A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete értékelése a 2010. decemberi és egész évi új gépjármű piacról a forgalomba helyezési mutatók alapján

A gépjárműpiac és azt övező gazdasági környezet 2010-ben 2009-hez képest tovább romlott. Az új gépjármű kereskedelmet alapvetően meghatározó finanszírozási környezet jelentősen szigorodott, kormányzati, törvény és felügyeleti intézkedések sora nehezítette az értékesítés finanszírozási támogatását.

Sajnálatos az a körülmény, hogy a finanszírozók – a magánszemélyeknek szóló – új termékkel még nem jöttek ki, így egyfelől a finanszírozási termékek iránt nincs érdemi érdeklődés, miközben a hitelt, vagy lízinget igénylő ügyfelek jelentős része az új szabályok szerint nem finanszírozható. Bízunk abban, hogy a jelentősen szigorított hitelezési környezetben a finanszírozók előbb-utóbb megtalálják azokat a termékeket, amelyekkel a hitelezés alacsony és kalkulálható kockázat mellett folytatható.

Jelentősek azok a tényezők is, amelyek alapján a magyar vásárlóerő az EU fejlettebb országaival szemben azzal a helyzettel szembesül, hogy vásárlóerő paritáson a közlekedési eszközök a legdrágábbak közé tartoznak fogyasztói listaáron, addig a lakosság átlagos jövedelme messze elmarad az EU átlagtól. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyarországi jelentős adóteher miatt végül a gépjárművek fogyasztói ára és üzemeltetési költsége hazánkban igen magas annak ellenére, hogy a gyári nagykereskedelmi transzfer árak a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban.

A hazai nagy svájci frank alapú hitelállomány nem csak azt jelenti, hogy az adósok törlesztő részlete megnövekedett, hanem azt is, hogy a frank alapon korrigált tőketartozás mértéke – a szerződött hosszú futamidő miatt – szinte minden esetben jelentősen meghaladja a gépjármű piaci értékét, így ezek a gépjármű tulajdonosok még évekig nem fognak tudni kiszállni autójukból és újat vásárolni.

Pozitív változást jelenthet a lakosság nettó jövedelmének emelkedése, amely gépjárművásárlást is generálhat. További potenciál a vállalati autók elhalasztott cseréje, amelyek esetében a növekvő üzemeltetési költségek motiválják a céges autók lecserélését.

A Széchenyi terv járműiparra vonatkozó fejezete preferált ágazatnak minősíti a gépjármű javító szektort, ami tagvállalataink és hálózataik bevételi forrásainak jelentős részét termeli. Úgy gondoljuk, hogy – az időnként felröppenő híresztelések ellenére – a márkaszervizekben végzett javítási és karbantartási munka az ügyfelek számára kiemelkedő minőséget és garanciát ad, miközben a látszólag magasabb óradíjak a szigorú gyári munkaóra normák miatt a végén sok esetben olcsóbb javítási számlaösszeget adnak ki, mint a látszólag olcsóbb óradíjjal, de nem a legkorszerűbb technológiával dolgozó, a gyári képzésen részt nem vett javítók esetében.

Érzékelhetően növelné piaci lehetőségeinket, ha a kormány gazdaságpolitikája eredményeképpen mérséklődésnek indulna a CDS felár és hitelkamat, erősödne a forint és elkezdődne a munkahelyek számának gyarapodása. Mindez a gazdasági előnyök mellett a devizahitelesek helyzetének javulását, a potenciális vásárlók optimizmusát, jövőbe vetett hitét támogatná, ami a beruházási kedv egyik legfontosabb tényezője.

Nem öncélúan gondolkodunk a piac növekedésében, hanem tekintetbe vesszük a több mint 11 éves személyautó, a több mint 15 éves motor és a több mint 11 éves teherautó állomány környezeti hatásait, baleseti kockázatát is.

Gyerekcipőben jár a feketegazdaság elleni fellépés, így – becslések szerint – több tízezer külföldön forgalomba helyezett személygépjármű fut az utjainkon, és továbbra is virágzik a fekete és szürke behozatal. Ezek évente több ezres tételben csökkentik a legális új autó piacot és több milliárd forinttal az állam bevételeit. A legnagyobb piaci tartaléknak gondoljuk a gazdaság fehérítését, amelynek során a legális értékesítői és javítói szakma versenyhátránya csökkenhet, és az adót és járulékot nem fizető feketegazdaság szerepe visszaszorulhat. Erre vonatkozó konkrét javaslataink, amelyeket az Autós Nagykoalícióval együttműködve fogalmaztunk meg, a döntéshozók asztalán vannak. Őszintén reméljük, hogy Magyarország elindul a feketegazdaság hatékonyabb visszaszorításának útján, ami a legális szféra megerősödésével és ezzel automatikusan az állami költségvetési bevételek jelentős növekedésével jár.

A személygépjárművek területén folyamatosan lassult a tavalyi év hasonló időszakához viszonyított csökkenés üteme és 28% alatt állt meg, amit elsősorban az utolsó két negyedév összességében növekvő darabszámai okoztak. E mellett sajnos a személygépjármű forgalomba helyezés volumene továbbra is messze elmarad attól, ami az új gépjármű értékesítő hálózatok talpon maradását biztosíthatja, azonban továbbra is bíztatónak, a jövőre vonatkozó óvatos optimizmus alapjának tartjuk azt a trendet, amely a visszaesés fokozatos lassulását mutatja 2010 második félévében. A személyautók piacán továbbra is a céges eladások a meghatározók, ezek aránya folyamatosan növekszik, és mostanra meghaladja a 65%-ot. Ez a tendencia várhatóan mindaddig fennmarad, ameddig a magán vásárlók hitelfelvételi- és vásárlási kedve vissza nem tér, illetve ameddig a finanszírozói környezet barátságosabbá nem válik.

A kishaszon járművek területén a javulás decemberben is folytatódott. Ez azt mutatja, hogy a kishaszon járműveket elsősorban használó kis-, és középvállalatok helyzete, gazdasági kilátása stabilizálódni látszik, munkájukhoz egyre inkább szükség van ezekre a járművekre, illetve régebbi járműveik lecserélésére. A kishaszon jármű forgalomban több mint 90% a céges értékesítés aránya. Az év eleji jelentős 56%-os visszaesés mostanra 14% alá mérséklődött.

A kishaszon járművek és személyautók együttes piacán a céges értékesítés aránya a 2008-as 45% és a 2009-es 57% után 70% fölé emelkedett 2010-ben.

A motorkerékpár piac továbbra is – ugyan lassuló mértékben, de mégis – csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a személygépjármű piaci körülményekhez hasonló gazdasági környezet mellett a szezonalitás is. A hideg, a csapadék nem segíti a kétkerekűek piacát. Ennek megfelelően a motorkerékpár piac visszaesése az év elejétől csak 5%-ot mérséklődött és a tavalyi évhez képest a visszaesés 37%-on állt meg. A motorkerékpár piac fellendülését nagymértékben befolyásolhatja, hogy a kormányzat az Egyesületünk által szorgalmazott lépéseket megteszi-e, és engedélyezi a 125 ccm és ez alatti motorok vezetését „B” kategóriás jogosítvánnyal, illetve érvényt szerez-e annak a korábbi, később érthetetlen okból visszavont, kormányrendeletnek, amely előírja az 50 ccm-es robogók regisztrációját. Utóbbi jelentősen csökkentené a feketekereskedelem szerepét, így gazdaságfehérítő, és adózási szempontból is jelentős lépés lenne. Elfogadhatatlannak tartjuk azt az állapotot, hogy minden bizonnyal több százezer robogó műszaki vizsga és kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedik útjainkon.

A nagyhaszon jármű értékesítés éves szinten csaknem 10%-os növekedést mutat 2009 hasonló időszakához képest, azzal együtt, hogy alatta marad annak, amit a magyar gazdaság igénye indokolttá tenne. A gazdasági növekedés beindulása nagymértékben elősegítheti a nagyhaszon jármű értékesítés további helyreállását, fejlődését. Fontos kezdeményezésünk, hogy a kormányzat azonos környezetvédelmi mércét alkalmazzon a használt és az új tehergépkocsik magyarországi forgalomba helyezése feltételéül, amely megszüntetné a használt nagyhaszon jármű import indokolatlan verseny előnyét.

A nagyhaszon járművek javításában is jelentős versenyelőnyt élveznek a fekete-, és szürkegazdaságban működő, adót nem fizető, megfelelő képzettséggel és szerszámozottsággal és működési engedéllyel nem rendelkező javítók. Ezek tevékenységének megszüntetése állami, környezetvédelmi és hatósági érdek. Egyesületünk a hatályos jogszabályok szigorú alkalmazását kéri a jogalkalmazó hatóságoktól.

Indokoltnak tartanánk a nagyhaszon járművek esetében a tulajdonszerzési illeték eltörlését, mint ahogy ilyen illeték más termelőeszközök esetében sincs.

A 2010. decemberi és egész éves forgalomba helyezés 2009 azonos időszakaihoz képest gépjármű csoportok szerint az alábbiak szerint alakult:            

                                                           2010/2009 december            2010/2009

Személyautók                                                        3902 db/ – 10 %                            43464 db/ -28%   

Kishaszon járművek                                   1268 db/ + 26%                              9185 db/ -14%

Személyautók+kishaszon járművek                      5170 db/  –   3%                            52661 db/ -26%

Motorkerékpárok                                         48 db/ – 43%                              2268 db/ -37%    

Nagyhaszon járművek                                  232 db/ – 26%                              2280 db/ +9%

Adatainkat a DataHouse Kft szolgáltatta.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete előrejelzése a 2011-es évre a forgalomba helyezés alapján:

Személygépjármű                        58 000 db

Kishaszon jármű                           12 000 db

Motorkerékpár                              3 200 db

Nagyhaszon gépjármű                  3 100 db

A piac fokozatos magára találása, nagy autógyárak és autóipari beszállítók Magyarországra települése, illetve meglévő kapacitásaik jelentős bővítése – amely önmagában a GDP mintegy 2%-os növekedését eredményezi – jelzi, hogy a nemzetgazdasági ágazatban egyre nagyobb szerepet játszó gépjármű szakma túléli a válságot és a következő években növekedés elé néz.

A magyarországi új gépjármű kereskedelem közel 50 000 embernek ad munkát, és több mint évi 110 milliárd forint adót fizet a válság időszakban is, a regisztrációs adó összegével együtt. A jelenleg működő kereskedések telephelyeinek száma közel 800.

Erdélyi Péter
ügyvezető elnök
Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete

Forrás: MGE
.

(Ezt a cikket 347 alkalommal tekintették meg.)