Gyorshajtás, Traffipax, Bírságok
Sebesség határok a világ országaiban >>
JOGIQ – Egy blog a jog világáról: Amit a gyorshajtásról tudni kell 2011. augusztus 3.
Amióta elindítottam a blogomat, számos alkalommal foglalkoztam már a gyorshajtással, és ezzel kapcsolatosan a szabálysértéssel, valamint a közigazgatási bírsággal is. A keresésekből úgy látom, hogy érdemes egy bejegyzésbe összegyűjteni a tudnivalókat.
Azt elhiszem, hogy senki számára abszolút nem követhető a rendőrségnek a bírságolási gyakorlata, vagyis a mögötte lévő jogszabályi háttere, ugyanis az utóbbi pár évben annyira megbonyolították, valamint annyit változtattak, hogy szinte már-már követhetetlen. 2007. május 1-jéig nagyon egyszerű volt a helyzet, ugyanis addig Magyarországon nem létezett a közigazgatási bírság, vagy más néven az objektív felelősség. Addig csak szabálysértési eljárás alá lehetett vonni a gyorshajtót, vagy ha olyan sebességgel közlekedett, amit még lehetett helyszíni bírságolni, akkor helyszíni bírságot lehetett alkalmazni. Azonban 2007. május 1-je után ez teljesen megváltozott, ugyanis hatályba lépett a
közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendelet.
Jelenleg is ez a kormányrendelet alapján jár el a rendőrség gyorshajtás esetén. A kormányrendelet mellékletében (1. számú) tételesen fel van sorolva a különböző sebességhatárok túllépésénél alkalmazandó bírság összege. Például: 50 km/h sebességkorlátozás estén amennyiben a gyorshajtó 65-75 km/h-val közlekedik, akkor a közigazgatási bírság összege 30000 forint. Ebben az esetben a hatóságot nem érdekli a járművet vezető személye, hanem az üzembentartónak küldik meg a bírságot, és nincs lehetőség arra, hogy a bírság összegét a hatóság csökkentse. Természetesen az üzembentartó kimentheti magát, erre lehetőséget ad a kormányrendelet. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy
a példa esetében az 50 km/h és a 65 km/h közötti résszel mi a helyzet, nem bünteti a hatóság?
Ez tévhit, amit el kell oszlatni. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet egzaktul megfogalmazza, hogy milyen sebességtúllépések tartoznak a közigazgatási bírság (köznyelvben: “közigbírság”) hatálya alá, úgy a nem nevesített sebességtúllépést is szankcionálhatja a rendőrség, hatóság, de az már nem tartozik a közigazgatási bírság hatálya alá. Ilyen esetekben (ismétlem, a példában szereplő estet figyelembe véve) a rendőrség (a sebességtúllépés függvényében) három fajta szankciót alkalmazhat: figyelmeztet, helyszíni bírságol, vagy feljelent, amennyiben a jármű(vezető) megállításra kerül. A helyszíni bírság összege 3000-20000 forintig terjedhet, a feljelentés, vagyis a szabálysértési eljárásban a pénzbírság összege 30000 forintig terjedhet. Szabálysértési eljárás esetében van helye a kifogásnak, amiben előadható, hogy a hatóság miért csökkentse a pénzbírság összegét. Említettem, hogy “ha megállításra kerül a jármű(vezető)”. Mi történik akkor,
ha nem állítanak meg a rendőrök?
Ismétlem, a példa esetét veszem figyelembe, tehát az 50-65 km/h sebesség közötti értéknél, ha nem kerül megállításra a jármű, akkor a hatóság egy adatkérő nyilatkozatot küld ki az üzembentartónak, tulajdonosnak, és kéri, hogy nyilatkozzon, a kérdéses időpontban ki vezette a járművet. Ebben az esetben a tulajdonos/üzembentartó megnevezi, hogy ki vezette a járművet, vagy visszaküldi az adatkérő lapot, hogy hozzátartozó vezette, akire nem köteles terhelő vallomást tenni, így az ügy megszüntetésre kerül. Hozzátartozó, üzembentartó, közigazgatási bírság, szabálysértési eljárás?
Most mi van?
Egy mondatban összefoglalva: amennyiben a hatóság által kiküldött levélben a Ket.-re (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) hivatkozik a rendőrség, akkor közigazgatási bírságról van szó, amennyiben a Szabs. tv.-re (1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről), akkor szabálysértésről van szó, és mehet a hozzátartozóra történő hivatkozás. Már-már urban legendként tartható számon az, hogy a
rendőrségi traffipaxok (sebességmérők) bizonyos tűrési határral “dolgoznak.
Nos, ez valóban így van. A sebességmérő készülékek úgy vannak kalibrálva, hogy az esetleges pontatlansága miatt 3 százalékos (%) tűréshatárral dolgozik. Vagyis, maradjunk a példánál, 50 km/h helyett 53-tól mérnek 65 km/h helyett pedig 67-68 km/h-ra emelik. Szintén urban legendként említhető az is, hogy
a traffipax biztos nincs időben hitelesítve.
Ezt el kell oszlatni, hiszen a rendőrség kiemelt figyelmet szentel a traffipaxok hitelességére, azok minden esetben a méréskor hitelesítve vannak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által, mégpedig évente, így ezzel próbálkozni nem érdemes. Júniusban is volt változás a közigazgatási bírság és a pontrendszer terén, így
közigazgatási bírság esetén is jár már büntetőpont.
2011. júniusi változás, hogy amennyiben a járművezető személye megállapítható, vagyis megállításra kerül, akkor büntetőpontot kell a részére kiszabni. 18 pont elérése esetén pedig fél évre bevonják a jogosítványt. Hogy miért mennyi pont jár, innen letölthető.
Nincs valami kalkulátor, amivel ki lehetne számolni a gyorshajtásért járó bírságot?
De vannak! Az Interneten több is található! Íme néhány:
.
A büntetőpontok törlése vagy csökkentése
Több olvasónkat érdekli, hogy ezek a büntetőpontok csak gyűlnek vég nélkül, vagy egy idő után elévülnek. Hát szerencsére nem számítanak egy életen át, csak a megszerzésüktől számított 3 évig, utána törölni kell őket. Itt is érzékelhető a szigorítás, mivel korábban 2 év volt a pontok elévüléséhez szükséges idő.
A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Aki 13 pont összeszedése előtt vállalkozik utánképzésre, annak 9, aki ennél több ponttal (14-17) áll neki az utánképzésnek, annak 6 pontot törölnek el. Tehát ha előbb jóvá tesszük bűneinket, több ponttól szabadulhatunk meg. Utánképzésre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (közlekedésfelügyelet) területi igazgatóságain lehet jelentkezni. Ezek címét, elérhetőségét a www.nkh.hu honlapon megtalálhatják.
A pontok száma azonban utánképzéssel sem csökkenthető korlátlanul, csak évi egy utánképzés után jár a pontcsökkentés. Az sem mellékes, hogy az utánképzés nem csekély mennyiségű pénzt emészt fel, a mindenkori járművezetői pótvizsgadíj értékét szorozzák fel különféle technikákkal, ami alapján végül minimálisan ötvenezer forintos képzési díjakkal kell számolni. Öröm az ürömben, hogy itt is lehet pótvizsgázni, a befizetett pénz nem úszik el elsőre.
Olvasónk kérdezte, hol tudhatja meg aktuális pontjai számát, mivel az a rendőröktől kapott elismervényen ez olvashatatlan volt. A pontokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) tartja nyilván. Elérhetősége: 1094 Budapest, Balázs Béla utca 35., 1450 Budapest, Pf.: 81., Tel.: 06(1) 455-6700. Ez a hivatal automatikusan tájékoztatja a járművezetőket, ha pontjaik száma a 12-t elérte, illetve akkor is, ha a cselekményt a bíróság bírálta el. Hivatalos tájékoztatást küldenek akkor is, ha utánképzést követően csökkentették a pontok számát.
Ha elértük a 18 pontot
Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi hivatalát (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.
A visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően adják vissza, ha a járművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és a vezetési jogosultság egyéb feltételei ( pl. egészségügyi alkalmasság) fennállnak. A hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Ha ez az időtartam az eljárás elhúzódása miatt a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt az okmányiroda az utánképzés igazolását követően azonnal visszaadja.
2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről
Mi történik, ha egyszerre több szabálysértést vagy bűncselekményt követünk el?
A bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell növelni, a szabálysértések esetében a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni. Az esetleg keletkező töredékpontokat felfelé kell kerekíteni.
Egyik olvasónkat lefülelték, hogy két kiskorú gyermekét nem kötötte be biztonsági ülésbe, áthaladt a piroson és vezetés közben mobilozott. A kézben tartott mobiltelefonnal telefonálás 3 pont, gyermekülés használatának elmulasztása 2 pont, piroson áthaladás 4 pont, azaz összesen 9 pont járna ezekért a szabálysértésekért. Ha a szabálysértéseit egy eljárásban bírálják el, 9 pont helyett a legmagasabb pontszámhoz (4) a kisebb pontszám (2) felét kell hozzáadni, tehát 5 pontot fognak a részére kiosztani.
Gyorshajtással, traffipaxszal kapcsolatos legfrissebb híreink >>
Kapcsolódó linkek
.
