„Fene megette azt a kutyát, amelyiket tanítani kell az ugatásra.”

Tények:

  1. 2004. óta senki sem ellenőrzi, hogy van-e a külföldi kamionoknak Magyarországra érvényes nemzetközi áruszállítási engedélye.
  2. A vám, a rendőrség, az NKH és a többi ellenőrzéssel megbízott szerv törvénymódosításokról ábrándozik, újabb és újabb megbeszéléseket hív egybe – ahelyett, hogy végezné az ellenőrzést.
  3. Megoldás: a hatóságok érvényesítsék a meglévő jogszabályokat, ellenőrizzék a szóban forgó engedélyek érvényességét! Kifogások emlegetése helyett találják meg az ellenőrzés lehetőségét – most!

fuvarlevel-logo

A külföldi cégek által végzett jogosulatlan fuvarozások kérdése mára a fuvarozói szakma igazi örökzöld témájává lett. Megígérjük, hogy addig mi sem szállunk le a témáról, amíg valami kézzel fogható eredményről nem számolhatunk be olvasóinknak. A Fuvarlevél immár hatodik éve idézi a kelet-magyarországi fuvarozók megalapozott álláspontját arról, hogy a külföldi –főleg belorusz, ukrán, orosz, török nemzetiségű – kamionok gyakorlatilag ellenőrzés nélkül hozzák, viszik az árut határainkon keresztül. Teljes mértékben osztjuk azoknak a hazai vállalkozóknak a felháborodását, akik naponta látják az áruszállítási engedély nélkül – vagy ami még rosszab, ellenőrizetlen engedéllyel – közlekedő keleti kollégáik visszaéléseit. Viszik a magyar export árut, viszik a magyar fuvarozók munkáját, a munkahelyeket és a magyar vállalkozások jövőjét. A felelősök pedig évek óta képtelenek cselekedni, ehelyett simán tudomásul veszik a tényeket.

Hat évvel ezelőtt írtuk meg először: a keleti fuvarozók ellenőrzése nincs megoldva. Ez alatt a hat év alatt hatóságaink értekeztek, megbeszéléseket tartottak, és persze egy sereg „előremutató” javaslatot tettek. Suller György Attila, őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője 2011-ben azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a feladó telephelyén a Kkt. szerinti ellenőrzések végzését”. De ha már így van, akkor miért nem tett lépéseket a vám, annak érdekében, hogy a feladótól ellenőrzés nélkül kilépő kamiont legalább a közúton – akár a telephely kapuja előtt – megvizsgálja, tehetnék fel a kérdést a fuvarozók. A közúton a vám, a rendőrség, vagy az NKH nyugodtan megállíthatná a külföldi teherautókat és megállíthatná a jogosulatlan fuvarozást is. Ilyen egyszerű ez. Persze némi akarat, azért kell hozzá. Ki tudná megmondani, hogy a tétlenkedés évei alatt hány vállalkozás ment tönkre, hány munkahelyet vesztettünk el a helyzettel visszaélők örömére?

Még ha uniós határon át – pl. Szlovákia felé – slisszolnak ki az engedély nélkül fuvarozók, ott is meg lehetne állítani őket! Volt már példa rá, hogy egy-egy nagy nézettségű futball-meccs idejére visszaállították az útlevél és vám ellenőrzést valamelyik EU-s belső határon. Természetesen átmenetileg. Keletre fuvarozó kollégáink pontosan tudják, mikor indul azoknak a szezonális termékeknek a szállítása, melyeket szinte már kisajátítottak maguknak a török vagy ukrán kamionosok. Ezekre az időszakokra kellene az ellenőrzéseket koncentrálni. Tudjuk, ma szúrópróba szerű ellenőrzés zajlik az utakon, de ez nem zárja ki, hogy például bizonyos időszakokban a kiválasztott teherautókat egy kijelölt parkolóba irányítsa a hatóság és ott a csalók körmére nézzen. Nemrégiben fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőr főkapitány április elsejétől, július végéig. Az akció célja –többek között – az illegális migráció elleni küzdelem, de kiterjed a kerékpárosok és gyalogosok közlekedésbiztonságának a javítására is. Biztosan fontos dolog megbírságolni a lámpa nélküli bringásokat, de miért ne férne bele egy hasonló akcióba mondjuk a tömegével illegális fuvarozást végző gépkocsivezetők megállítása? Nem az a célunk, hogy a rendőrség vagy a vám szájába rágjuk, mi a teendője, de muszáj szóvá tenni, hogy ha kissé bátrabban és innovatívabban alkalmaznák a meglévő jogszabályokat, megoldhatnák a jogosulatlan fuvarozás problémáját. Kezükben a helyzet kulcsa, ilyenkor nem törvény módosításokra kell várni.

Mai, érvényes paragrafusok a jogosulatlan fuvarozás megakadályozására

Meghatározott engedélyhez… és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi … árufuvarozásra vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.

Melyik közúti ellenőrző szerv ne ismerné a Kkt. (1988. évi I-es törvény) fenti mondatát? Az áll az idézett két sorban, hogy a vámos, a rendőr és az NKH-s ellenőr az árufuvarozáshoz szükséges valamennyi okmány meglétét számon kérheti a gépkocsivezetőtől. A törvény természetesen nem tér ki a „hogyanra” – ez már a végrehajtó dolga. Fene megette azt a kutyát, amelyiket tanítani kell az ugatásra – mondta egyszer Mikszáth Kálmán. Nehogy már mi adjunk ötleteket, hogy hogyan kerítse kézre a csirkefogót akinek ez a dolga! Keletre fuvarozó társaink egyébként szívesen szolgálnának ezen a téren is hasznos javaslatokkal.

A bírság rendelet jelenleg 300.000 Ft-ra bünteti a nemzetközi áruszállítási engedély hiányát vagy érvénytelenségét. Hatóságainknak megvan a felhatalmazása és a szankcionálási lehetősége is, hogy a törvény szigorával lépjenek fel a jogosulatlan fuvarozók ellen. Csak hatékonyabban kellene alkalmazni ezeket az eszközöket. Vagyis meg kellene állítani a teherautót – ha az EU-s határon nem lehet, hát akkor előtte – és le kellene bélyegezni az engedélyt. Igazán nem túl összetett feladat. Létezik még egy 29/2007.évi VPOP utasítás – vajon mikor lesznek interneten elérhetők a közérdekű vámos iratok? – melynek szerzője elég alaposan tárgyalja az áruszállítási engedélyek témakört. Ebből az utasításból mindent megtudhat a járőr: az engedélyek különféle fajtáitól kezdve egészen addig, hogy az engedély melyik sarkát kell ollóval levágnia. Ezek után nehezen fogadhatók el a hatósági kifogások – melyek igazságtartalmát nem vonjuk kétségbe – mert olyan akadályról nincs tudomásunk, ami az ellenőrzés terén tátongó óriási űrt megmagyarázná. Attól még nem áll meg az élet, ha a vám nem tevékenykedhet a feladó telephelyén. Persze jó lenne orvosolni ezt a kérdést és megoldani, hogy jelen lehessen a vámos az áru feladásakor vagy érkeztetésekor, de amíg ez nem történik meg, addig is el kell látni a munkát.

Egy kis EU-s kitekintés

Az értelmezés szempontjából sajnálhatjuk, hogy a 89/1988. évi MT rendeletből annak idején kikerültek a kétoldalú szerződéseket magyarázó részek, szerencsére a valamennyi EU tagországra érvényes 881/ 1992. EGK rendeletben minden lényeges elem megtalálható. Az uniós szabályozással jelen pillanatban az a gond, hogy a közösségi engedélyt, csak a többi tagállamon történő áthaladáskor használhatjuk. Abban a tagállamban, ahol felrakjuk a harmadik országos árut, a közösségi engedély már nem jöhet szóba. A „Licence” csak akkor lenne használható harmadik országos fuvarhoz, ha megváltoznának az EU előírásai, illetőleg maga az EU kötne kétoldalú szerződést a harmadik országokkal.

Elég nehéz felfedezni ezt a csapdát az EU-s rendelet 1. cikkében:
(1) Ezt a rendeletet a Közösség területén ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozásra kell alkalmazni.
(2) Egy tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba történő fuvarozás esetén ezt a rendelet kell alkalmazni a be- és kirakodás helye szerinti tagállam területén végzett fuvarozásra, a Közösség és az érintett harmadik ország között szükséges egyezmény megkötésétől kezdődően (A baj csak az, hogy ilyen egyezmény egyelőre még nincsen. A Fuvarlevél szerk.).

Jelenleg nincs más megoldás mint:
– a tagállamoknak kétoldalú szerződéseket kell kötni azokkal a harmadik országokkal, ahová vagy ahonnan fuvarozni szeretnének
– a tagállamok kétoldalú szerződést kötnek azokkal a tagállamokkal melyeknek megengedik, hogy a másik tagállamban honos fuvarozó harmadik országos árut rakodjon fel vagy le a területükön

Tagországok közti szerződések fajtái:
a) harmadik országos fuvar, a honállam érintésével
Belgiumban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Lichtensteinben, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Ausztriában, Lengyelországban, Svédországban, Spanyolországban és Csehországban érvényes a közösségi engedély, amennyiben az EU-s szállító jármű az út során saját honállamát is érinti.
Ha Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy Hollandiában történik a le-, vagy felrakodás, akkor ezekkel az országokkal kétoldalú megállapodást kell kötni, azzal a feltétellel, hogy a jármű útja során érinti a honállamot.
b) harmadik országos fuvar, a honállam érintése nélkül
Ez a fuvarozási mód tulajdonképpen nem szabályszerű. Ugyanakkor léteznek Németország és néhány EU-s tagállam – Belgium, Észtország, Finnország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Portugália, Svédország, Szlovákia, Spanyolország és Ciprus – között megállapodások, melyek értemében mégis végezhető harmadik országos fuvar a honállam kihagyásával.
A Luxemburggal kötött egyezmény értelmében a közösségi engedély korlátozás nélkül elfogadható.

Németország
Az uniós tagországokban a miénkhez hasonló előírások szerint vizsgálja a hatóság a nemzetközi áruszállítási engedélyeket. Németországban az áruszállításról szóló törvény (GüKG) és végrehajtási rendelete foglalkozik az kétoldalú engedélyekkel. A németek a kétoldalú megállapodások miatt „bilaterális” engedélyekről beszélnek. A rendelkezések lényegében nem térnek el a hazai előírásoktól.
A „bilaterális” engedély kontingentált (meghatározott számban adható ki) és kizárólag a rajta feltüntetett vállalkozás használhatja fel, át nem ruházható. A kétoldalú megállapodásban kiköthetnek a felek bizonyos megszorításokat is, például az engedély használata egyes károsanyagkibocsátási kategóriákhoz köthető (pl. Euro 2).
Az ún. harmadik országos engedély, csak akkor bocsátható ki, ha az út során a jármű a saját honállamán is áthalad. Ettől eltérő – a honállam érintése nélküli – harmadik országos engedély csak akkor jöhet szóba, ha a felek a kétoldalú tárgyaláson erről külön megállapodnak és ezt feltüntetik az engedélyen is.

Ausztria
Az osztrák áruszállítási törvény (GütBefG) is ugyanazt írja elő mint a német: a hazai fuvarozónak az EU-n belül közösségi engedéllyel, harmadik országos munkához CEMT vagy „bilaterális” engedéllyel kell rendelkezni. Az engedélyek ellenőrzése biztos, hogy meg van szervezve Ausztriában, különben nem figyelmeztetné a lichtensteini hatóság honlapja a fuvarozókat arra, hogy a kétoldalú engedélyeket Ausztriába belépéskor és kilépés előtt a vámnál le kell bélyegeztetni.

Forrás: Kaibinger Tamás  – Fuvarlevél
.

(Ezt a cikket 1951 alkalommal tekintették meg.)

Vélemény, hozzászólás?