A MOL-csoport 2011-ben tovább erősítette piaci pozícióját

2012. április 26-án, Budapesten megtartotta éves rendes közgyűlését a MOL Nyrt. Az összegyűlt részvényesek elfogadták az Igazgatóság jelentését a 2011. évi gazdálkodásról,  jóváhagyták a MOL Nyrt. számviteli törvény szerinti 2011. évi anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált éves beszámolóit, továbbá jóváhagyták az Igazgatóság által javasolt osztalék kifizetését.

A kihívásokkal teli környezet ellenére a MOL 2011-ben is erős működési eredményt ért el. Az EBITDA 6%-os növekedést mutatott (645 Mrd Ft), míg a 337 Mrd Ft üzleti eredmény (mindkettő speciális tételek nélkül) gyakorlatilag megegyezett az előző évivel. A rekord nagyságú EBITDA több mint fele Magyarországon kívülről származott, miután a nemzetközi tevékenységek hozzájárulásának aránya tovább növekedett.

A nemzetközi tevékenység részesedésének emelkedése többek között az Upstream szegmens nemzetközi növekedéséből adódott. A Csoport EBITDA-jának több mint 70%-a az Upstream üzletágból származott, ami a magasabb realizált szénhidrogénáraknak és a növekvő termelésnek volt köszönhető. Az Upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16%-kal, 330 Mrd Ft-ra emelkedett az előző évhez képest. Ugyanakkor az eredményességre negatívan hatott a magasabb bányajáradék fizetési kötelezettség (Magyarországon 102 Mrd Ft, 14%) és a hazai gázárszabályozás.

A Downstream szegmens 0,5 Mrd forintos veszteséget realizált 2011-ben (speciális tételek nélkül). Az eredményre kedvezőtlenül hatottak olyan külső tényezők, mint a saját felhasználás költségeit megnövelő magasabb olajár, az alacsonyabb átlagos crack spreadek, a romló petrolkémiai környezet és a finomítói leállások. A javuló termékszerkezet és a hatékonyságjavító intézkedések csak mérsékelni tudták a kedvezőtlen külső környezet hatását. Ennek ellenére a szegmens üzleti eredménye az INA hozzájárulása és a speciális tételek nélkül viszonylag stabil maradt, 59 Mrd Ft-ot ért el.

A Gáz Midstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 2011-ben 66 Mrd Ft volt. A legnagyobb hozzájárulása a szegmens eredményéhez továbbra is az FGSZ Zrt.-nek (gázszállítás) volt, annak ellenére, hogy a gáztarifák 2010. július 1-jével történt ideiglenes befagyasztása kedvezőtlenül érintette a 2011. I. féléves eredményt.

A MOL elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt: a válság újabb hullámára adott válaszként beruházási költségeinket (274 Mrd Ft, 18%-kal alacsonyabb az előző évinél) a Csoport működési cash-flow-ja alatt tartotta. A csökkenő nettó hitelállomány eredményeként az eladósodottság mértéke az előző évi 31,3%-ról 2011. december végére 28%-ra csökkent.

A MOL tovább folytatta kiemelt beruházásait, ezáltal valamennyi üzletági területén kiemelkedően kedvező helyzetet teremtett a fellendülés időszakára. A beruházások a jövőben is a növekedési projekteket fogják célozni, mint kutatási és termelési tevékenység Irak kurdisztáni régiójában, Oroszországban és Kazahsztánban, vagy a Downstream üzletágban végrehajtandó szelektív beruházások, melyen belül a MOL különös hangsúlyt helyez a logisztikai és kiskereskedelmi fejlesztésekre.

2011-ben, a tavalyi sikert megismételve, továbbra is egyedüli vállalatként a régióból, a MOL-csoport bekerült a globális Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe. Az olaj- és gázipari szektor vállalatai közül a kiválasztott legjobb 12 (legjobb 10%) cég közé kerülés valódi elismerése az elmúlt évek során befektetett erőfeszítéseknek. 2011-ben minden üzleti divízió részletesen meghatározta fenntarthatósági célkitűzéseit a hat Fenntartható Fejlődés (FF) fókuszterület mentén, annak érdekében, hogy 2015-re biztosítani tudja a MOL-csoport helyét a legjobbak között.

„Büszkék vagyunk az eddig elért eredményekre, legyen szó valamelyik kiemelkedően teljesítő üzletág sikereiről, vagy éppen  a Fenntarthatósági Indexbe való bekerülésről. Olyan eredmények ezek, amelyek nem jöhettek volna létre az elmúlt évek pénzügyi stabilitása nélkül. 2011-ben pedig ismét bebizonyosodott, hogy nem csupán kiemelkedő eredményekre vagyunk képesek, hanem a velünk szemben álló kihívások legyőzésére is. Közös célunk az elmúlt években tanúsított fegyelmezettség további fenntartása, hiszen jórészt ennek köszönhetjük, hogy a világgazdasági környezet sem tudta megingatni a vállalat pozícióját.”- összegezte Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató.

A MOL Közgyűlése döntött  45 milliárd HUF osztalék  kifizetéséről, amely több mint 2%-os osztalékhozamnak felel meg a részvényárra vetítve. Az Igazgatóság a rendelkezésre álló pénzügyi tartalékokat elégségesnek ítélte meg a beruházási tervek megvalósítására, ezért javasolta a Közgyűlésnek osztalék fizetését, amely a javaslatot 99.97 % arányban elfogadta.

Az elkövetkező évekre a MOL-csoport legfőbb célja, hogy maximalizálja a meglévő portfóliójának értékét, mely biztos alapot jelent a további növekedéshez. Az elsődleges fókusz a termelés növekedését célzó orosz, kazah és pakisztáni mezőfejlesztési beruházásokon lesz, növelve ezek Csoport szintű EBITDA-hoz való hozzájárulását. Emellett fontos feladat a MOL kiemelkedő hatékonyságának kiterjesztése az egész Upstream portfólióra. Végül fontos lesz az intenzív kutatási tevékenység folytatása elsősorban Irak kurdisztáni régiójában, annak érdekében, hogy tovább bővülhessenek a vállalalat készletei.

A 2012-2014 közötti időszakban a MOL célja, hogy a megcélzott, éves átlagban maximum 2 milliárd USA dollárig terjedő CAPEX tervét teljes mértékben az üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlásból finanszírozza, úgy, hogy magas megtérülésű projektekre koncentrál mindkét kulcsüzletág, az Upstream és a Downstream estében is. A tervek szerint a beruházások és befektetésekre szánt összeg 50%-át az Upstream, 25%-át a Downstream, 4%-át a Gáz Midstream üzletágban kívánja elkölteni, míg a fennmaradó 21% beruházási tartalék. Másfelől a MOL folyamatosan figyeli a külső környezet változásait és szükség esetén kész beruházási programjának csökkentésére.

Forrás: MOL

(Ezt a cikket 274 alkalommal tekintették meg.)