Piacvédelem – Háborúból háborúba…
A közelünkben zajló háború alapvetően befolyásolja a nemzetközi logisztikai helyzetet, globális változások zajlanak.
A közelünkben zajló háború alapvetően befolyásolja a nemzetközi logisztikai helyzetet, globális változások zajlanak, ami nemcsak a keleti export-import fuvarok számát csökkenti, hanem arra kényszeríti az ágazat szereplőit – most gondolok elsősorban a magyar fuvarozókra -, hogy megfogalmazzák azokat a kereteket, amelyek elengedhetetlenek a fennmaradásukhoz. Ehhez nyilvánvalóan kevés a fuvarozók hümmögése, ügyessége, kormányzati háttérre is szükség van! Akad erre nemzetközi, mások által már bevezetett megoldás. Rugalmas megoldás, amely alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez és nem igényel mást, mint alapelvnek venni az empátiát a jogformálók-, alkalmazók részéről. Tudok példával is szolgálni.
Lengyelországban, a szomszédban zajló háborús helyzet miatt kialakult politikai bonyodalmak, a közúti áruszállítási piacvédelem hálóját is megfeszítették a kialakult gazdasági hidegháborúban. Lengyelországban februártól megváltozott a nemzetközi bilaterális árufuvarozási engedélyek viszonossága Fehéroroszországgal. Köztük 2023. márciustól csak a fizetős bilaterális engedélyek érhetők el. Csakhogy ezeket jellemzően a rohamosan növekvő, fehérorosz tőkével rendelkező cégek veszik igénybe, akik folyamatosan nyitják cégeiket lengyelországi területeken (ami igaz a magyarországi területekre is). A lengyel vállalkozók így fokozatosan kezdték elveszíteni a közeli, keleti piacaikat. A fuvarozási árak is elfogadhatatlanok, ráadásul a munka is igen szegényes, mint azt a médiában nyilatkozta Karol Rychlik, a Lengyel Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségének elnökségi tagja, lévén elhivatott a hazai érdekvédelemben.
A lengyelek tisztában vannak vele, hogy most üresebbek a BY-PL határátkelők, és az év eleje mindig is gyengébb, de hátradőlni nem fognak, nem engednek a lengyel érdekekből. Keresik és meg is fogják találni a megoldást a kialakult helyzetre! Beleütköznek viszont a fehérorosz és orosz tőkével rendelkező vállalatokba és ugyanakkor bejelentkeztek az ukrajnai cégek is. A betelepülő keleti vállalkozók kihasználják a vállalkozás megnyitásának szabadságát az uniós országokban, és így gond nélkül megkerülhetik a szankciókat is.
A lengyelországi fióktelephelyeket nyitó keleti vállalkozások egyébként versenyezhetnének az európai unióban ugyan olyan kiváltságokkal, mint akár egy lengyel fuvarozó, azonban a valóságban ez náluk megvalósíthatatlan. Például vegyes honosságú áruszállító járműszerelvény-kombinációkkal jelentős versenyelőnyre lehet szert tenni a nemzetközi árufuvarozói engedélyek kijátszását illetően, mely engedélyek alapvető szerepe a piacszabályzás, és akár az uniós mobilitási csomag megkerülésére is van lehetőség ilyen módszerrel adott időszakban (ez a módszer Magyarországon a külföldi cégek jelenléténél is jól tapasztalható). Sokkal könnyebb számukra például a fehérorosz sofőrök alkalmazása is, valamint számtalan egyéb szabályozási és gazdasági előnyt rejthet ez a helyzet. Egy keleti érdekeltségű nemzetközi vállalat fióktelepe is a nyereségét nyilván úgy pozícionálja, hogy az ott keletkezzen, ahol a legkevesebb adót kell fizetni…
Erről tanúskodik, hogy az utóbbi időben több mint 60 fehérorosz tőkével rendelkező fuvarozó vállalat nyílt meg a lengyelországi határövezetben lévő városban, Biała Podlaskában, csak egyetlen címen, nem beszélve a többiekről. A betelepült társaságok egyre jobban terjeszkednek.
Ezzel szemben, a lengyel fuvarozók kezdeményezése a honi érdekvédelem erős talaján állva elérte, hogy a betelepült cégek szúrópróbaszerű adóhatósági és más hatóságok általi átfogó ellenőrzése már most megkezdődött, mely alátámasztotta a lengyelországi fuvarozók jelzéseit. Mint a lengyel példa mutatja, talán nem véletlen, hogy a lengyelországi logisztika az európai unióban éllovas, és a lengyelországi piacmegtartó képesség hazájukban a rendelkezésre álló adatok alapján kiváló: 80%-os eredményességű!
Noha magyarországi jelzések alapján is felfedezhetők hasonló keleti, déli vállalkozások által nálunk alapított, igaz vitathatóan működő fióktelepek is, ezekkel szemben az érdekérvényesítési mechanizmus egyelőre kevésbé sikeres hazánkban, mint a lengyelországi vállalkozásoké. Az igazsághoz tartozik, hogy próbálkoztak a magyarok is a versenyképességük fokozása céljából más országokban fióktelephelyeket létrehozni, de ez eddig nem járt túl sok sikerrel. Főleg keleten és délen a megfelelő hatóságok rendszerint mindig megtalálták a módját, hogy finom visszavonulásra kényszerítsék a mi vállalkozásainkat.
A Lengyel Nemzetközi Szállítási Iroda statisztikai adatai szerint 2022-ben 10 171 engedélyt adott ki. Ez 2,5-szer több mint 2021-ben, ilyen növekedés még soha nem volt. 2022 év végén 44 499 engedély volt hivatalosan forgalomban, Lengyelországban, 17,5%-kal több mint az előző évben! A lengyel vállalkozókat aggasztja a „keleti beruházások” tömeges beáramlása, vitatható működésük miatt félő, hogy a hazai cégek elveszítik a megszerzett piacokat, ezért folyamatosan kérik a kormányuk segítségét is, hogy biztosítható legyen a lengyelországi vállalkozások, tágabb értelembe a lengyel gazdaság biztonsága.
Ignácz József Péter
(Ezt a cikket 315 alkalommal tekintették meg.)