálózaton tervezett közlekedési projektek kaphatnak támogatást az Európai Unió TEN-T költségvetéséből. A Kohéziós Alap forrásainak közlekedési beruházásokra történő felhasználása során a vasúti és vízi közlekedési alágazatban előnyben részesítik a TEN-T elemeket, közúti fejlesztéshez pedig kizárólag TEN-T elemekre kapható finanszírozás. Az elmúlt tizenöt évben az Európai Unió és a tagállamok összesen mintegy 400 milliárd eurót költöttek a TEN-T hálózat fejlesztésére. E források közel harmada az Uniótól, főként a Kohéziós Alapból és a TEN-T költségvetésből származott.

A magyarországi vasúti és közúti TEN-T elemek összes hossza hozzávetőleg 5000 kilométer. Az Európai Bizottság az uniós hálózaton belül 30 kiemelt projektet (priority project) jelölt ki, amelyek közül több hazánkon is áthalad, mint pl. a dunai víziközlekedési út, az M5-M43 autópálya és két vasúti folyosó (Hegyeshalom–Budapest–Lőkösháza, Hódos–Boba–Székesfehérvár–Budapest–Záhony).

 

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

 

Forrás: Kormány.hu
.

(Ezt a cikket 168 alkalommal tekintették meg.)

LEAVE A RESPONSE

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .