Fuvarlevél: Jogosulatlan fuvarozás – Mikor bonthatjuk a pezsgőt?

Szenzációs hír jelent meg a sajtóban szeptember végén. Október 1-től Magyarországon fokozottan ellenőrzi a hatóság a tevékenységi és közlekedési engedélyek meglétét.

Hogy mi ebben a szenzáció? Nem más, mint az a remélhetőleg most már komolyan vett szándék, hogy az ellenőrzés ezúttal azokra a külföldi honosságú autókra is kiterjed, melyek szakhatósági engedély nélkül, jogosulatlanul vannak jelen a magyar fuvarpiacon. Egy ilyen hírnek persze nem szabadna szenzációszámba mennie, de nálunk valódi fordulatot sejtet a jogosulatlanul fuvarozó külföldi autókra történt utalás.

Hiteles statisztikai adatok híján, a fuvarozók csak saccolni tudták idáig a hazai utakon közúti ellenőrzés alá vont teherautók honosság szerinti megoszlását. A legtöbben olyan 25%-ra taksálták a külföldiek arányát a megvizsgált járművek között. A becslés alapjául kollégáink mindennapi tapasztalata szolgált. Biztosan nem a véletlennek köszönhető, hogy a megkérdezett hatóságok évek óta kitérő választ adtak az újságírók kellemetlen kérdéseire, ha a vizsgált teherautók ország szerinti megoszlását firtatták.

Az ellenőrzött gépjárművek honosságával kapcsolatban pontos számadatot nincsen, de az NKH által becsült értéket az alábbi táblázat tartalmazza:

Belföldi bejegyzésű járművek aránya 65%
Külföldi bejegyzésű járművek aránya 35%
ebből: EU tagállam (összeshez képest) 30%
nem EU tagállam (összeshez képest) 5%

A fenti táblázat alapján érthető csak meg, hogyan alakulhatott ki az elmúlt évek során a magyar fuvarpiacnak, az EU-n kívüli fuvarozók által elkövetett „lenyúlása”, a sokat emlegetett jogosulatlan – bilaterális áruszállító engedély nélküli – fuvarozás. A közlekedési hatóság tiszteletet parancsoló őszinteséggel közli táblázata utolsó sorában a már-már hihetetlen adatot: az elmúlt évek során ellenőrzött gépjárműveknek mindössze 5%-a tartozott a nem EU-s tagállamok járművei közé! Elég ha valaki az autópályán számba veszi az egymás után elhúzó kamionokat és kiderül, hogy rengeteg ukrán, belorusz, török teherautó koptatja a magyar aszfaltot.

Csoda-e ezek után, ha az Echo Tv a napokban 1000 milliárd forintra tette az elmúlt közel 10 év során az EU-n kívüli fuvarozók által okozott kár mértékét? Egyáltalán nem az. A szabadon átjárható schengeni és a megkerülhető külső határok, a külföldiek ellenőrzésének csaknem teljes hiánya a magyar utakon, a szállítmány érkeztetése ill. indítása során meglévő ellenőrzési hézagok szinte tálcán kínálták a visszaélés lehetőségét a harmadik országos fuvarozóknak. Miért vegyek jegyet a villamosra, ha tudom, hogy soha nem jön az ellenőr? Csak ezt az egyszerű logikát követte az a ki tudja hány gépkocsivezető, aki rájött a könnyen megszerezhető magyar export ízére. De ennek most talán vége.

Pezsgőt azért még ne bontsunk, csak majd ha a napi tapasztalatunk igazolja vissza a hatósági hozzáállás megváltozását és látjuk az eredményt.

Októbertől a fel és a lerakó helyek is ellenőrzik külföldi kamionok fuvarengedélyét

Komoly reményekre ad okot egy másik újdonság is: október 1-től a fel és lerakó helyeket jogszabály kötelezi a tevékenységi és közlekedési engedélyek ellenőrzésére.

A Fuvarlevél először öt évvel ezelőtt, majd azóta folyamatosan jelezte a jogosulatlan fuvarozás veszélyét és hívta fel a figyelmet a bilaterális engedélyek – és a külföldi honosságú kamionok – ellenőrzésének a hiányára. Fuvarozótársaink közül többen is magukévá tették a magyar fuvarpiac megtisztításának az ügyét.

Az MKFE vezető tisztségviselői mellett Ignácz József Péter, Kozma Attila, Tóth József és még több aktivista meghatározó mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy hosszú évek után most először kézzelfogható eredményekről számolhatunk be. A hazai fuvarpiac ügye az említett néhány vállalkozó önfeláldozó kiállása nélkül talán még mindig ugyanott tartana mint tavaly vagy tavalyelőtt – a helybenjárás állapotában.

Fuvarlevél: Október 1-én – a mai napon -, életbe lépett egy régen várt jogszabálymódosítás. Akkor most bonthatjuk azt a pezsgőt vagy még várjunk?

Ignácz József Péter: Igaz, hogy közel tíz évet késett ez a rendelkezés, de most legalább megvan, örüljünk neki. Csak az a baj, hogy ha megnézünk egy vámudvart, csupa belorusz, lengyel, török,bolgár, ukrán, szlovák, litván, cseh stb. kamiont látunk, amint vámkezelésre várnak. Tíz teherautóból talán egy, kettő a magyar. Ezért én még nem sietnék annyira azzal a koccintással. A szakmában forgolódók bőven tudnának példákat sorolni a visszaélésekre.

Én nemrég egy iráni gépkocsivezetővel beszéltem, aki magyar árut szállít Németországba, onnan német árut Magyarországra, aztán ismét tőlünk fuvaroz Törökországba, végül onnan haza. Ez a sofőr úgy tudja, hogy Magyarországon nem kell engedély… Egy román kamionos egész éven át körfuvart szállított Budapest és Isztambul között, az eredmény: 33 engedély nélküli fuvar kb. 100.000 euró fuvardíjat vont el tőlünk egyetlen teherautó… Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a jogosulatlan fuvarozás csak nekünk, a keletre és délre fuvarozóknak a problémája.

A határellenőrzések leépülése óta a külföldi fuvarozók tömegesen végeznek a magyarok helyett illegális beszállításokat, kiszállításokat mind a négy égtáj felé. Arról se feledkezzünk meg, hogy az uniós fuvarozóknak is kell harmadik országos engedély, ha Magyarországról EU-n kívülre viszik a magyar árut! Így hozhatnak, vihetnek jogosulatlanul – harmadik országos engedély nélkül – tőlünk román, bolgár, szlovák, litván, lengyel, szlovák stb. autók is árut – és visznek is amíg nincs megoldva az ellenőrzésük. A lényeg, hogy külföldi honosságú jármű esetében a fuvardíj külföldre kerül, ott hízlalja a költségvetést és ottani munkahelyeket generál. A magyar kisvállalkozók pedig sorra mennek tönkre.

A közúti áruszállítást Lengyelországban stratégiai ágazatként kezelik és a lengyel GDP 10%-át állítja elő. Ez az arány nálunk 5-6%. Szerintem, a kedvező földrajzi elhelyezkedésünket is figyelembe véve, a hazai fuvarozási ágazat is – a neki kijáró istápolás mellett -, a lengyelhez hasonló 10%-os vagy nagyobb teljesítményre lehetne képes. Ettől függetlenül feltétlenül örülni kell annak, hogy október 1-től kormányrendelet írja elő a felrakó és lerakó helyek számára az áruszállítási engedélyek vizsgálatának a kötelezettségét.

Fuvarlevél: Mit vizsgálnak a jövőben a fel ill. lerakó helyek?

IJP.: A kormányrendelet alapján kötelesek vizsgálni a nemzetközi árufuvarozásra kiadott közösségi engedélyeket, a CEMT engedélyeket valamint a két vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján kiadott fuvarengedélyeket. Meg kell, hogy mondjam, kissé tartok tőle, hogy a rendelet önmagában semmit sem old meg. Ha valaki így, ebben a formában odanyomja az új rendelkezést a fel és lerakó helyeknek, azok nem lesznek képesek előzetes felkészítés nélkül elvégezni a feladatot. Sokan azt sem tudják, hogyan néz ki egy loco, tranzit, vagy harmadik országos engedély!

Először is engedély mintákat kellene kapniuk, hogy legalább lássák, milyen egy eredeti, nem hamisított engedély! Gondoskodni kell az oktatásukról, hogy megtudják melyek az érvényesség feltételei, ki, milyen viszonylatban jogosult a használatára stb., tehát azt, hogy mit is kell vizsgálniuk. A rendelet születése nekem egyelőre azt üzeni, hogy jogalkotóink kezdik végre komolyan venni a magyar fuvarpiac védelmét, ami örvendetes, de a komoly munka még csak most kezdődik.

Fuvarlevél: A mi számunkra nem titok, hogy az MKFE által 2012-benkezdeményezett jogszabály módosítás kiharcolásában Önnek, és több érdekképviseleti aktivistának is jelentős szerepe volt. Az év elején Ön magáindítványban fordult a NAV-hoz a rendelet módosítása érdekében. Megtudhatnánk valami közelebbit erről?

I.J.P.: Valami hozzá adott érték biztos mérhető. Soha nem akartam a nyilvánosság előtt szerepelni, most is csak a kényszer vitt rá, hogy tavaly év végén és az év elején több tájékoztató levelet, javaslatot és kérelmet is megfogalmaztam. Ebben egyedül a magyar fuvarozók és a nemzet, a nemzetgazdaság helyzetének a javítása vezérelt de ugyanez mondható el, a mellettem álló aktivistákról is. Én egyébként szeretek átlag ember lenni, nem az én nevem az érdekes, hanem a magyarországi fuvarpiac védelme, ahhoz pedig egy rendelet megalkotása még nem elég.

Több fórumon is kifejtettem már azt a hármas követelményt, aminek együttes megvalósítása jelenthetné a megoldást. Először is szükség van a meglévő jogszabályok módosítására, másodszor hatékonyabbá kell tenni a külföldi fuvarozók szakszerű, mélységi ellenőrzését, harmadszor pedig más uniós tagországokhoz hasonlóan a náluk már bevált engedély bélyegző automatákat kell telepíteni a határokra. Ez a három pont egy olyan intézkedés csomaggá áll össze, amiből ha egyik pont kimarad a másik kettő értéktelenné válik.

A ma hatályba lépett rendelet ennek a csomagnak egyik eleme lehet, de feltétlenül lépni kell a másik két pont ügyében is, különben nem tettünk semmit. Elég ha annyit mondok, hogy egy statisztikai adat szerint egyes, még működő magyar határokon ma közel kétszer annyi kamion lép át, mint amennyi fuvarengedélyt kiadott a hatóság. Akkor képzeljük el a több mint 40 ellenőrizetlen uniós belső határ forgalmát, ilyen adatok alapján. A magyar gazdaságnak évente 100 milliárdos kárt okoz a külföldi fuvarozók jogosulatlan tevékenysége.

Következmény: a magyar fuvarozók saját hazájukon belül elveszítik a hazai export-import áru alap szállítási lehetőségének a felét a piacvédelem és az ellenőrzés hiányosságai miatt.

Fuvarlevél: Ön mire hívná fel a fuvar engedélyek vizsgálatára kötelezett fel és lerakó helyek munkatársainak a figyelmét?

I.J.P.: Mivel most nem elég aktív az ellenőrzés, ezért szerintem most kevesebb alakilag és formailag eredetiségüket megkérdőjelezhető engedély van forgalomban. Az a legnagyobb baj, hogy a loco, tranzit és harmadik országos engedélyeket még egy iskolás gyerek is könnyedén után-gyárthatja. Kevés szó esett a CEMT engedélyekről, pedig ezekkel is rengeteg a visszaélés az előzőekben említetteken kívül.

A hiányos ellenőrzések és nyilvántartások miatt nálunk nincsenek végig követve a CEMT-el közlekedő teherautók. Biztos vagyok benne, hogy minálunk alig fenyegeti lebukás azt a külföldi kamionost aki, miután átlépte a magyar határt, egy autóval visszaküldi a CEMT-et az odaát várakozó kollégájának, aki azt újra felhasználja. A fel és lerakó helyek dolgozóinak most elsősorban az engedélyekkel kapcsolatos képzésre van szüksége. Sürgősen be kellene szerezniük az engedély mintákat, megismerni a jogszabályokat, hogy felkészülten szűrhessék ki a szabálytalankodókat.Nagyon fontos szerep vár rájuk a jövőben.

A visszaélési lehetőségek miatt nem győzöm hangsúlyozni, ahol csak meghallgatnak bennünket, hogy a hazai fuvarpiac védelme ma nem egy vagy két intézkedésen múlik. A jogosulatlan fuvarozók ellenőrzését hézagmentessé kell tenni jogszabályokkal, közúti ellenőrzésekkel és bélyegző automatákkal. A piacvédelem állandó odafigyelést igényel, mivel a módszerek is állandóan változnak. Újabban például rájöttek néhány uniós tagállamban, hogy a CMR fuvarlevelet nem is érdemes vizsgálni, hiszen bármikor írhat egy másikat a sofőr.

Ha meg akarja tudni az ellenőr, hogy mit és hová szállít a kamion, akkor megnézi a számlákat, az áru származási okmányait, vélt és valós rendeltetési helyét és az adatokat összehasonlítja a rakomány csomagolásával, címkézésével majd hozzárendeli a megfelelő engedélyt. Mi is követhetnénk ezt a példát. De sokat segítene a már meglévő jogszabályaink hatékony alkalmazása is a jogosulatlan fuvarozás esetében!

Remélem, hogy a nem túl távoli jövőben kialakul az a feltétel rendszer, mely alapján visszaszerezhető a magyarországi fuvarozókat jogosan megillető saját piac és az istápolás hiányában elveszített méltóság. Ha valamit kérhetnék még a szakmának a piacvédelem jogi és technikai feltételein túlmenően, azt pedig a megrendelőktől (magyarországi gyártók, exportőrök, importőrök, szállítmányozók, kereskedők) kérném, legyenek megáldva nemzeti identitással és méltóságteljes üzleti etikával.

Kaibinger Tamás

Forrás: Fuvarlevél   (Újraközlés kizárólag a Fuvarlevél írásos engedélyével!)
.

(Ezt a cikket 1273 alkalommal tekintették meg.)

Hozzászólások

Ezeket olvastad már?

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..