Geopolitika, AI és intermodalitás: új korszak előtt a logisztika

A geopolitikai bizonytalanság, az orosz–ukrán háború, az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése, az AI térnyerése és az európai infrastruktúra átalakulása egyszerre formálják át a logisztikai és szállítmányozási ágazat működését. Ezek a témák álltak az idei Magyar Szállítmányozók Napja konferencia középpontjában, amelyet május 6–7. között rendeztek meg Visegrádon. A rendezvény egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a logisztika működését ma már nem lehet pusztán költség- és hatékonysági kérdésként kezelni. A geopolitikai, technológiai és szabályozási környezet olyan gyorsan változik, hogy az alkalmazkodóképesség önmagában versenytényezővé vált.

Dr. Lányi Márton, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelem és az ellátási láncok működését ma már egyre erősebben politikai döntések alakítják. Az elnök szerint: 

„A politika visszatért a kereskedelembe”

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb tanulsága: a korábbi, kizárólag költségoptimalizálásra épülő működés egyre sérülékenyebbé vált. „A reziliencia versenytényezővé vált” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a logisztikai infrastruktúrát nem költségként, hanem stratégiai befektetésként kell kezelni. A következő évek nyertesei várhatóan azok a vállalatok lesznek, amelyek gyorsan alkalmazkodnak, képesek digitálisan integrált működésre, alternatív útvonalakban és megoldásokban gondolkodnak, valamint egyszerre tudnak hatékonyak és reziliensek maradni.

A konferencia nemzetközi nyitóelőadója, Mauro Da Ros, a FIATA alelnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállítmányozói szakma szerepe jelentősen átalakulóban van. Előadásának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy:

„A szállítmányozók nem pusztán közvetítők, hanem az ellátási lánc stratégiai építészei.”

A FIATA alelnöke hangsúlyozta: a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben a szállítmányozók feladata már jóval túlmutat az áruszállítás megszervezésén. Egyre nagyobb szerepet kap a kockázatkezelés, az ellátási láncok rugalmasságának biztosítása és a stratégiai tanácsadás.

A versenyképesség kulcsa: kevesebb adminisztráció, több digitalizáció

Dr. Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára előadásában a közlekedési és logisztikai szektor előtt álló szabályozási és versenyképességi feladatokról beszélt. Mint fogalmazott:

„Alapvető versenyképességi kérdés az, hogy a szektort terhelő adminisztratív terheket a lehetőségek határáig visszametsszük.”

Kiemelte, hogy a támogatáspolitika, a digitalizáció és az infrastruktúra-fejlesztések területén jelentős előrelépésre lenne szükség. A helyettes államtitkár szerint az elektronikus ügyintézés, a gyorsabb közigazgatási folyamatok és az interoperábilis rendszerek fejlesztése nemcsak az állam, hanem a vállalkozások versenyképességét is jelentősen javíthatná.

Fél naponta változó geopolitikai környezet

Dr. Feledy Botond külpolitikai szakértő előadásában kiemelte, hogy rendkívül gyakran, akár fél naponta történnek a változások, ezért ma már elsősorban azokat a mélyebb trendeket érdemes figyelni, amelyekben még felismerhető valamiféle struktúra. Előadásának középpontjában a Közel-Kelet, a Vörös-tenger térsége és az ezekhez kapcsolódó globális kereskedelmi folyamatok álltak. Részletesen beszélt arról, hogyan hatnak a geopolitikai konfliktusok a tengeri útvonalakra, az energiaárakra és a nemzetközi ellátási láncokra. Kiemelte, hogy:

„A válságok másodlagos következményei sokszor legalább akkora problémát jelentenek, mint maguk a katonai konfliktusok.”

A Vörös-tenger körüli bizonytalanság nyomán ismét erősödik a kalózkodás, nőnek a biztosítási költségek, miközben a világkereskedelem új alkalmazkodási kényszerek elé kerül. Feledy szerint a világkereskedelemben ma már egyre kevésbé kizárólag a költséghatékonyság számít. Az ellátási láncok kialakításában mind nagyobb szerepet kapnak a geopolitikai szempontok, az energiaellátás biztonsága és a stratégiai kiszolgáltatottság kérdései is. Az előadás arra is rámutatott, hogy Európa egyszerre próbál alkalmazkodni az amerikai protekcionista gazdaságpolitikához, a kínai ipari versenyhez és az új geopolitikai erőközpontok kialakulásához.

Oroszország és a háború hosszú távú hatásai

Dr. Rácz András biztonságpolitikai szakértő részletes helyzetértékelést adott az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról és hosszú távú következményeiről. Előadásában hangsúlyozta, hogy a frontvonal 2023 nyara óta érdemben alig változott, és a dróntechnológia tömeges alkalmazása miatt jelenleg bármiféle nagyobb támadó művelet lehetetlen. A frontvonal 15–20 kilométeres környezetében a drónok gyakorlatilag lehetetlenné teszik a nagyobb erőösszevonásokat. Rácz szerint Oroszország rendkívül magas veszteségek árán ér el minimális területi nyereséget, miközben az ukrán társadalom továbbra sem mutat olyan töréspontot, amely a háború feladására kényszerítené az országot. A logisztikai szektor szempontjából az egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy:

„Ha véget is ér a háború, az orosz–ukrán határon vasfüggöny lesz.”

Ez hosszú távon átformálhatja az európai kereskedelmi útvonalakat, felértékelheti a déli és intermodális folyosókat, valamint új infrastruktúra-fejlesztési igényeket generálhat.

Intermodalitás: strukturális átalakulás zajlik Európában

Az intermodalitásról szóló panelbeszélgetés azt mutatta meg, hogy az európai logisztika egyik legfontosabb fejlődési iránya a kombinált fuvarozás további erősödése lehet. Az elmúlt másfél évtizedben Európában jelentősen fejlődött az intermodális infrastruktúra, nőtt a terminálkapacitás, és egyre nagyobb szerepet kaptak a kombinált fuvarozási megoldások. Külön figyelmet kapott a 45 lábas konténerek növekvő szerepe is. A szakértők egyetértettek abban, hogy:

„A 45 lábas konténerek állami támogatás nélkül is versenyképes alternatívát kínálhatnak a közúti fuvarozással szemben, miközben költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthetnek a logisztikai működés környezeti terhelésének csökkentésére.”

A beszélgetés résztvevői szerint ugyanakkor a vasúti infrastruktúra állapota, a nemzetközi hálózatok összehangolatlansága és az eltérő szabályozási környezet továbbra is meghatározza az intermodalitás versenyképességét.

AI: a valódi probléma nem az adat, hanem a döntési kapacitás

A konferencia egyik legtöbbet emlegetett témája a mesterséges intelligencia volt. Az AI-panel résztvevői ugyanakkor egyértelművé tették: a logisztikában nem önmagában az AI jelenti a megoldást. A logisztikai vállalatok ma már hatalmas mennyiségű adattal dolgoznak, a valódi kihívást azonban az jelenti, hogy ezekből hogyan születnek gyors, pontos és üzletileg is használható döntések. A panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia a következő években elsősorban a tervezésben, az ügyfélkiszolgálásban, az előrejelzésekben és az operatív döntéstámogatásban hozhat áttörést. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy az AI körül jelenleg jelentős a túlzott várakozás, miközben sok vállalat még mindig rendezetlen adatstruktúrákkal és nehezen integrálható rendszerekkel dolgozik. A beszélgetés egyik fontos üzenete az volt, hogy:

„A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi szakértelmet, hanem annak hatékonyságát növelheti.”

A valódi versenyelőnyt várhatóan azok a vállalatok szerzik majd meg, amelyek képesek lesznek gyorsan és jól integrálni ezeket az új technológiákat a napi működésükbe.

A jövő technológiái már megérkeztek

Dr. Bajor Péter előadása a logisztika jövőjének technológiai irányait mutatta be. Az alternatív meghajtások, az elektromos és hidrogénalapú közlekedési megoldások, valamint az autonóm járművek fejlődése egyaránt azt mutatják, hogy a következő években a logisztikai ágazat technológiai átalakulása tovább gyorsulhat. Az előadás egyik központi kérdése az volt, hogy mely technológiákból lesz valóban működő, skálázható üzleti modell, és melyek maradnak meg pusztán ígéretszinten. A prezentáció ugyanakkor világossá tette: az iparág előtt még jelentős innovációs hullám áll.

Bértranszparencia: új korszak jöhet a HR-ben

Az EU bértranszparencia-irányelvéről szóló panelbeszélgetés az egyik leggyakorlatiasabb és legtöbb vállalatot közvetlenül érintő témája volt a konferenciának. A felvezető előadásban elhangzott:

„A fizetés nem tabu, hanem strukturált, összehasonlítható és bizonyos keretek között látható információ lesz.”

A résztvevők hangsúlyozták: az új szabályozás jóval túlmutat egy klasszikus HR-feladaton. A bérezési rendszerek átláthatósága vezetői, versenyképességi és szervezeti kultúrát érintő kérdéssé válik. A panel egyik fontos üzenete az volt, hogy azok a vállalatok, amelyek időben és tudatosan készülnek fel az új szabályokra, nemcsak megfelelési előnyt szerezhetnek, hanem vonzóbb munkaadóvá is válhatnak. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a nemek közötti bérkülönbségek mögött nem kizárólag diszkrimináció állhat, hanem számos strukturális és társadalmi tényező is szerepet játszik. A résztvevők szerint ugyanakkor a következő években egyre fontosabb lesz az objektív, szakmailag is védhető bérrendszerek kialakítása.

E-kereskedelem: teljesen új léptékű piac

A légi szállítmányozási panelbeszélgetés az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésének hatásait elemezte. Az IATA előrejelzései szerint jelenleg minden ötödik vásárlás online történik, és néhány éven belül ez az arány tovább növekedhet. Az e-kereskedelem térnyerése a légiáruk piacát is teljesen átalakítja, miközben Budapest regionális szerepe is egyre erősebbé válik ezen a területen.

Szakma, közösség és hangulat

A konferencia nemcsak szakmai, hanem közösségi szempontból is kiemelkedő hangulatban zajlott. A „Dunaparti dumaparti” című beszélgetés valódi „Heti Hetes”-hangulatot idézett: a résztvevők humorral, öniróniával és őszinte szakmai véleményekkel vitatták meg az ágazat legfontosabb kérdéseit, bizonyítva, hogy komoly témákról is lehet kötetlen, jó hangulatú formában beszélgetni. A konferencia záróelőadójaként Kiss Norbert többszörös Európa-bajnok kamionversenyző beszélt a fókusz, a gyors döntéshozatal és a mentális felkészültség szerepéről. Előadása jól érzékeltette, hogy a versenysportban és az üzleti életben sokszor hasonló nyomáshelyzetekben kell helytállni. A szakmai programokat közösségi események is színesítették. Az érdeklődők a Salamon-toronyban rendezett lovagi tornát tekinthették meg, a gálavacsorán pedig átadták a szakma rangos elismeréseit is. Az Év Fiatal Szállítmányozója – Kautz István Emlékdíjat Csapó Balázs kapta, míg a „Szállítmányozásért” Életműdíjat Erdélyi László vehette át. A hivatalos programok után a Speditőr Klub és a pókerbajnokság gondoskodott a késő estig tartó, fergeteges hangulatról, amely ismét megmutatta: a Magyar Szállítmányozók Napja nemcsak szakmai fórum, hanem a hazai logisztikai szakma egyik legfontosabb közösségi találkozója is.

Forrás: Magyar Szállítmányozók Szövetsége

(Ezt a cikket 22 alkalommal tekintették meg.)