Földrengésszerű változások zajlanak a magyar fuvarozók háza táján

Az utóbbi két évtizedben számtalan akadály nehezítette a magyar fuvarozók életét. Mivel az érdekképviseletek által megfogalmazott javaslatok évekig süket fülekre találtak, rohamosan romlott a fuvarozók hangulata. Tavaly már Demonstrációs Bizottság alakult az MKFE szervezésében, hogy a követeléseknek nyomatékot adjon, ha másképp nem megy. Az elmúlt hónapokban aztán olyan események tanúi lehettünk, melyek arra utalnak, hogy ezúttal igazán valódi, mélyreható reformok kezdődnek a magyar közúti fuvarozók életében.

Illusztráció - Fotó: Karsai Attila
Illusztráció – Fotó: Karsai Attila

Kezdjük az egyik legfontosabb hírrel: augusztus 7-én napvilágot látott egy kormányrendelet, melynek érdemi szerzője Wáberer György az MKFE elnöke (1560/2015 Korm. határozat). Ő volt az, aki 16 pontba összegyűjtve letette a kormány asztalára az érdekképviseleti tagság javaslatait is tartalmazó írást. A magyar kormány gyors intézkedésének köszönhetően napokon belül megszületett a már említett kormányhatározat. Erre a rendkívüli érdekképviseleti sikerre még az a tény sem vethet árnyékot, hogy a fuvarozók éppen a közelmúltban tapasztalták a feladók és címzettek kötelezettségeiről szóló rendelkezés látványos kudarcát. A bizakodásra az adja az okot, hogy a reformok végrehajtásának ezúttal kormánybiztosi szinten van felelőse Wáberer György személyében.

Konkrét eredményekről kissé korai lenne még szólni, de ez nem jelenti azt, hogy a színfalak mögött ne folynának lázas tempóban az előkészületek. Híreink szerint a kormány már elfogadott egy rendeletet, mely a kiküldetési költségtérítés legnagyobb összegét 60 euróban állapítja meg.

Biztos, hogy a közúti ellenőrzésekhez kapcsolódó eljárás is egyszerűbb és gyorsabb lesz, főleg külföldi elkövetők esetében. Meg nem erősített híreink szerint a fenti kormányhatározat 3. pontjával összhangban például a jövőben nem lesz kötelező tolmácsot kirendelni az intézkedéshez – ahogyan külföldön sincs ez szokásban.

Közeledik a személyszállítási szolgáltatások piacnyitásának ideje – 2017. január 1. – ezzel a kérdéssel a határozat 13. pontja foglalkozik. A kérdésről szeptember 4-én már egyeztetett Vitézy Dávid volt miniszteri biztos Wáberer Györggyel az MKFE székházában.

Az egyik legfontosabb reformjavaslat a járművezetők képzésével kapcsolatos. A képzési program végrehajtásának előkészületei már megtörténtek. Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.(OFA) pályázati kiírására a közép-magyarországi régióban 15 képző intézmény jelentkezett. A pályázatok elbírálása folyamatban van. Az OFA külön szerződést köt a munkáltatókkal és külön állapodik meg a képző intézményekkel. A kiválasztás során előnyben részesülnek azok a vállalkozások, melyek szerződéssel, tanulmányi ösztöndíjjal, esetleg életpályamodell kialakításával igyekeznek tartóssá tenni a gépkocsivezetők munkaviszonyát.

Közúti fuvarozóink rég várt jogos igényei tehát teljesülőben vannak. Tekintsük át most röviden, miféle rögös út végén érték el ezt a kiemelkedő sikert. A gondok azzal kezdődtek, hogy 2004-ben Magyarországon megszűnt a határellenőrzés az EU országok felé.

Máról holnapra véget ért a határainkon őrködő állategészségügyi és növényvédelmi zárszolgálatok nélkülözhetetlen működése és senki nem gondoskodott a továbbélésükről! A vámhatóság feladatairól már nem is beszélve. Ettől kezdve ellenőrizetlenül dőlhetett hazánkba a ki tudja milyen alapanyagból készült olcsó olasz bor, az államilag támogatott külföldi tejtermékek, az ízetlen paradicsom. Nagyon úgy festett, mintha az EU-ba történő belépésünkkel egyszersmind feladtuk volna saját, hazai érdekeink képviseletét. Az állategészségügyi és növényegészségügyi vizsgálatokat idővel újraszervezték az illetékesek, de az EU-n kívüli országok felé vagy az onnan történő fuvarozás nagyon egyoldalúvá vált. A magyar vállalkozótól Kelet-Európában szigorúan megkövetelik a kétoldalú fuvarengedélyt, nálunk Magyarországon viszont gyakorlatilag senki sem ellenőrzi a külföldi kamionosokat. A jogosulatlan fuvarozás nem ölthetett volna ilyen hatalmas méreteket az olcsó fuvardíjra vadászó magyar exportőrök és a feladatukra fittyet hányó hatóságaink nélkül!

Illusztráció - Fotó: Karsai Attila - hungarokamion.hu
Illusztráció – Fotó: Karsai Attila – hungarokamion.hu

A kilátástalanság időszaka

Jogosulatlan fuvarozással kapcsolatban először 2009. februárban ment hivatalos megkeresés az MKFE-től a Pénzügyminisztériumba. Ki kell mondani, hogy ha a legfelsőbb szervek hozzáállásán múlt volna a megoldás, akkor mára rég el is felejthettük volna a fuvarozókat sújtó piacvesztés ügyét. Karácsony Sándorné szakállamtitkár azonnal elrendelte a kétoldalú fuvarengedélyek fokozott ellenőrzését. Sajnos, az államtitkári intézkedésnek nem volt foganatja.

A helyzet viszont tovább éleződött, mikor a fuvarozók rájöttek, hogy az engedélyek elosztása céljából tartott kétoldalú tárgyalásokon a magyar fél nem képviseli a fuvarozók érdekeit. Először is szükségtelenül nagy számban osztogattuk a magyar engedélyeket, melyekért cserébe bőven kaptunk számunkra nem sokat érő ukrán, török és egyéb engedélyt. Magyarország külkereskedelme ugyanis átrendeződött, a keleti irányú fuvarozás visszaesett, így mi nem tudtuk felhasználni a kéretlenül kapott fuvarengedélyeket. Viszont az ukránok már az év közepe felé rendszeresen kértek – és kaptak – plusz engedélyeket.

Arra is felfigyeltek a fuvarozók, hogy a magyar tárgyaló fél minden előzetes tájékoztatás nélkül kivette az Euro 2 kategóriás teherautókat az engedélyezési körből. Tegyük még hozzá a teljesség kedvéért: a jogosulatlan fuvarozás olyan méreteket öltött, hogy kelet-európai partnereink már fel sem használták a magyar fuvarengedélyeket. Időközben ugyanis rájöttek, hogy az EU-ba történt belépésünk óta Magyarországon senki sem foglalkozik a külföldi kamionok fuvarokmányaival. Így az Euro 2 kategóriás autók kiszorítása sem jelentett különösebb csapást őrájuk. Ellenőrzés hiányában ez a korlátozás még nem tartott vissza egy külföldit sem. Egyedül a kelet-magyarországi fuvarozóink voltak kénytelenek hónapokra leállni a munkával, mivel rájuk itthon is, külföldön is vadászhattak a hatóságok. Legnagyobb rejtély az ügyben az, hogy honnan, kitől származhatott ez az életképtelen javaslat? Az MKFE összejövetelein még évekig keresték a felelősöket de hiába.

Mindenesetre már ekkor megfogalmazták a fuvarozók a versenyképesség védelme érdekében szükségesnek tartott intézkedéseket: meg kell szervezni az engedélyek ellenőrzési rendszerét, a felhasználás nyomon követhetőségét és szülessen jogszabály ami kötelezi a vámosokat, rendőröket és az NKH ellenőreit a kétoldalú engedélyek szigorú ellenőrzésére. Ilyen jogszabály egyébként létezett, de azt a mai napig nem hajtják végre. Sőt, mint említettük, külön államtitkári levél is felhívta az érintett hatóságok figyelmét az ellenőrzés fontosságára. Egyes becslések szerint évente legalább 100 milliárd forintra tehető a jogosulatlan fuvarozással okozott nemzetgazdasági kár mértéke.

A kedvezőbb adókörnyezet miatt lehet, hogy esetenként olcsóbban fuvaroznak a harmadik országos kamionok. Ez lehet az oka, hogy a csak az olcsóságot szem előtt tartó magyar exportőr, vagy az exportőrök közé már betelepült külföldi munkavállaló, aki magyar székből szervezi a fuvarokat, a külföldi fuvarozónak adja a munkát. Az esetenkénti kis árkülönbség is nagy veszteséget okoz, ha összességében nézzük. Hiszen a külföldi szállító teljes egészében kiviszi az országból a fuvardíjat, nem Magyarországon adózik és nem is nálunk költ.

Az mindenki számára természetes, hogy megvédjük a magyar dinnyetermelőket mivel magyarországi munkahelyeket tartunk így életben. A fuvarozóink ugyanolyan joggal kérdezhetik, hogy miért kell nekik az unióban, unión kívüliekkel versenyezni a magyar fuvarokért. Azt is meg kell említeni, hogy a jogosulatlan fuvarozók körébe már egyes uniós fuvarozók is beletartoznak. A probléma rég nem a kelet-magyarországi vállalkozók ügye, a piacvesztés a teljes hazai fuvarpiacra kiterjed. Egyedül a kétoldalú engedélyek segítségével nyílna lehetőség a külföldiek korlátozására – ha volna aki ellenőrzi azokat.

2013-ban az MKFE felajánlotta a NAV-nak, hogy ingyen beszerzi a nyugateurópai határátkelőkön megismert engedély-bélyegző automatákat. A NAV munkacsoport felállítását javasolta a kérdés kivizsgálására. Eredetileg azt ígérték, hogy 2013 szeptemberére egy olyan rendszer lép életbe, amely a szélvédő mögé kirakott engedélyt felismeri és értékeli. Később éppen az elektronikus útdíj fizetési rendszerre hivatkozva, okafogyottá nyilvánították a bélyegző automaták ügyét. Az elektronikus útdíj rendszerből „valahogy” kimaradt a jogosulatlan fuvarozás ellenőrzése, a bélyegző automaták témája viszont nem került többé szóba. Az EKAER rendszer is alkalmas lett volna a jogosulatlan fuvarozók követésére,de az érdekképviseletek javaslatait ezúttal sem vették figyelembe az illetékesek. A NAV köreiből nem lehet közelebbi információt szerezni a tervezett intézkedéseivel kapcsolatban. Az is megtörténhet, hogy végül mégis felállítják a határokon a bélyegző automatákat.

2013 – az érdekképviseletek minden követ megmozgattak

Ignácz József Péter az MKFE piacvédelmi szakembere
Ignácz József Péter az MKFE piacvédelmi szakembere

A 2013-as év különösen eseménydúsan kezdődött. Ignácz József Péter az MKFE piacvédelmis szakembere tárgyalásokat folytatott a NAV képviselőjével, majd szóban tájékoztatta a jogosulatlan fuvarozással kapcsolatos helyzetről Matolcsy Györgyöt, Czomba Sándor, Völner Pál, Fónagy János államtitkárokat és más befolyásos politikusokat is. Ahová nem jutott el személyesen, oda írásos anyagot küldött a témáról. Az írásos tájékoztatót megkapta Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos a Fidesz alelnöke, és Varga Mihály is. Az MKFE vezetők rádiós, televíziós nyilatkozatai is elszaporodtak, úgyhogy sikerült a jogosulatlan fuvarozás okozta piacvesztésre ráirányítani az ország figyelmét.

2013. augusztusától kezdve a piacvédelem és a jogosulatlan fuvarozás felszámolása elleni küzdelem kérdése állandó kezdő napirendi pontként szerepelt az MKFE közgyűléseken. Szeptember 23-án az MKFE vezetői, Vereczkey Zoltán elnökkel az élen levélben fordultak a miniszterelnökhöz. Október első napjaiban teljesült a fuvarozók egy régi vágya, megszületett az a rendelet, ami a fel és lerakó helyek dolgozóit kötelezi a fuvarengedélyek meglétének a vizsgálatára. Az MKFE aktivisták és az NKH szakmai segítséget nyújtottak a fel és lerakó helyek dolgozóinak a szükséges ismeretek megszerzéséhez.

2014. májusában a rendelet kiegészült a kötelességet elmulasztó fel és lerakóhelyekkel szemben kiszabható pénzbírság megállapításával. Erről a rendeletről már megírtuk az elején, hogy a gyakorlatban nem hajtják végre a kötelezettek. Még a kilátásba helyezett pénzbírság sem bírta őket cselekvésre. Ez idő tájt nagyon úgy tűnt, hogy a magyar fuvarozók hazai téren bekövetkezett piacvesztését egyszerűen nem lehet megállítani. Pedig a külföldiek látványos nyomulása korábban nem tapasztalt összefogásra késztette a szakmát, de hiába. A sorozatos kudarcok miatt forrpontig fokozódott a fuvarozók hangulata.

Achim Mihály Miklós - Wáberer György
Achim Mihály Miklós MKFE társelnök és Wáberer György MKFE elnök – Fotó: Karsai Attila – hungarokamion.hu

Ignácz József Péter Balatonvilágoson Waberer úr már mint MKFE elnöke Achim Mihály Miklós társelnök és Varga József elnökségi tag kíséretében egy nagyszabású megbeszélést folytatott a magyarországi fuvarozók érdekében Orbán Viktor Miniszterelnökkel, aki így nyilatkozott: komoly szakmai tárgyalást folytattunk, és megegyeztünk abban, hogy nagyon sok mindent meg kell változtatni Magyarországon a logisztikai iparágat szabályozó rendeletek, törvények világában. Ezért arra jutottunk, hogy össze fogunk állítani pillanatok alatt egy kétéves akciótervet a logisztikai iparágban dolgozók, különösen is a fuvarozók képviselőivel, megállapítjuk a legfontosabb teendőket, időhatárokat.

Imitt-amott összetűzések is történtek az aktív piacvédők és a hatóság támogatását élvező külföldi szállítók között. Volt rá példa, hogy a vámosok nyíltan az engedély nélkül fuvarozó, törvényeink szerint üldözendő külföldi szabálysértők mellé álltak. A szóban forgó esetről többek között mi is tudósítottunk. Ilyen jellegű ügyek a vállalkozók elmondása szerint azóta is előfordulnak. Vagyis a gyakorlatban nem történt semmi előrelépés. Még kormányzati intézkedésekkel sem sikerült áttörni azt a láthatatlan falat, amiről makacs módon leperegtek a szakma jobbító szándékú javaslatai.

A külföldi kamionosok nem csak a fuvarengedély terén élveztek megkülönböztetett bánásmódot a magyar hatóság részéről, de az időközben többszörösére emelt pénzbírságokat is rendre megúszták. A külföldi gépkocsivezető nálunk ugyanis csekket kap a büntetésről, amit bolond lenne utólag befizetni. Ugyanakkor a magyar gépkocsivezető behúzott nyakkal menekül a rendőr elől, mert a magyar pénzbírságokat nem a magyar fizetésekhez szabták. Így alakulhatott ki az a helyzet, amelyben bár a hazánkban teherautóval elkövetett közlekedési szabálysértések 80 százalékát külföldiek okozzák, a bírságok túlnyomó többségét mégis mi magyarok fizetjük.

A fuvarozók helyzete érdekképviseleteink összes erőfeszítése ellenére szakadatlanul romlott. Úgy látszott, hogy a jogosulatlan fuvarozást semmi sem fékezheti meg, a bírságolás igazságtalan gyakorlata pedig még fokozta a külföldiek előnyét hazai pályán. Mintha hatóságaink abban lettek volna érdekeltek, hogy saját honfitársaik ellen fordítsák a törvény szigorát.

Velünk magyarokkal bármikor előfordulhat, ami nemrég egy több mint negyedszázada tisztességesen adózó egyéni vállalkozónkkal történt. A kisfuvarozót, aki saját pénzén megvásárolt teherautóját vezeti, pár ezer forintos adótartozása miatt nem engedték belépni saját hazájába a hatóság emberei! A romlandó élelmiszert szállító kamiont bömbölő hűtőagregáttal tartották vissza a határon az éjszaka közepén. Csak azután emelték fel a sorompót, hogy készpénzben kifizette a tartozását. Egyfelől tehát ennyire nem bízunk a magyar adószámmal rendelkező, utólag bármikor elérhető egyéni vállalkozóban, a másik oldalon viszont minden további nélkül elengedjük a külföldit többszázezer forintos szabálysértés elkövetése után, előre tudva, hogy nem fizet? Arra hivatkozva, hogy a törvényeket be kell tartani…

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár nyilatkozik az M0-s  autóút M6-51. sz. főút közötti, Szeged felé tartó, 11 kilométer hosszú, 3 forgalmi sávosra, egy leállósávosra bővített félpályájának átadása után 2013. június 30-án. MTI Fotó: Földi Imre Azonosító: D__FO20130630019
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár – MTI Fotó: Földi Imre

Piacvédelmi Munkacsoport születik

2013. novemberében Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár kezdeményezésére az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium égisze alatt létrejött a Piacvédelmi Munkacsoport, a külföldi fuvarozók által végzett illegális fuvarozási tevékenység visszaszorítása érdekében. A Munkacsoportba, az NFM munkatársain kívül meghívást kaptak a rendőrség, a közlekedési hatóság, a vám, valamint a fuvarozói érdekképviseletek szakemberei.

A Munkacsoportban nagyon sok előremutató, hasznos javaslatot megfogalmaztak az érdekképviseletek mert, hogy rájuk esett a szakmai javaslatok kidolgozásának a feladata. A hatóságoknak leginkább a véleményezés jutott. A javaslatokban nem sok új elem fedezhető fel, mivel azok addigra már számtalan helyen elhangzottak – mondanunk sem kell eredmény nélkül.

Tudomásunk szerint a Munkacsoport 2013. november 29-én tartott első ülésén szó esett például a könnyen hamisítható kétoldalú engedélyek átalakításáról, jogszabály módosításról, az eljárások meggyorsításáról… A január 24-i második megbeszélésen az NKH és a NAV felajánlotta az érdekképviseleteknek közös ellenőrzések végzését. A közös ellenőrzések során az érdekképviseleti tagok saját szemükkel győződhettek meg róla, hogy a NAV még a helyszínen lebukott, illegálisan közlekedő külföldi kamionosokat is futni hagyta büntetés nélkül.

Az ellenőrzési akcióról készült jelentésében a NAV összevontan mutatta ki az EU-s és a harmadik országbeli kamionosok által elkövetett szabálysértéseket. Így a jogosulatlan fuvarozás arányaiban jelentéktelenné zsugorodott, holott a valóságban a kelet-európai kamionosok körében kb. 60 százalékos a szabálysértések száma.

A Munkacsoport tevékenységének csekély hatékonyságát mutatja az a körülmény, hogy az MKFE aktivistái ez év januárjában egy vendéglőben tartott magánbeszélgetésen összeszedték az eddig meg nem valósult követeléseiket:

  • kérik kivizsgálni, miért nem történt változás a magyar fuvarozók számára igazságtalan és hátrányos engedély gazdálkodási politika terén?
  • kérik a kétoldalú engedélyek újra gyártását, a kor követelményeinek megfelelő biztonsági elemekkel (QR kód) és elektronikus nyilvántartással,
  • kérik a CEMT engedélyekkel elkövetett visszaélések megszüntetését,
  • kérik annak kivizsgálását, miért nem működik Magyarországon évek óta a piacvédelem? Kik a felelősök?
  • kérik az elavult, hosszadalmas és bonyolult eljárások egyszerűsítését. Külföldiekkel szemben egyébként is hatástalan az időrabló papírgyártás.
  • Oroszország és más EU-n kívüli országok esetében felborultak a szállítási arányok, a hazai árualap 60 százalékát idegenek fuvarozzák a piacvédelmi hiányosságok miatt,
  • a piacvédelembe aktívabban be kell vonni a rendőrséget is,
  • el kell érni a címzettek és feladók felelősségéről szóló kormányhatározat kiigazítását és betartását a gyakorlatban,
  • meg kell szüntetni az útdíjjal kapcsolatos bírságolási gyakorlatot,
  • felül kell vizsgálni a nagymértékben magyarellenes közúti ellenőrzési és bírságolási gyakorlatot.

A lista nem teljes, lehetne még sorolni a nem teljesült követeléseket. A Piacvédelmi Munkacsoport ezalatt ugyanezeket a kérdéseket tárgyalja. Nyilván nem sorolnák fel a fuvarozók újra a követeléseiket, ha eredményes lenne a Munkacsoport tevékenysége. Pedig a fuvarozói igények teljesítése még pénzébe sem kerülne az államnak, viszont forintban kifejezhető gazdasági haszonnal járna. Nagyjából itt tartottunk 2015. januárjában. A NAV makacsul megtagadja a külföldi kamionosok ellenőrzését, úgy látszik megteheti. Még a kormány is hiába intézkedett, hiába született meg a feladók és címzettek felelősségéről szóló kormányrendelet, azt az érintettek nem tartják be.

Azóta új elnöke van az MKFE-nek, Wáberer György, aki a piacvesztés időpontjában, a fuvarozói reform javaslatok átmeneti sikertelenségének az idején érkezett. Tudnia kellett mi vár rá, hiszen maga is vállalkozó és érdekképviselő is egyszemélyben. Ő vette a fáradságot és a tavaszi találkozók alkalmával végigjárta az MKFE vezetőivel az országot, így közvetlenül szembesült a problémákkal. Miután meghallgatta az előadásokat és a tagok felszólalásait, ő is érezte, hogy azonnali intézkedésekre van szükség.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (KKFE) elnöke, a Waberer's International Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) megbeszélésük előtt Balatonvilágoson 2015. május 28-án. Középen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormányfő a magyar közúti fuvarozók helyzetéről tárgyalt az ágazati érdekképviselet vezetőségével. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Kobza Miklós
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke, a Waberer’s International Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) megbeszélésük előtt Balatonvilágoson 2015. május 28-án. Középen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormányfő a magyar közúti fuvarozók helyzetéről tárgyalt az ágazati érdekképviselet vezetőségével. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Kobza Miklós

A tavaszi küldöttgyűlés előtt már kihasználta kapcsolatrendszerét és Erdei Péter valamint Varga József témafelelősök kíséretében felkereste Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, valamint Czomba Sándor államtitkárt, hogy a versenyképesség javító intézkedésekről és a gépjármű vezetői képzésről tárgyaljanak. Waberer úr ezután, a piacvédelmi témában illetékes referenssel Ignácz József Péterrel együtt sietett a legégetőbb probléma megoldása érdekében Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszterhez. Wáberer György, aki most már miniszterelnöki-megbízott minőségben tevékenykedik, mélyreható reformok végrehajtására kapott megbízatást.

Persze mindig akadnak, akik másként látják a dolgokat. Egyes újságok például váratlan sikerről írnak a 16 pontos reform javaslat gyors elfogadásával kapcsolatban. Váratlan dolgok csak ritkán történnek egy gazdasági ágazat életét befolyásoló ügyekben. Az előzményekhez szervesen hozzátartozik az érdekképviseletek éveken keresztül folytatott előkészítő munkája. Mert valójában az MKFE vezetőségének és tagságának kitartó, következetes érdekérvényesítő tevékenysége irányította rá a figyelmet az egyre súlyosabbá váló problémákra. Ők, a szakma képviselői fogalmazták meg először a gondokat. Nem lehet elvitatni azoknak a vállalkozóknak az érdemét, akik az évekkel ezelőtt még eretnekség számba menő gondolatokat ki merték mondani. Azt, hogy a hazai piacvédelem nem működik, hogy a magyar fuvarozók hatósági terror áldozatai, míg a külföldiek jogtalan előnyöket élveznek hazánkban a mi kárunkra. A kép így teljes, a nemrég elfogadott reformjavaslatban az érdekképviseletek előkészítő munkája is benne van.

Waberer úr időközben már Pintér Sándor belügyminiszterrel, a kormánytagokkal és nem utolsó sorban Orbán Viktor miniszterelnökkel is több alkalommal egyeztetett szakmai kérdésekben.

Hogy a régóta várt intézkedésekből és a nagy tervekből lesz-e valóság, az majd idővel kiderül. A jelek mindenesetre biztatóak. Ha valamikor, hát most megvan az esély az igazi változásokra.

Kaibinger Tamás

Forrás: Fuvarlevél   (Újraközlés kizárólag a Fuvarlevél írásos engedélyével!)

(Ezt a cikket 1709 alkalommal tekintették meg.)

Hozzászólások

Ezeket olvastad már?