Kiemelten a piacvédelemi és a közlekedésszabályozási kérdések áttekintésével kezdődött meg a fuvarozói versenyképességi javaslatcsomag kidolgozása két minisztériumi munkacsoportban

Két munkacsoportban tárgyalták meg a fuvarozói és logisztikai érdekképviseletek, valamint az érintett minisztériumok képviselői a korábban közösen összeállított fuvarozói versenyképességi javaslatok egy részét: a Piacvédelmi és közlekedésszabályozási, valamint az Intermodális fuvarozási és M1 logisztikai almunkacsoportban. Az egyeztetést Nyiri Szabolcs, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium közúti közlekedési stratégiáért felelős helyettes államtitkára vezette és részt vett rajta dr. Kelemen Gábor, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kabinetfőnök-helyettese, valamint Kovács Péter a Gazdasági és Energetikai Minisztérium főosztályvezetője is.

A két ülés a 2026. július 2-i, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel folytatott magas szintű egyeztetés, valamint az azt követően a fuvarozói és logisztikai érdekképviseletek által közösen benyújtott javaslatcsomag közvetlen folytatása volt és az egyeztetési folyamatban hamarosan további almunkacsoportok is megkezdik a munkát.

A közösen benyújtott teljes feladatcsomag napirenden

A fuvarozói és logisztikai érdekképviseletek a közösen összeállított és benyújtott komplex feladatcsomaggal érkeztek mindkét ülésre, melyet a minisztériumi oldal elfogadott, minden benyújtott témáról szó volt, azokat érdemben tárgyalták. A minisztériumi oldal megkezdte a pontok feldolgozását; a részletes közös kidolgozás a mostani üléssel indult el.

A Piacvédelmi és közlekedésszabályozási munkacsoportban a következő témák kerültek napirendre: a külföldi fuvarozók fokozott ellenőrzése – kiterjedően az útdíjfizetésre, az engedélyekre, a túlsúlyra, a szociális és vezetési-pihenőidőkre vonatkozó szabályokra, a műszaki állapotra, valamint a bírságok hatékony beszedésére szükség esetén a jármű visszatartásával – a magyar fuvarozók megfelelő részarányának biztosítása az államilag támogatott beruházásokban; a korlátozó táblák és a tranzitszabályok felülvizsgálata; a kötelező 30 napos fizetési határidő betartatása és a minimális szolgáltatási alapdíj pontosításának kérdése; a fixen bekötött útdíjkészülékek alkalmazása; a hétvégi kamionstop szabályozásának felülvizsgálata, továbbá a vasúti hatósági jogkörök, valamint egyéb vám- és vasúti kérdések. A személyszállítás, mint önálló téma is megjelent ezen a munkacsoporton belül.

Az Intermodális fuvarozási és M1 logisztikai munkacsoportban a következő pontokat tárgyalták: az intermodális koncepció és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszer kialakítása; az M1-es autópálya útdíjának csökkentése a felújítás időtartamára; gyorspihenők létrehozása a teherforgalom számára, folyamatos motoros rendőri jelenlét, gyors balesetkezelés, az éjszakai munkavégzés feltételeinek rendezése és a torlódási, illetve menetidő-információk jobb kommunikációja; a Győr–Székesfehérvár–Kecskemét intermodális és közúti tengely kialakítása, valamint a környező korlátozások feloldása és új intermodális vonatok indítása.

A folyamat célja és a következő lépés

A mai üléseken megtárgyalt és napirendre vett pontok célja, hogy a miniszterek korábbi ígérete szerint az ősz folyamán tervezett közlekedési és logisztikai csomag részévé váljanak; ehhez a részletes, közös szakmai kidolgozás most kezdődött meg. Az Infrastruktúra-használati és díjak, a Munkaerő és a Gazdaságfejlesztési, versenyképességi munkacsoportok szeptember elején tartják első üléseiket, hogy javaslataik szintén bekerülhessenek az őszi jogszabály-alkotás előkészítésébe.

A külön személyszállítási és energetikai almunkacsoport indulási időpontját szeptember elejére határozták meg; energetikai témákat a mai üléseken nem tárgyaltak.

Lajkó Ferenc ügyvezető főtitkár nyilatkozata

„Régen kapott ekkora figyelmet az iparágunk, ránk is fér a gyors segítség! Fontos lépés, hogy a két munkacsoport napirendre vette és érdemben megtárgyalta a fuvarozói és logisztikai érdekképviseletek által közösen összeállított teljes javaslatcsomagot – a piacvédelemtől a közlekedésszabályozásig, az intermodalitástól az M1-es tehermentesítéséig. Ez még nem elfogadott megoldás, de azt jelzi, hogy a részletes közös munka valóban megkezdődött. A NiT Hungary a továbbiakban is a hazai közúti áru- és személyfuvarozó vállalkozások mindennapi tapasztalatait és adatalapú javaslatait viszi ebbe a folyamatba, azzal a céllal, hogy azok az ősszel tervezett közlekedési és logisztikai csomag részévé váljanak.” – Lajkó Ferenc ügyvezető főtitkár, NiT Hungary

A NiT Hungary a „Szakmai Híd” szerepét betöltve, szigorúan szakmai és gazdasági alapon dolgozik azért, hogy a munkacsoportokban megtárgyalt pontokhoz az ősz folyamán végrehajtható intézkedések társuljanak. A szervezet a folyamat előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatja tagjait és a nyilvánosságot.

A NiT Hungary 36 éve, mintegy 4800 taggal Magyarország legnagyobb taglétszámú közúti fuvarozói érdekvédelmi civil szervezete, közel 40 százalékos reprezentativitással. Küldetése a magyar közúti fuvarozók versenyképességének javítása, valamint a „Szakmai Híd” szerepének betöltése a jogalkotó és a fuvarpiac között. A szervezet tisztán gazdasági és alágazati érdekeket képvisel.

Forrás: NiT Hungary

(Ezt a cikket 18 alkalommal tekintették meg.)